Fantomok ellen harcol Orbán

Sikerült megállapodni az Európai Unió és Törökország között készülő migrációs egyezmény kompromisszumos szövegéről az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli tanácskozásán - jelentette be Xavier Bettel luxemburgi kormányfő a Twitteren.

Az MTI tudósítása szerint Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője szűkszavúan mindössze arról tájékozatott, hogy "véget ért a munkavacsora", és közölte, a várakozásokkal és a szokásokkal ellentétben ezúttal nem tartanak az ülés után sajtótájékoztatót az uniós intézmények vezetői.

Xavier Bettel tájékoztatása szerint Donald Tusk európai tanácsi elnök péntek délelőtt fogja ismertetni Ahmet Davutoglu török kormányfővel az uniós vezetők által elfogadott szöveget. Amennyiben a török miniszterelnök számára nem lesz elfogadható a tervezet, az uniós állam- és kormányfők ismét összeülnek tanácskozni.

Névtelenséget kérő uniós források szerint, bár nem sokat változtattak azon a szövegen, amelyet eredetileg vitára bocsátottak, sikerült eloszlatni a körvonalazódó megállapodás jogszerűségével kapcsolatos aggályokat és biztosítani, hogy a menedékkérők visszatoloncolása a nemzetközi jogi kötelezettségek betartásával történjen.

Az elfogadott megállapodás-tervezetben állítólag kiemelték, hogy a menedékkérők ügyét minden esetben egyénileg kell elbírálni, valamint arra is kitértek, hogy az érintettek Törökországba történő visszaküldésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai is részt fognak venni. A név nélkül nyilatkozó tisztségviselők közlése szerint a dokumentumban hangsúlyozták, a Törökországgal szembeni uniós vízumkényszer eltörlése akkor lehetséges, ha Ankara eleget tesz a vonatkozó előírások mindegyikének.

A török uniós csatlakozási fejezetek megnyitásáról semmifajta konkrét kötelezettségvállalást nem tartalmaz a kompromisszumos javaslat, mindössze annyit írtak, hogy erre sort fognak keríteni, "amint lehetséges". A Törökországban lévő szíriai menekültek ellátásához a már felajánlott hárommilliárd eurón felüli további uniós pénzügyi támogatás kérdéséről abban egyeztek meg, hogy arra kizárólag a már elfogadott összeg felhasználása után kerülhet sor. Charles Michel belga miniszterelnök mindezek ellenére arra figyelmeztetett, hogy nem jelenthet "biankó csekket a Törökországgal kötött megállapodás".

A körvonalazódó egyezmény értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkényszert a török állampolgárokkal szemben. A törökök cserébe visszafogadnák az országból az egyezmény hatályba lépése után illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Korábban írtuk:

Sikerként igyekezhet elkönyvelni Orbán Viktor azt, ami eleve adott volt: csak önkéntes alapon fogadnak be az Európai Unió államai menekülteket. Csütörtök este már szinte minden szakértő, és érintett fél is azt valószínűsítette: sikerül megkötni a migrációs válság kezeléséről szóló egyezményt az EU és Törökország között. Ám, hogy az újabb paktum mennyire lesz sikeres a válság kezelésére, egyelőre kétséges.

A magyar kormány célja, hogy kizárólag önkéntes alapon történjen bármifajta menekültcsere vagy betelepítés az Európai Unió (EU) és Törökország között készülő esetleges migrációs egyezmény keretében - hangsúlyozta Orbán Viktor az uniós állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója előtt tegnap. A magyar miniszterelnök az értekezletre megérkezve kifejtette, azzal a céllal ül le a tárgyalóasztalhoz, hogy "ha lesz is a törökökkel megállapodás, akkor abban csak olyan szakaszok szerepeljenek, amelyek a Törökországból érkezőknek a betelepítését önkéntes alapon és nem kényszer alapján akarják rendezni". Leszögezte, fontos, hogy megmaradjon Magyarország mozgástere, és majd nemzeti hatáskörben nemet lehessen mondani a kötelező jellegű "népességmozgatásra". Kérdésre a kormányfő azt válaszolta, hogy lát esélyt e cél elérésére.

