Elítélték a terroristatoborzót

Kemény büntetést, 22,5 évi börtönt kapott tegnap egy amerikai bíróságon az a férfi, aki az Iszlám Állam (IS) támogatásának gyanújával fogták el és vádoltak meg. 

A 32 esztendős Mufid Elfgeeh nem csupán a közösségi médián osztott meg rendszeresen dzsihadista propagandaanyagokat, hanem az Irakban és Szíriában kiterjedt területeket ellenőrzése alatt tartó, terrormódszereiről hírhedtté vált szervezet anyagi támogatásában is közreműködött.

Balszerencséjére azonban, amikor a szíriai államfő, Bassár el-Aszad ellen harcba vethető önkénteseket próbált meg verbuválni az IS soraiba, akkor épp az FBI informátoraiba botlott. A New York állambeli Rochesterben élő férfit decemberben vették őrizetbe, s most került sor az ítélethozatalra – mellesleg éppen azon a napon, amikor John Kerry amerikai külügyminiszter népirtásban bűnös szervezetként nevezte meg az IS-t a keresztény, jazidi és síita iszlám közösségek elleni gyilkos támadásokért.

Szerző

Bármi is történt az EU-csúcson, a kvótareferendum marad

Publikálás dátuma
2016.03.18. 09:13
FOTÓ: Getty Images, Carl Court
 A magyar diplomácia elérte céljait - így értékelte az Európai Unió és Törökország között létrejött megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök péntek délutáni brüsszeli sajtóértekezletén. Az létrejött migrációs egyezmény teljes mértékben összhangban van az uniós és a nemzetközi joggal - erről már  Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke beszélt az ülést követően. Kötelező kvótáról a megállapodásban szó sincs, de azért Orbán résen van, és - mint a kormányszóvivőtől megtudhattuk - nem vált okafogyottá a kvótareferendum sem.  A politikája mellett kitartó Angela Merkel német kancellár szerint az egyezmény képessé teheti Európát a menekültválság kezelésére.

Sajtótájékoztatóján a volt lengyel kormányfő hangsúlyozta, az Európába irányuló irreguláris migráció megfékezését célzó megállapodás március 20-án lép hatályba. Tusk szerint kiegyensúlyozott egyezményt sikerült tető alá hozni, amely elfogadható a felek mindegyike, köztük Ciprus számára is. 

A tervek szerint a 20-án életbe lépő migrációs egyezmény értelmében ezt követően visszaküldenék a Törökországból illegálisan Görögországba érkező menekültek mindegyikét. Egy név nélkül nyilatkozó török illetékes később ezt úgy egészítette ki, hogy maga a visszatelepítés április 4-én kezdődik majd. 

Az elfogadott megállapodástervezetben állítólag kiemelték, hogy a menedékkérők ügyét minden esetben egyénileg kell elbírálni, valamint arra is kitértek, hogy az érintettek Törökországba történő visszaküldése a nemzetközi jogi kötelezettségek betartásával történjen. Leszögezték továbbá, hogy az érintettek visszaküldésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai is részt fognak venni. A visszatoloncolások költségeit az Európai Unió fedezné.

A tervezet értelmében kezdetben állítólag 72 ezer menekültet telepítenének át önkéntes alapon az Európai Unió tagállamaiba. Az Európai Unió Tanácsának tavaly júliusi döntése értelmében 22 504 nemzetközi védelemre szoruló embert kellene befogadniuk a tagországoknak az unión kívülről, és ebből eddig 4555 áttelepítés valósult meg. A fennmaradó mintegy 18 ezer helyet a megállapodás értelmében törökországi menekültekkel töltenék fel, és emellé jönne még további 54 ezer ember.

A Törökországban lévő szíriai menekültek ellátásához a már felajánlott hárommilliárd eurón felül kért további 3 milliárdos támogatás ügyében abban egyeztek meg, hogy azt azután folyósítják, ha már az első 3 milliárdot elköltötték.  A dokumentumban hangsúlyozták, a Törökországgal szembeni uniós vízumkényszer eltörlése kizárólag akkor lehetséges, ha Ankara eleget tesz a vonatkozó előírások mindegyikének.

