Előfizetés

Fókuszban Vasarely szitanyomatai

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2016.03.19. 06:45
Vasarely jellegzetes műve a kiállításon FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Több mint harminc alkotás látható tegnaptól a Budapesti Francia Intézetben azon a tárlaton, amely Victor Vasarely grafikai munkásságába enged betekintést. A Szépművészeti Múzeummal közösen szervezett, június 18-ig nyitva tartó kiállításon három szitanyomat-sorozat - Gordes, Hommage a J-S. Bach, Cinétique N-B – lapjait ismerhetjük meg, ezt kiegészíti három kinetikus mélyrelief és egy festmény is.

A Franciaországban világhírűvé vált Victor Vasarely magyar származása közismert és az is, hogy az alkotót az op-art, a kinetikus és a nemzetközi geometrikus absztrakt művészet egyik kulcsfigurájaként tartjuk számon. Vasarely 110 éve született Pécsen. Az áprilisi évfordulóra nálunk és Franciaországban - Aix-en-Provence-ban, Gordes-ban és Avignonban - is több programmal és kiállítással emlékeznek majd meg. A sorozat első jelentős állomásának tekinthető az a tárlat, amely péntektől látható a Budapesti Francia Intézetben Szerigráfiák, multiplikák címmel. Előbbi sokszorosítható szitanyomatokat jelent. A mostani kiállítás középpontjában tehát Vasarely sokszorosított grafikai munkái állnak. Alapvetően három sorozatból, vagyis mappából válogattak a kiállítás kurátorai, Imre Györgyi és Orosz Márton. A művek az óbudai Vasarely Múzeumból valók. Időrendben az első a Gordes-mappa néhány alkotása. Rögtön a bejárathoz közel találjuk a Hommage a J-S Bach grafikai sorozatból származó műveket, illetve hátrább pedig a fekete-fehér alkotásokból álló Cinétique N-B grafikai sorozat néhány jellegzetes darabját. Ezeket kiegészíti az ugyancsak a kiállításra bekerült három kinetikus mélyrelief és egy festmény is. Utóbbi a Tlinko-F című akrilfestmény az óbudai múzeum egyik legértékesebb darabja és az állandó kiállításon is szerepel, de az Aix-en-Provence-ban júliusban nyíló tárlatra is elutaztatják.

Vasarely a műtermében, Párizs, 1982 FOTÓ: VERESS JENŐ

Vasarely a műtermében, Párizs, 1982 FOTÓ: VERESS JENŐ

Egyénként a mostani kiállítás lényeges darabjait ősztől a balatonfüredi Vaszary- villában nyíló tárlaton is láthatja majd a közönség. Orosz Márton kérdésünkre elmondta, hogy Vasarely termékeny művésznek tekinthető, abban az értelemben is, hogy a grafikai mappái több száz példányban készültek. Ezek kereskedelmi forgalomba is kerültek, tehát meg lehetett őket vásárolni. A tárlaton látható darabok viszont húszpéldányosak, tehát ezek nem kerültek kereskedelmi forgalomba, ezeket a művész fenntartotta magának, illetve ezekből ajándékozott. Egyébként is nagy figyelmet fordított a sokszorosítható műfajokra, hiszen szerette volna, ha szélesebb rétegek jutnának hozzá a magas művészethez. A kétszáz példányos sorozatok egyes darabjaihoz a szerencsésebbek különböző aukciókon akár ezer-ezerötszáz euróért hozzájuthatnak. Egy Vasarely-festmény értéke ennél jóval magasabb, a kiállításon látható festmény biztosítási értéke 150 millió forint. Az ugyancsak sokszorosítás eszközével készült multiplikák értéke a szerigráfiák és a festmények közé esik, de inkább az előbbit közelíti.