Minden vágya így teljesüljön; csupán Don Quijote de la Mancha módjára kell ugyanis - ahogy Lázár János a tegnapi Kormányinfón fogalmazott - "csatába szállnia" Brüsszelben. Hetek óta azt erősítették ugyanis a vezető tagállamok vezetőinek nyilatkozatai, amit a minap is egyértelművé tett Angela Merkel német kancellár: csak önkéntes alapon javasolják a menekültek szétosztását a tagállamok között. Összesen 72 ezer menekült befogadásáról állapodhatnak meg az Európai Tanács brüsszeli értekezletén - jelentette tegnap a Spiegel Online is. A hírportál szerint a megállapodás-tervezet alapján első lépésként 18 ezer szíriai menekültet kellene szétosztani a tagállamok között, majd további 54 ezret a tavaly júliusban, illetve szeptemberben hozott döntésekkel elindított, eddig sikertelen áttelepítési programok keretében, azzal a módosítással, hogy a befogadás csak önkéntes lehet. A cikk szerint a 72 ezer embert az uniós tagállamok Törökországtól vennék át, a csúcstalálkozón rögzíteni kívánt eljárás részeként, miszerint Ankara visszafogad minden "irreguláris migránst", aki területéről átkel a görög szigetekre, az EU pedig cserébe befogad ugyanennyi szíriai menekültet. Ugyanakkor a 72 ezres keret szűk lehet, tekintve, hogy Törökországban 2,7 millió menekült tartózkodik - mutatott rá a Spiegel, kiemelve: az nem világos, hogy mi történik, ha betöltik a keretet, és továbbra is érkeznek menedékkérők az Égei-tengeren uniós területre.

A hírportál szerint egyébként számos tagország nem utasítja el az EU-Törökország megállapodás tervét, de továbbra is jelentős mértékű rosszallás tapasztalható a március 7-i uniós csúcson alkalmazott német eljárás miatt. Sok tagország értékelése szerint ugyanis a németek és a törökök az éjszaka közepén terveltek ki egy merőben új javaslatot, amivel kész tények elé állították a többieket. Ennek megismétlődését megelőzendő most a tanács állandó elnöke, Donald Tusk irányítja az előkészületeket, aki tegnap azt mondta, óvatosan optimista, "de őszintén szólva inkább óvatos, mint optimista". Angela Merkel érkezésekor szintén úgy fogalmazott: optimista, ugyanakkor elővigyázatos, mert körültekintő munkára van szükség, hogy a migrációs beáramlás megállítása érdekében megegyezésre jöhessen létre Törökországgal. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint mindenképpen megegyezésre kell jutni Törökországgal, mert a helyzet a balkáni útvonal lezárásával katasztrofálissá válhat. Mark Rutte, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Hollandia miniszterelnöke azt mondta, ha az európai vezetőknek sikerülne megegyezni Ankarával, a migránsok három-négy héten belül felhagynának azzal az igyekezetükkel, hogy Törökországból az EU-ba jussanak.

Ennek ellenére a magyar kormány itthon folytatja kampányát az általuk kiötlött "kötelező betelepítési kvóta" ellen. Lázár János például tegnap is arról beszélt, a kabinet álláspontja egyértelmű: "mi senkit nem szeretnénk Magyarországra betelepíteni". A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, "ha kötelező lesz a kvóta, akkor nagy szükségünk lesz arra, hogy a népszavazáson megismerjük a magyar választópolgárok véleményét". Egyébként a hatalmas "harcra" készülő Orbán tegnap a - Fideszt is soraiban tudó - Európai Néppárt csúcstalálkozója után a visegrádi országok kormányfőinek egyeztetésén vett részt, ezután ment az uniós csúcsra, ami lapzártánk idején munkavacsorával folytatódott.

Az EU-csúcson nem csak a magyar kabinet, illetve az Orbánhoz csatlakozó visegrádi országok vezetői okozhatnak fennakadást. Nikosz Anasztasziadesz ciprusi elnök érkezésekor ugyan kijelentette: hajlandó félretenni ellenvetéseit és kész kompromisszumot kötni a megegyezés érdekében, ám ez utóbbiról akkor lehet szó, ha Törökország teljes körűen betartja és megvalósítja vállalásait. A török javaslat egyik fontos pontja az ország uniós csatlakozási tárgyalásainak felgyorsítása volt, azonban minden egyes csatlakozási fejezet megnyitásához és lezárásához az összes tagállam beleegyezése szükséges. Ha a törökökkel évtizedek óta területi konfliktusban álló Ciprus bármelyiket megtagadja, akkor a csatlakozási tárgyalások megakadnak. Az uniós vezetők egyeztetését követően ma folytatják a tárgyalásokat Ankarával.

Visszaküldésre ítélve

"Minden pontban a magyar kormány érvelésének helyt adva döntött az Európai Unió Bírósága egy pakisztáni bevándorló ügyében, eszerint Magyarország a dublini rendszer keretében is joggal küldhet vissza biztonságos harmadik országba migránsokat" - közölte az ítélettel kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium.

A kormány tavaly júliusban rendeletben rögzítette a biztonságosnak nyilvánított származási országok és biztonságos harmadik országok listáját, ebbe a körbe tartozik sok más állam mellett Szerbia is.

Az IM szerint az uniós bíróság mostani ítéletében rögzítette, hogy megfelel a nemzetközi jogrendnek a magyar szabályozás és annak gyakorlati alkalmazása, ami lehetővé teszi a dublini rendszer keretében átvett kérelmezők tekintetében is az úgynevezett elfogadhatatlansági vizsgálatot.