Előfizetés

Tiborczék, Mészárosék új földjeitől dagad az Orbán-majorság?

Publikálás dátuma
2016.03.19. 15:49
Korábbi felvétel. FOTÓ: Népszava
A Fejér megyében tartott földárveréseken újabb földrészeket vásárolt magának a miniszterelnök veje és családja. A Nemzeti Földalapkezelő weboldalán megjelentek alapján az Index írta, hogy Tiborczék egy nap alatt összesen 216.7 millió forintot költöttek el földekre, de újabb területekkel gazdagodott a hónapban Mészáros Lőrinc rokonsága is. Az Együtt szerint Tiborczék, Mészárosék és Flierék is Orbán strómanjai, így az ő földvásárlásain keresztül maga a kormányfő jut több száz hektár állami földhöz, tovább duzzasztva a már így is terebélyes Orbán-majorságot.

Nemzeti Földalapkezelő weboldalán megjelent márciusi licitek eredményeiből derült ki, hogy Orbán Ráhel férje és annak édesapja, Tiborcz Sándor egy nap alatt tíz árverésen is bevásárolt Fejér megyei földekből. Március 7-én 216 millió forintot költöttek el, hogy megvegyenek 193 hektárt a Bicske közigazgatási területéhez tartozó földekből – írta az Index.

Az új területek közel vannak Tiborczék régi birtokához, a Felcsúttól hat kilométerre lévő Tükröspusztához, amely 1997-ben került a család birtokába. A területen egy 40 hektáros lovas szabadidőparkot is kialakítottak. A lovas parkot és a közelében lévő Tiborcz-tanyát Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvője előtt még árulták tulajdonosai, összesen 420 millió forintért, később azonban visszavonták a hirdetést. A család azonban 2016 elején a környéken található Mányon is terjeszkedett: közel háromszáz hektárnyi földet vettek 330 millió forintért.

Újabb földekkel gazdagodott Mészáros Lőrinc rokonsága is márciusban. A szintén felcsúti illetőségű Mészáros János március elején Száron vásárolt közel 49 millió forintért 77,7 hektár földet. Szintén a Felcsút melletti Alcsútdobozon is terjeszkedni kezdtek: a Mészáros família tagjai több mint egymilliárdot fizettek az Orbán Győző tulajdonát képező Hatvanpuszta majorság körüli földek felvásárlásáért. Az Alcsútdoboz közigazgatási területéhez tartozó, frissen elárverezett földeket szinte kizárólag a Mészáros-família tagjai birtokolják - írta a portál.

Együtt: Tiborczék, Mészárosék Orbán strómanjai
Az Együtt a 444.hu-ra hivatkozva írt Mészáros Lőrinc és Tiborcz István rokonságának földvásárlásairól, hozzátéve, hogy a Flier-család is összesen 151 hektárt vehetett, 192 millióért. Az ellenzéki párt szerint Tiborczék, Mészárosék és Flierék is Orbán Viktor strómanjai, akiken keresztül nem más, hanem maga a miniszterelnök vásárolja fel ezeket a földeket. Az Együtt szerint a Fidesz új földesúri osztályt épít Magyarországon, ezek a vásárlások mind ezen törekvés részei. A párt azt ígéri, hogy a kormányváltás után minden jogtalanul kiosztott állami földet vissza fog venni, nem maradhat el azok elszámoltatása, akik éveken keresztül meglopták a magyar polgárokat.

 

A titokzatos Orbán-major

Ahogy a Népszava már beszámolt róla, az Orbán-majorság területeinek és hátterének felgöngyölítése egy a kormányfő által a Facebookon megosztott képpel kezdődött, amin a miniszterelnök a család kuvaszával, Nárcisszal pózolt, akit valakik egyszer majdnem agyonvertek a család felcsúti kertjében. A 444.hu két munkatársa felkerekedett, hogy tisztázza a kutya hollétével kapcsolatos zűrzavart és egy Alcsútdoboz mellett faluban meg is találta az ebet, egy majorságban. Hatvanpusztán, egy 13 hektáros, az országúttól úgy 200 méterre fekvő birtokon, az egykori főhercegi majorban, ahol öt, gyönyörűen felújított, inkább kastély-, mint majorságjellegű épület áll. 