Orosz Márton azt is elmondta, hogy Victor Vasarely Magyarországon akkor vált igazán ismertté, illetve sztárrá, amikor 1969-ben a Műcsarnokban megnyílt az életmű kiállítása, ezt óriási érdeklődés övezte, hiszen akkoriban nagy dolognak számított, hogy a látogatószám csaknem elérte a százezret. Annál is inkább, mert akkoriban a Vasarely által képviselt absztrakció igencsak tabunak számított, így a tárlat a magyar neoavantgárd művész generációra is óriási hatást gyakorolt. Egyébként feltehetőleg Vasarelynek a hatvanas években, bár emigráns művésznek számított, azért nyílhatott Budapesten tárlata, mert a két világháború között, 1930-ban költözött el Magyarországról. Ráadásul ő Franciaországban egy baloldali művésznek számított és a legendák szerint, mivel Aczél György és ő is kötődött Pécshez, illetve Baranya megyéhez, jó kapcsolatot ápoltak egymással. Európában legutóbb két évvel ezelőtt rendeztek egy nagyszabású Vasarely kiállítás sorozatot. Ennek keretében a művész műveit láthatták Belgiumban, később Zürichben, majd Helsinkiben. A mostanii kiállításra Budapestre érkezett Pierre Vasarely, a művész unokája, az idén alapítása negyvenedik évfordulóját ünneplő Vasarely Alapítvány elnöke. Megkérdeztük arról az örökösödési vitáról, amely az utóbbi években nagy vihart kavart. A Kanadában élő Michele Taburno-Vasarely, Pierre édesapjának második felesége, évekkel ezelőtt arra hivatkozva, hogy ő tekinti magát hivatalos örökösnek, az Aix-en-Provence-i múzeumból sok alkotást elvitt. Pierre ebbe nem nyugodott bele és pert indított az ügyben. Lapunknak elmondta, hogy tavaly novemberben a francia bíróság úgy döntött, hogy az elvitt műveket vissza kell szolgáltatni. De mivel az alkotásoknak húsz éve veszett nyomuk, Pierre Vasarely is úgy látja, hogy elég nehéz lesz ezeket a műveket visszaszerezni, hiszen feltehetően a világ különböző tájaira kerülhettek.

Pécsről a világhírig
Victor Vasarely 1906. április 9-én született Pécsett. Gyerekéveit a felvidéki Pöstyénben töltötte. 1928-tól két éven át Bortnyik Sándor magániskolájában, a Műhelyben tanult. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével Spinner Klárával. Két fiuk született, André (1931) és Jean-Pierre (művésznevén Yvaral, 1934-2002). Vasarely 1830-ban Párizsban telepedett le, először reklámgrafikusként tevékenykedett. 1939-ben ismerkedett meg Denise Renével, akivel évtizedeken át együttműködött. Első kiállítása 1944 februárjában nyílt meg Párizsban. 1969-ben retrospektív tárlata nyílt a Műcsarnokban. 1976-ban nyílt meg Aix-en-Prvance-ban a Vasarely Alapítvány (Építészeti Kutatóközpont) épülete, illetve Pécsett a művész adományából megnyílt a Vasarely Múzeum. A budapesti Vasarely Múzeum állandó kiállítása 1987-tól látható a Zichy kastélyban, a tárlatot a művész koncepciója alapján rendezték be. Victor Vasarely 91 éves korában 1997. március 15-én hunyt el Annet-sur-Marne-ban.

Moziba készül a Játékkészítő

A Játékkészítő című pop-show-musical felvételeiből készült mesemoziban élednek újra a történet szereplői,  főbb szerepekben Stohl Andrással, Szabó Győzővel, Kamarás Ivánnal, Nagy Feróval, Oroszlán Szonjával és Hajdu Steve-vel.

Az elmúlt két évben majd’ százezren látták az első, tisztán magyar „alapanyagból” készült pop-show-musicalt, a Játékkészítőt. A 2015-ös megújult változat a mozivásznon újraéled. „Több kamerával vettük fel az összes tavaly karácsonyi előadást. A mintegy 24 órai forgatott anyagból összevágva igyekeztünk egy olyan „mozit” csinálni, ami teljes értékűen adja vissza az eredeti, színházi élményt” – mondja Illés Gabriella, a TulipánTündér Produkció vezetője. A Játékkészítő című zenés mesemozi 2016. május 27-től lesz látható a mozikban.

Pazár László fotókiállítása (Galéria)

Publikálás dátuma
2016.03.18. 06:49

Fa és víz címmel nyílik Pazár László fotókiállítása március 21-én, 18 órakor a Napvilág Kiadó Galériában a Politikatörténeti Intézetben.

Az 1958-ban alakult Duna Fotóklub meghívott tagjaként kezdett kiállító fotós lenni 1980-tól. Számos hazai és külföldi tárlaton vettek részt munkái. 1983 után alapító tagja lett a Székely Aladár Művésztelepnek Gyulán, ahol az emberi test ábrázolásával foglalkoztak. Krakkóban és Szentesen állította ki aktfotóit 1983 és 1990 között. Figyelme később a digitális fotózás és terjesztés felé fordult. Elsődlegesen a Panoramion keresztül, ahol több mint 2000 fotója szerepel, amelyet mintegy kétmillióan láttak. Kínától Luxemburgig vették át ingyenesen innen a fotóit a legkülönbözőbb szervezetek.

A fő képre kattintva galéria nyílik!