Előfizetés

Obamával levelezik egy kubai nagymama

A kubai-amerikai kapcsolatok javulásának újabb jeleként – több mint fél évszázados szünet után – ismét megindult a két ország közötti, közvetlen postai forgalom.

Az Egyesült Államokból a karibi szigetországba eljuttatott első postai szállítmányban a Fehér Ház lakójának egy levele is ott rejlett: Barack Obama egy 76 esztendős havannai nagymamának írt. Méghozzá válaszként, arra az üzenetre, amelyet Ileana Yaeza még február közepén küldött Washingtonba. A lelkes asszony előre örömét fejezte ki az amerikai elnök küszöbön álló kubai látogatása miatt, s azt írta: „nem sok olyan kubai akad, aki oly repesve várná, hogy személyesen is találkozhasson Önnel, mint én”. Az AP hírügynökség beszámolója szerint a néni külön kihangsúlyozta, mennyire elbűvöli őt a fekete bőrű politikus „úriember mivolta” és viselkedése.

A Fehér Ház nyilván tudatosan döntött úgy, hogy egy ilyen demonstratív és szimbolikus gesztussal is igyekszik pozitív hangulatot teremteni a történelmi jelentőségűnek ígérkező havannai vizit előtt. Ezt bizonyítja, hogy a Yaeza asszonynak szánt levelet maga a címzett még kézhez sem kapta, ám annak szövegét Washingtonban máris közzétették.

A kubai forradalom 1959-es győzelme után a két állam viszonya fokozatosan lehűlt, a Kuba elleni, Disznó-öbölbeli inváziós kísérlet, majd az 1962-es kubai válság pedig a világpolitika egyik legkiélezettebb korszakát hozta el. A kétoldalú kapcsolatok évtizedekre befagytak, s csupán az elmúlt pár évben, Obama elnöksége alatt indult meg egy óvatos és fokozatos javulás, melyet tavaly a nagykövetségek újbóli, hivatalos megnyitása követett. A viszony javulását az amerikai elnök mostani látogatása koronázhatja meg: Obama a tervek szerint vasárnap éjjel érkezik Havannába, kedden pedig előre beharangozott, nagy beszédet fog intézni a kubai néphez.

Teherán megúszhatja a szankciókat

Noha a múlt heti, iráni rakétakísérletek miatt bírálhatja az ENSZ Biztonsági Tanácsa Teheránt, valószínűtlen hogy érdemi, kötelező erejű szankciókat rendeljenek el Irán ellen. 

A testület hétfői, zárt ajtók mögötti tanácskozásán kiderült, koránt sincs meg az ilyen döntéshez szükséges, teljes összhang. Irán rakétatesztjei ugyan ellentmondanak a tavaly nyáron kötött, a nyugati szankciók feloldásáért a nukleáris ambíciók visszafogását előíró szerződésnek, de a BT öt állandó tagja és Németország végülis egyetértett abban, hogy a nukleáris megállapodás lényegét nem sértették meg. Így Teheránnak aligha kell aggódni, legfeljebb egy felvizezett, általános szövegű figyelmeztetés születhet ellene.

Pedig a BT állandó tagjai közül Nagy-Britannia és Franciaország is élesen bírálta az újabb iráni katonai lépést. London szerint az iráni vezetés figyelmen kívül hagyja a megkötött megállapodásokat, a párizsi illetékesek pedig úgy fogalmaztak, hogy Teherán egyszerűen nem tartja be vállalásait. Oroszország ugyanakkor azon az állásponton van, hogy Irán nem szegte meg a sok hónapos tárgyalások révén, kínkeserves diplomáciai erőfeszítéssel összehozott szerződést – s mivel Moszkvának vétójoga van, eleve nem várható a BT részéről kötelező érvényű, komolyabb következményekkel fenyegető lépés. Az orosz ellenkezés dacára az Egyesült Államok továbbra is sürgetni fogja, hogy a BT legalább állásfoglalásban ítélje el a kísérleteket.

republikánus szenátorok egy csoportja Washingtonban olyan határozatot terjesztett be, amely az Obama-kormányzatot kötelezné arra, hogy új gazdasági szankciókat fogadjon el Teherán ellen a ballisztikus rakétatesztek miatt. A rakétakísérletek kapcsán ismét fellángolt a vita, képesek lennének-e a harci eszközök atomrobbanófejek hordozására. A kilövések kapcsán tett iráni bejelentések pedig azt emelték ki, hogy a rakéták képesek Izrael elérésére.

Teherán megúszhatja a szankciókat

Noha a múlt heti, iráni rakétakísérletek miatt bírálhatja az ENSZ Biztonsági Tanácsa Teheránt, valószínűtlen hogy érdemi, kötelező erejű szankciókat rendeljenek el Irán ellen. 

A testület hétfői, zárt ajtók mögötti tanácskozásán kiderült, koránt sincs meg az ilyen döntéshez szükséges, teljes összhang. Irán rakétatesztjei ugyan ellentmondanak a tavaly nyáron kötött, a nyugati szankciók feloldásáért a nukleáris ambíciók visszafogását előíró szerződésnek, de a BT öt állandó tagja és Németország végülis egyetértett abban, hogy a nukleáris megállapodás lényegét nem sértették meg. Így Teheránnak aligha kell aggódni, legfeljebb egy felvizezett, általános szövegű figyelmeztetés születhet ellene.

Pedig a BT állandó tagjai közül Nagy-Britannia és Franciaország is élesen bírálta az újabb iráni katonai lépést. London szerint az iráni vezetés figyelmen kívül hagyja a megkötött megállapodásokat, a párizsi illetékesek pedig úgy fogalmaztak, hogy Teherán egyszerűen nem tartja be vállalásait. Oroszország ugyanakkor azon az állásponton van, hogy Irán nem szegte meg a sok hónapos tárgyalások révén, kínkeserves diplomáciai erőfeszítéssel összehozott szerződést – s mivel Moszkvának vétójoga van, eleve nem várható a BT részéről kötelező érvényű, komolyabb következményekkel fenyegető lépés. Az orosz ellenkezés dacára az Egyesült Államok továbbra is sürgetni fogja, hogy a BT legalább állásfoglalásban ítélje el a kísérleteket.

republikánus szenátorok egy csoportja Washingtonban olyan határozatot terjesztett be, amely az Obama-kormányzatot kötelezné arra, hogy új gazdasági szankciókat fogadjon el Teherán ellen a ballisztikus rakétatesztek miatt. A rakétakísérletek kapcsán ismét fellángolt a vita, képesek lennének-e a harci eszközök atomrobbanófejek hordozására. A kilövések kapcsán tett iráni bejelentések pedig azt emelték ki, hogy a rakéták képesek Izrael elérésére.