Az egykori Habsburg-birtokot Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és milliárdos gázszerelő bérli Orbán Győző ingatlanos cégétől, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft.-től. Amit maga Mészáros erősített meg az Átlátszónak 2012-ben adott videóinterjújában. A sajtó akkor kezdett arról írni, hogy a szépen felújított hatalmas műemlékegyüttes valójában Orbán titkos dácsája. Aminek írásos nyoma a fájdalmasan korán elhunyt oknyomozó, Ferenczi Krisztina Narancsbőr című kötetében is megtalálható. Valamint az Átlászón 2012. május 10-én közölt cikkében: a 13 hektáros műemléki területet azok az állami földek veszik körül, amiket Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el 20 éves bérletre, mellette Lévai Anikó szántói fekszenek. Az Alcsútdoboz-Hatvanpusztán fekvő 13 hektáros majorságot magas aranykorona értékű földek veszik körül és a terület legszebb, platánfasorán lehet eljutni a dombon fekvő ingatlan együtteshez, amelyet Mészáros állításával ellentétben felújítottak.

Arra már nem Mészárostól kellene választ várni, ki, mikor lakja a majorságot, amelyet újra és újra felfedez a média. Vajon igaz-e az a pletyka, amit egy környékbeli mondott a Népszavának: azt beszélik, ott jönnek össze a rendszeresen a "nagyfejűek" megbeszélni a dolgokat.

Szél: 72 milliót vihetnek haza évente az állami cégvezetők

Bérplafont vezetne be a Lehet Más a Politika (LMP) az állami vállalatok vezetőinek fizetésére, egyúttal pedig a közszféra bérfejlesztését sürgeti - közölte Szél Bernadett országgyűlési képviselő szombaton.

Az ellenzéki párt társelnöke elmondta: a Fidesz 2009-es törvényjavaslatát "aktualizálta", ezt nyújtja be a parlamentnek, mert szerinte elfogadhatatlan az állami vállalatok vezetőinek magas fizetése. "A Fidesz láthatóan megfeledkezett az arcátlanul magas fizetések problémájáról, de az LMP nagyon is emlékszik erre, ahogy emlékeznek azok a magyar emberek is, akik a tisztességgel elvégzett, kemény munka ellenére sem jönnek ki a pénzükből" - tette hozzá.

Szél Bernadett szerint a helyzet jelentősen romlott az elmúlt években: tavaly mintegy ötmillió forintra nőtt a legjelentősebb állami vállalatok vezetőinek havi bére. Ezt kiegészíti a prémium, amivel együtt az érintett vezetők közel hatmillió forintot vihetnek haza havonta, ami évente 72 millió forintot jelent.

Eközben a MÁV-nál 2013-ig a dolgozók bérét nem emelték, ezt követően évente átlagosan 2,5 százalékkal, idén pedig 0,5 százalékkal növelték - tette szóvá, hozzáfűzve: a Nemzeti Vagyonkezelőnél az elmúlt öt évben nem volt béremelés, a Magyar Postánál pedig még a pár százalékos bérfejlesztést is feltételekhez kötötték.

"Mi elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben nő a dolgozói szegénység a kormány az amúgy is jól kereső keveseknek emeli a bérét" - hangsúlyozta Szél Bernadett. Közölte: az állami vállalatok vezetőinél maximum a minimálbér hússzorosát tartják elfogadható fizetésnek. Elmondta azt is, hogy az LMP felhívja majd a figyelmet azokra a fideszes képviselőkre, akik annak idején támogatták, a mostani szavazás alkalmával pedig elutasítják a javaslatot.

Kopaszok akciója az NVI-nél - Botka: erőszakkal akadályoz a Fidesz

Publikálás dátuma
2016.03.19. 13:35
Botka Salgótarjánban. MTI Fotó: Komka Péter
Az MSZP választmányának elnöke szerint a magyar demokrácia egésze ellen elkövetett bűntény az, ami február 23-án a Nemzeti Választási Iroda előtt történt.