A javaslatcsomag értelmében Törökország június végéig megnyithatja a költségvetési fejezetet az uniós csatlakozási tárgyalásokban. Az uniós és török vezetők március 7-i csúcstalálkozóján Ankara további pénzügyi támogatást kért az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kérte, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkényszert a török állampolgárokkal szemben. A törökök felajánlották, hogy ezért cserébe visszafogadnák az országból az egyezmény hatályba lépése után illegálisan Görögországba érkező menekültek mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Nem volt szó kötelező kvótáról, de jöhet még a döntő ütközet! 

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője korábban, még a módosított szövegről szóló megállapodás előtt azt a tájékoztatást adta: az Európai Bizottság egyelőre nem terjesztette elő a kötelező betelepítési kvótáról szóló javaslatát, ám ez -  a miniszterelnök szerint  - később, áprilisban vagy májusban még az állam- és kormányfők elé kerülhet, így Orbán szavai szerint a "döntő ütközetet" akkor kell majd megvívni. A csütörtök-pénteki tárgyaláson körvonalazódó egyezmény jelenleg nem tartalmaz olyan elemet, amely Magyarország céljaival ellentétes vagy az ország számára hátrányos - nyugtatta meg a migránsoktól rettegőket Havasi.

Az elmúlt félév legnagyobb sikere az a politikai döntés, amely szerint a nyugat-balkáni migrációs útvonalon már a törökökkel való megegyezést megelőzően visszaállították a határellenőrzést - ezt már a csúcstalálkozót követően jelentette ki ki Orbán Viktor miniszterelnök.  A kormányszóvivő az ATV esti műsorában, arra a kérdésre, miszerint a friss brüsszeli megállapodás értelmében nem vált-e okafogyottá a kvótareferendum, Kovács Zoltán egy határozott "nem"-el felelt, sőt -tette hozzá most lett igazán az.

A török fél történelmi jelentőségű megállapodásról beszél 

Nagyon fontos, történelmi jelentőségű megállapodás született a migrációs válság kezeléséről Törökország és az Európai Unió között - jelentette ki Ahmet Davutoglu török kormányfő az uniós vezetőkkel folytatott pénteki brüsszeli tanácskozását követően. Sajtótájékoztatóján a török miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa közös sorson, közös kihívásokon és közös jövőn osztozik az Európai Unióval. Mint mondta, a tanácskozáson tisztességes egyezményt sikerült kötni a menekültválság jelentette költségek és terhek megosztásáról. Törökország számára a menekültválság megoldása nem alku kérdése, hanem az értékek, a humanitárius értékek, valamint az európai értékek kérdése - ezt még a tanácskozásra érkezve mondta Davutoglu.

Az egyezmény képessé teheti Európát a menekültválság kezelésére

A menekültválság komoly kihívások elé állította Európát, de az uniós és török vezetők között pénteken létrejött megállapodás képessé teheti az Európai Uniót a krízis kezelésére - ezt hangsúlyozta Angela Merkel a csúcstalálkozót követően. Sajtótájékoztatóján a német kancellár azt hangoztatta, hogy szerinte Európa ki fogja állni a mostani válság jelentette rendkívüli próbatételt. Merkel kifejtette, az egyezmény kemény csapást jelent az embercsempészek üzleti modelljére, ám az égei-tengeri migrációs útvonal felszámolása még nem jelenti azt, hogy teljesen megoldódott a menekültválság.

