Közpénz a haveroknak? - Lutri az új lakáslicit

Elfogadta az országgyűlés a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényt. A szakértők szerint a kormány új ötlete alapján létrehozandó szervezetekben és a jogszabályban is jócskán akadnak olyan csapdák, amelyekbe beleléphet a gyanútlan lakásvásárló jelölt.

Új lakás építésére bárki szervezhet nemzeti otthonteremtési közösséget (nok), akinek van 100 millió forintos alaptőkéjű cége - erről alkotott törvényt tegnap a magyar Országgyűlés. A hivatalos érvelés szerint az új jogszabály elsődleges célja a családok támogatása, az új lakások építésének ösztönzése által. A szabályok hasonlítanak a sok problémát hordozó nok-hoz kapcsolódó állami támogatást azonban csak a megbízható vállalkozások, illetve tagjaik kaphatnak. A megbízhatóság kritériuma pedig nem más, mint az, hogy vállalkozó legalább ezer lakást értékesítsen ily módon.

A kormány az új lakások vásárlását ösztönző programnak állítja be a nok-ot. Ez derült ki Lázár János kancellária miniszternek a tegnapi Kormányinfón elmondott szavaiból is. A 10 év alatt kifizethető hárommillió forintos támogatás - a kormányzati propaganda szerint - a csok és a lakásáfa visszatérítéséhez hasonló, az új lakások számát növelő eszköz. A miniszter állítása szerint előtakarékosságra ösztönöz. Annak, hogy az engedélyes megfelelően gazdálkodik-e a közösség pénzével az MNB folyamatos ellenőrzése lesz a biztosítéka. A jegybank, mint felügyeleti hatóság eredményes működését azonban a szakemberek jelentős része megkérdőjelezi.

A nok 10-15 évre zárt közösségeket alkot majd, amelynek tagjai vállalják egy általuk megállapított összeg (az új lakás ára) részletekben történő befizetését. (Új lakáshoz sorsolás útján, vagy licit révén juthat a közösség tagja.) A nok-közösségekbe nyilvános felhívással toborozzák majd a tagokat a szervezők. Legalább 120 belépővel lehet egy közösséget létrehozni, de egy szervező akár több nok-csoportot is alapíthat, úgy hogy ezek közösségek legalább 10, legfeljebb 15 évig tevékenykedhetnek. Az állam a részlet összegének arányában, de évente legföljebb 300 ezer forinttal járulhat hozzá egy-egy tag befizetéséhez. A törvény szerint csak 10-40 millió forintos áron értékesített lakásokra lehet "előtakarékoskodni". A befizetett összegekből havonta valaki megveheti a lakást.

A téma jó ismerője Lovas Judit. Az azénpénzem.hu szakportál felelős szerkesztője lapunk érdeklődésére néhány csapdára is figyelmeztetett. Ha valaki például a havi részleten túl befizeti az általa megadott lakásár 20 százalékát, akkor elvileg az adott hónapban megkaphatná a lakást, illetve a megvásárláshoz szükséges összeget. Kivéve, ha ez másnak is eszébe jutott. Ilyenkor kisorsolják ki nyeri meg a lakásvásárlás jogát. Ha valakinek nincs szerencséje, hiába fizetett többet, esetleg a 10. vagy a 15. évben jut a lakásához, miközben folyamatosan befizet a nok-csoport kasszájába. A szakíró számításai szerint 120 taggal számolva 10 év alatt 360, 15 év alatt 540 millió forint adófizetői forinthoz juthat egy-egy nok csoport. Arról pedig még semmi hír, hogy a szervezők mekkora díjat számíthatnak fel a tagoknak.

Lovas Judit úgy vélte, nonszensz, hogy előre meg kell mondani mekkora összeget szán a lakásvásárlásra a nok-tag, hiszen ki tudja, hogy 10-15 év múlva azért az összegért hol és milyen otthont vásárolhat majd. Szerinte az az életszerű megoldás, hogy a szervező egy építési vállalkozóval szerződik, aki lakóparkszerűen ütemezve építi fel az ingatlanokat és kiszámítható módon fejlesztheti a cégét. Ebben az lehet az üzlet, hogy különösebb kockázat nélkül, állami pénzből finanszírozva, 10-15 évre előre kalkulálva építhet. Elképzelhető, hogy a tervezőasztalon meg lesz a 120 lakás, arra szervezhet a nok által kiválasztott építési vállalkozó egy nok-csoportot. A szakíró szerint leplezetlenül már nem is "kitalicskázzák" a kiválasztott körnek a közpénzt, hanem kiöntik ezzel a nok-programmal.

Ha valaki a futamidő alatt fizetésképtelenné válik, 3 hónap után kizárják a csoportból, a befizetett pénzt, vagy inkább annak egy részét, a futamidő végén kaphatja vissza a pórul járt egykori tag. Ha a nok-kal szerződött építőipari cég, vagy a nok szervezője megy csődbe, a tagok esetleg semmit sem látnak viszont a pénzükből, mert erre nem terjed ki az Országos Betét-bizotsítási Alap biztosítása.

A szakújságíró azt sem értette, ha a családi otthonteremtési kedvezmény olyan sikeres, mint ahogy azt a kormány állítja, mi szükség volt a nok-ra? Miért nem várják meg a program kifutását?

Ugyanakkor az MSZP szerint a nok nem a családokat, hanem csak egy embert, Nyéki Zoltán vállalkozót és annak két cégét támogatja. Szakács László tegnapi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy Nyéki Zoltán már 2001-ben megjelent nyilatkozataiban is beszélt arról, hogy szeretné, ha létrehoznának egy ilyen konstrukciót, amihez állami támogatás is járna. A hét, korábban fogyasztási közösségeket működtető és adatokat is szolgáltatott cégből csak kettő, a Nyéki Zoltán birtokában lévő Carion Zrt. és a Poligrupo Hungária Zrt. értékesített ilyen módon több mint ezer lakást.

Szakács László arra is kitért, hogy a törvény szerint csak egyetlen garanciája van annak, hogy a pénz nem tűnik el, éspedig a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB), de ennek "az orra előtt" tüntettek el 220 milliárd forintot a Quaestor-ügy során.

Megszólalt az Együtt is nok ügyben: a Fidesz lényegében egy újabb Quaestort fog felépíteni, így vélekedett Pápa Levente, az ellenzéki párt alelnöke csütörtöki, sajtótájékoztatóján azt mondta, a jogszabállyal a kormánypártok újra kialakítanak egy piacot "a haveroknak" és monopolhelyzetbe hoznak egyes cégeket, amelyek milliárdos profithoz jutnak. Úgy vélte, hogy pénzügyi biztosítás nélkül létrehozni egy iparágat felelőtlen, kontármunka.