Botka László szombaton Budapesten pártja választmányi ülésének kezdetén úgy értékelt: a Fidesz fizikai erőszakkal próbálja megakadályozni azt, hogy a demokrácia egyik legalapvetőbb és legősibb intézménye működjön Magyarországon. Ez jóval több, mint az MSZP és a magyar baloldal ügye, ez minden demokrata ügye - hangsúlyozta. Hozzátette: konkrét bizonyítékok vannak arról, mi történt február 23-án az NVI előtt, ez pedig megerősíti azt, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a jogszabályokkal ellentétes döntést hozott.

A választmányon felszólalt a február végi események egyik főszereplője, Nyakó István, akit a Kúria szerint is akadályoztak jogai gyakorlásában, amikor a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezését akarta benyújtani.

A szocialista politikus közölte, az MSZP és a baloldal azért dolgozik, hogy a nép visszaszerezhesse a népszavazáshoz való jogot, még lehetőleg idén dönthessenek a választók a vasárnapi boltzárról. Azon véleményének is hangot adott, hogy politikai megrendelés érezhető abban, hogy ötödjére akadályozták meg a szocialisták boltzárral kapcsolatos kezdeményezését.

A választmányi ülésen lejátszottak egy, a február 23-án történtekről ipari kamerával rögzített, vágott videót.

Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke a látottakat úgy kommentálta, hogy az NVI előtt összegyűlt férfiak először Erdősi Lászlóné - a vasárnapi boltzárral kapcsolatban először népszavazási kezdeményezést benyújtó nő - kísérőjét sem engedték be. Miután telefonáltak, bemehetett a fiatal férfi - közölte.

Lukács Zoltán szerint az is látszik a felvételeken, hogy döntő pillanatban az egyik férfi megfogta Nyakó István vállát és visszahúzta.   Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője megerősítette: a nyilvánosságra került új bizonyítékok alapján választási csalás történt, ezért követelik, hogy a NVB vonja vissza korábbi döntését, és hagyja jóvá a szocialisták vasárnapi boltzárral kapcsolatos kezdeményezését. Reményét fejezte ki, hogy a rendőrség intenzíven nyomozni fog a megrendelő után is.

A pártelnök azt is megismételve, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását követelik, hogy világos legyen Kubatov Gábor Fidesz-alelnök, az FTC elnöke, aki kapcsolatai révén irányítója a Fradi összes szervezetének, adjon számot arról, milyen kapcsolatban áll az NVI előtt megjelentekkel.

Tóbiás József szerint tisztázni kell azt is, ki irányítja az NVI-t és az NVB-t. A szocialista választmány végül állásfoglalásában arra kérte a pártelnökséget és az országgyűlési frakciót, hogy a történtek miatt a leghatározottabban lépjen fel.

Salgótarjáni választás

Az ülés elején Salgótarján február 28-án megválasztott polgármestere, Fekete Zsolt (MSZP-DK-Tarjáni Városlakó Egyesület) köszönetet mondott azoknak a párttagoknak, aktivistáknak, akik az időközi választáson segítették.

Botka Salgótarjánban. MTI Fotó: Komka Péter

Botka Salgótarjánban. MTI Fotó: Komka Péter

A szegedi polgármester Botka László szerint azt szokták mondani, hogy egy hivatalba lépő polgármesternek az első néhány hónap a legnehezebb; majd úgy biztatta Salgótarján új vezetőjét: 14 év múlva sem lesz könnyebb. Az MSZP választmánya várhatóan ezen az ülésén indítja el a kétévente esedékes tisztújítást.

Harc az MSZP elnöki posztjáért

A felmenő rendszerű tisztújítás végén június 25-én választhat a szocialisták kongresszusa elnököt. Tóbiás József már korábban jelezte, hogy újraindul.

Két kihívója már akadt is: Szanyi Tibor, a párt európai parlamenti képviselője egy hete az egyik közösségi oldalon jelentette be, hogy elindítja elnökjelölti kampányát, míg Harangozó Tamás parlamenti frakcióvezető-helyettes pénteken az Origónak adott interjúban közölte, hogy indul a pártelnöki posztért. Sajtóhírek szerint az indulást fontolgatja Molnár Gyula, a MSZP korábbi budapesti elnöke, volt XI. kerületi polgármester, jelenleg önkormányzati képviselő.