A németek többsége elégedett Merkel menekültpolitikájával
A németek többsége elégedett Angela Merkel kancellár menekültpolitikájával, és úgy véli, Németország sikerrel birkózik meg a menekültek nagy számával - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés. A ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás alapján a februári 47 százalékról 53 emelkedett a kancellár menekültpolitikájával elégedettek aránya, és 50-ről 42 százalékra süllyedt az elégedetlenek aránya. A kancellár szavazótáborában, a CDU/CSU pártszövetség támogatói körében 68 százalékos az elégedettek, és 26 százalékos az elégedetlenek aránya.
Trendfordulóra utalhat az is, hogy december óta először ismét többségben vannak, akik szerint Németország meg tud birkózni a menekültek nagy számával. A ZDF Politbarometer című felmérése alapján most 55 százalék vélekedik így. Angela Merkel személyes megítélése tovább javult. 



Szerző
Frissítve: 2016.03.18. 20:52

Bármi is történt az EU-csúcson, a kvótareferendum marad

Publikálás dátuma
2016.03.18. 09:13
FOTÓ: Getty Images, Carl Court
 A magyar diplomácia elérte céljait - így értékelte az Európai Unió és Törökország között létrejött megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök péntek délutáni brüsszeli sajtóértekezletén. Az létrejött migrációs egyezmény teljes mértékben összhangban van az uniós és a nemzetközi joggal - erről már  Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke beszélt az ülést követően. Kötelező kvótáról a megállapodásban szó sincs, de azért Orbán résen van, és - mint a kormányszóvivőtől megtudhattuk - nem vált okafogyottá a kvótareferendum sem.  A politikája mellett kitartó Angela Merkel német kancellár szerint az egyezmény képessé teheti Európát a menekültválság kezelésére.

Sajtótájékoztatóján a volt lengyel kormányfő hangsúlyozta, az Európába irányuló irreguláris migráció megfékezését célzó megállapodás március 20-án lép hatályba. Tusk szerint kiegyensúlyozott egyezményt sikerült tető alá hozni, amely elfogadható a felek mindegyike, köztük Ciprus számára is. 

A tervek szerint a 20-án életbe lépő migrációs egyezmény értelmében ezt követően visszaküldenék a Törökországból illegálisan Görögországba érkező menekültek mindegyikét. Egy név nélkül nyilatkozó török illetékes később ezt úgy egészítette ki, hogy maga a visszatelepítés április 4-én kezdődik majd. 

Az elfogadott megállapodástervezetben állítólag kiemelték, hogy a menedékkérők ügyét minden esetben egyénileg kell elbírálni, valamint arra is kitértek, hogy az érintettek Törökországba történő visszaküldése a nemzetközi jogi kötelezettségek betartásával történjen. Leszögezték továbbá, hogy az érintettek visszaküldésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai is részt fognak venni. A visszatoloncolások költségeit az Európai Unió fedezné.

A tervezet értelmében kezdetben állítólag 72 ezer menekültet telepítenének át önkéntes alapon az Európai Unió tagállamaiba. Az Európai Unió Tanácsának tavaly júliusi döntése értelmében 22 504 nemzetközi védelemre szoruló embert kellene befogadniuk a tagországoknak az unión kívülről, és ebből eddig 4555 áttelepítés valósult meg. A fennmaradó mintegy 18 ezer helyet a megállapodás értelmében törökországi menekültekkel töltenék fel, és emellé jönne még további 54 ezer ember.

A Törökországban lévő szíriai menekültek ellátásához a már felajánlott hárommilliárd eurón felül kért további 3 milliárdos támogatás ügyében abban egyeztek meg, hogy azt azután folyósítják, ha már az első 3 milliárdot elköltötték.  A dokumentumban hangsúlyozták, a Törökországgal szembeni uniós vízumkényszer eltörlése kizárólag akkor lehetséges, ha Ankara eleget tesz a vonatkozó előírások mindegyikének.

A javaslatcsomag értelmében Törökország június végéig megnyithatja a költségvetési fejezetet az uniós csatlakozási tárgyalásokban. Az uniós és török vezetők március 7-i csúcstalálkozóján Ankara további pénzügyi támogatást kért az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kérte, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkényszert a török állampolgárokkal szemben. A törökök felajánlották, hogy ezért cserébe visszafogadnák az országból az egyezmény hatályba lépése után illegálisan Görögországba érkező menekültek mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Nem volt szó kötelező kvótáról, de jöhet még a döntő ütközet! 

