Titkos ügynökök már seregestül próbálták aláásni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, ezt eddig is tudtuk. Van Soros-ügynök, Norvég Alap-ügynök, brüsszeli ügynök, migráns ügynök, emberjogi ügynök, újabban gazdaállat híján sorvadozó élősdi-ügynök... Az ember nem győzi számolni. Most kiderült, hogy a „titkos ügynök” mintájára van „titkosgatya” is, így, egybeírva. Nálunk mindent titkosítanak, atomreaktortól nemzeti bankig, miért pont a gatya maradna ki? Ám rendkívüli pillanatokban, ha a haza végveszélybe kerül, szemben a sunyi titkos ügynökökkel, a titkosgatya önként leleplezi magát. Mert fontos a férfiúi szemérem, de a haza mégiscsak fontosabb.
Erre mutatott példát a rezsiharcok próbált bajnoka, az elszánt harcos és csiszolt elme, Németh Szilárd. Fegyvert s vitézt éneklek tehát, akár Zrínyi, annál is inkább, mert a mi vitézünk is kirohant, csak nem Szigetvárról, hanem a tüntető pedagógusok ellen. Kirohanás közben az ember nem tud úgy ügyelni a toalettjére. Így aztán a rezsibiztos olyan információt is megosztott velünk, amire eddig nem irányult csillapíthatatlan közérdeklődés. Váratlanul feloldotta fehérneműje titkosítását, és úgy nyilatkozott, nemhogy kockás inge, de kockás alsónadrágja is van, ami imigyen el is vesztette titkosgatya mivoltát. De megérte, mert így legalább senki sem hiheti, hogy a tüntetők olyat tudnak, amit ő és pártja ne lenne képes überelni.
A nadrágja mellett bónuszként bepillantást engedett műveltsége gazdag tárházába is, és a tiltakozókat Lukács György és Szamuely közvetlen szellemi leszármazottjaiként jellemezve zúzta porrá. Még jó, hogy már megszületett a hivatalos döntés a Lukács-archívum széthordásáról, különben Pukliék oda járhatnának, és újabb mérget szívhatnának magukba a bolsevik rémtettekhez.
Mivel ekkora a veszély, a kormány nemcsak legjobb erőit egyesíti, hanem eddigi leghatásosabb módszereit is. Egyszerre bagatellizál, fenyeget és kompromittál. A bagatellizálás úgy megy, hogy nevetgélve legyintenek a demonstrálókra. Orbán szerint „viccesen hangzik”, Balog szerint „komikus”, amit mondanak. Kósa frakcióvezető fölényesen mosolyogva értetlenkedik, ugyan miért kellene Orbánéknak bocsánatot kérniük? (Például miattad, Lajos!) A szigetvári polgármester is jót mulatott: „Vicc az, hogy az egészséges gyerekeket és a hátrányos helyzetű, nem teljesen száz százalékos gyerekeket egy iskolában taníttatjuk. Ezt az állattartásban úgy csináljuk, hogy az egészséges malacokat átvisszük az utónevelőbe, a gyengébbeket külön rakjuk”. Nem nagy kunszt a pedagógia, ebből is látszik, csak tudnám, mire vannak olyan nagyra a tanárok!
A fenyegetés ehhez képest rutinszerű. Lehet durr-bele módon azonnal hadat üzenni, mint Németh, aki tábornoki csillagokat tűz a titkosgatyából díszegyenruhává előléptetett kockás alsónadrágra: „olyan csata zajlik, amit a kormány fog megnyerni”. Lehet hűvösen jogszerűnek lenni, homlokot ráncolva, mint az államtitkárság: „Felhívjuk a figyelmet, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a keddi politikai tüntetésen bejelentett egyórás akció esetén a jogszerű sztrájk törvényi feltételei nem állnak fenn. Arra kérjük a politikai akció szervezőit, hogy senkit ne biztassanak törvénysértésre.” Értsd: Fogadj szót, amíg szépen mondom! Tudok én majd máshogy is beszélni!
A kompromittálás szüli a legfigyelemreméltóbb példákat. Tanulságos, ahogy politikusok a „politikai” jelzőt szitokszóként használják. Az előbbi rövidke közleményben kétszer minősítik leleplező hangsúllyal politikainak a demonstrációkat. Politizálni - maga a bűnbeesés. Azt csak a kormánynak szabad, ez az ő monopóliuma, épp úgy, mint adót szedni. A többieknek, ha jót akarnak, semmi közük nem lehet hozzá. Kés, villa, olló kisgyerek kezébe nem való! Ha valami politika-gyanús dolgot látsz az utcán, bele ne lépj, ha mégis, vakard le gyorsan a cipőtalpadról, mert bűzlik!
A kommunistázás már csak laza ujjgyakorlat. Gallóné apja ávós, ja, ha ő mégsem, akkor Pukli nagypapája. Láttad Zuschlagot? Vagy Lenint? Na ugye. De az igazi bravúr a Nézőpont Intézeté: „Egyértelművé vált, hogy a szlogenek szintjén a pedagógusokért és a diákokért kiálló csoportoknak sokkal több a követelésük: változtasson a kormány a bevándorlás-politikáján, legyen megengedőbb az illegális bevándorlókkal.” És ez a zseniális szerző a titulusa szerint még csak vezető elemző-helyettes! Azonnal előléptetni! És mivel magam nem szeretnék senkit lehülyézéssel megbántani, inkább a tudós írásműhöz fűzött egyik kommentet idézném: „Látom, egyre kíméletlenebb a »legyünk még G. Fodor Gábornál is ütődöttebbek« plecsniért vívott harc.”
Érthető. Nem egyetlen órácska sztrájkról van szó. Nem Orbánék sztrájktörvénye szerinti „rendes” sztrájk készül, többhetes egyeztetési huzavona után, hanem tudatosan vállalt polgári engedetlenség. Amelyben a résztvevők – annyian, amennyien - szembemennek a rendszer törvénytelen törvényeivel. A tövénél fűrészelik a fát. Arra az órára kilépnek a rendszerből. Kockázatot vállalnak, ami annak arányában csökken, ahányan vannak. Ez új. Még nincs rá recept se itt, se ott. Lehet, hogy kormányoldalon fel kell kötni a titkosgatyát.