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője korábban, még a módosított szövegről szóló megállapodás előtt azt a tájékoztatást adta: az Európai Bizottság egyelőre nem terjesztette elő a kötelező betelepítési kvótáról szóló javaslatát, ám ez -  a miniszterelnök szerint  - később, áprilisban vagy májusban még az állam- és kormányfők elé kerülhet, így Orbán szavai szerint a "döntő ütközetet" akkor kell majd megvívni. A csütörtök-pénteki tárgyaláson körvonalazódó egyezmény jelenleg nem tartalmaz olyan elemet, amely Magyarország céljaival ellentétes vagy az ország számára hátrányos - nyugtatta meg a migránsoktól rettegőket Havasi.

Az elmúlt félév legnagyobb sikere az a politikai döntés, amely szerint a nyugat-balkáni migrációs útvonalon már a törökökkel való megegyezést megelőzően visszaállították a határellenőrzést - ezt már a csúcstalálkozót követően jelentette ki ki Orbán Viktor miniszterelnök.  A kormányszóvivő az ATV esti műsorában, arra a kérdésre, miszerint a friss brüsszeli megállapodás értelmében nem vált-e okafogyottá a kvótareferendum, Kovács Zoltán egy határozott "nem"-el felelt, sőt -tette hozzá most lett igazán az.

A török fél történelmi jelentőségű megállapodásról beszél 

Nagyon fontos, történelmi jelentőségű megállapodás született a migrációs válság kezeléséről Törökország és az Európai Unió között - jelentette ki Ahmet Davutoglu török kormányfő az uniós vezetőkkel folytatott pénteki brüsszeli tanácskozását követően. Sajtótájékoztatóján a török miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa közös sorson, közös kihívásokon és közös jövőn osztozik az Európai Unióval. Mint mondta, a tanácskozáson tisztességes egyezményt sikerült kötni a menekültválság jelentette költségek és terhek megosztásáról. Törökország számára a menekültválság megoldása nem alku kérdése, hanem az értékek, a humanitárius értékek, valamint az európai értékek kérdése - ezt még a tanácskozásra érkezve mondta Davutoglu.

Az egyezmény képessé teheti Európát a menekültválság kezelésére

A menekültválság komoly kihívások elé állította Európát, de az uniós és török vezetők között pénteken létrejött megállapodás képessé teheti az Európai Uniót a krízis kezelésére - ezt hangsúlyozta Angela Merkel a csúcstalálkozót követően. Sajtótájékoztatóján a német kancellár azt hangoztatta, hogy szerinte Európa ki fogja állni a mostani válság jelentette rendkívüli próbatételt. Merkel kifejtette, az egyezmény kemény csapást jelent az embercsempészek üzleti modelljére, ám az égei-tengeri migrációs útvonal felszámolása még nem jelenti azt, hogy teljesen megoldódott a menekültválság.

A németek többsége elégedett Merkel menekültpolitikájával
A németek többsége elégedett Angela Merkel kancellár menekültpolitikájával, és úgy véli, Németország sikerrel birkózik meg a menekültek nagy számával - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés. A ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás alapján a februári 47 százalékról 53 emelkedett a kancellár menekültpolitikájával elégedettek aránya, és 50-ről 42 százalékra süllyedt az elégedetlenek aránya. A kancellár szavazótáborában, a CDU/CSU pártszövetség támogatói körében 68 százalékos az elégedettek, és 26 százalékos az elégedetlenek aránya.
Trendfordulóra utalhat az is, hogy december óta először ismét többségben vannak, akik szerint Németország meg tud birkózni a menekültek nagy számával. A ZDF Politbarometer című felmérése alapján most 55 százalék vélekedik így. Angela Merkel személyes megítélése tovább javult. 



Szerző
Frissítve: 2016.03.18. 20:52