Előfizetés

Szélforgó a földben

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2016.03.21. 06:47
Prohászka Fanni egy mondrámában mutatja meg tehetségét. FORRÁS: MOST FESZTIVÁL
Második alkalommal rendeztek Tatabányán Monodráma és Stúdiószínházi Fesztivált. A valóban hiánypótló és komoly érdeklődést kiváltó sorozaton, mások mellett izgalmas határon túli és független produkciók is szerepeltek. Négy nap alatt nyolc előadást láthatott a tegnap zárult fesztivál közönsége.

A tatabányai teátrum vezetői joggal gondolták, hogy célszerű koncentráltan, egy csokorba gyűjtve bemutatni monodrámákat és stúdiószínházi előadásokat. Korábban évekig volt ezeknek a műfajoknak önálló seregszemléje, ezt a hagyományt élesztette fel tavaly Crespo Rodrigo igazgató és néhány munkatársa. Az előadásokat is maguk válogatják, bevállalva ennek felelősségét, illetve kockázatait. Nem túl szerencsés, hogy a fesztivál idén részben egybeesik a kortárs drámákat felvonultató debreceni Deszka Fesztivállal, illetve több fontos pesti premierrel. De ez elsősorban a szakmai érdeklődőket érinti, a tatabányaiak, illetve a térségből érkezők érezhetően magukénak érzik már ezt az eseménysorozatot. Több előadásra a párnás lépcsőhelyek is jó előre elfogytak.

Kitűnni a zenekarból

A fesztivál nyitóprodukciója Patrick Süskind monodrámája A nagybőgő volt Klem Viktor előadásában. A produkció a Jurányí Inkubátorház repertoárján szerepel. Sokak számára emlékezetes Darvas Iván korábbi alakítása. Nem lehet feledni Darvas káprázatos előadását, a darabot a Pesti Színház játszotta. Darvas az elején tojást sütött, a hagyma és a rántotta illatát a nézőtéren is jó lehetett érezni. Klem Viktor nem süt tojást, jobbára egy fotelben üldögél, persze azért a megírt akciókat eljátssza. A nagybőgő az elfojtott vágyakról, a megkötött kompromisszumainkról szól, arról, hogy sokszor háttérbe toljuk igazi egyéniségünket, és bedarál minket a nagy rendszer. Egy zenekar pláne ilyen gépezet, nem lehet igazán kitűnni. Fegyelmezettnek kell lenni, teljesíteni kell, a vágyak, az álmok, a saját akarat pedig mit sem számítanak. Klem kicsit távol tartja magától a figurát, olykor technikával pótolja az önazonosságot. Emellett még jól is játszik a nagybőgőn. Attól tartok néhány év múlva több fájdalommal, nagyobb drámai hatással játszaná el ezt a szerepet. Persze szégyellnivalója azért most sincs, mert alapvetően megoldja ezt az egyáltalán nem könnyű feladatot.

Könny és nevetés között

Az első két napon még egy monodráma szerepelt a programban, mégpedig Jens Raschke Alszanak a halak? című kortárs szövege. Az előadásban a tízéves Jettét a Színház-és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója Prohászka Fanni alakítja, a szintén egyetemista Szilágyi Bálint rendezésében. A történet szerint Jette hat éves öccsét, Emilt gyászolja és meglátogatja őt a temetőben. Az előadás a halálról, a gyászról szól, arról, miként tudjuk elengedni a másikat, egyáltalán meg lehet-e ezt tenni, főként, ha egy gyereket vesztünk el. Jette egy szélforgóval érkezik a temetőben. Beleszúrja a földbe és mesél. Elsősorban a szerző, Jens Raschke érdeme, hogy a darab a fájdalmas téma ellenére tele van játékossággal, abszurd humorral. De egyensúlyt tart a drámaisággal és a tragikummal is. A könny és a nevetés között hullámzik. Egy gyerek szemszögéből fogalmazza meg a gyászt, a halállal való kénytelen szembenézést. Ám ezt úgy teszi, hogy mi felnőttek is számtalan tanulságot levonhatunk belőle. Prohászka Fanni nevét pedig jól tesszük, ha megtanuljuk, valószínűleg sokat halljuk még, tehetségét, szakmai érettségét és empátiáját már most is jól kamatoztatta.

Sokkoló elhallgatás

 

Az első két nap kamaraszínházi előadásainak témáját az elhallgatott hazugságok kötik össze. A titkok, amelyekről ha kiderül, mindent felborítanak és szétvernek, elpusztítanak. Tennessee Williams Macska a forró bádogtetőn című darabját Zsótér Sándor rendezte a kecskeméti Katona József Színház színészeivel, sőt Ambrus Máriával közösen ő is fordította. Zsótérék a szereplők eredeti nevüket megtartják, sőt sokszor játszanak is ezekkel, de a helyszíneket és a történéseket áthelyezik a mai valóságba, ezzel megkavarják az egészet. A mai magyar utalások groteszk párbeszédbe kerülnek az eredeti figurákkal. A lényeg azonban a nyers játékmód. Zsótérnál nincs kecmec. Bár a karakterszereplők egyéni, elrajzolt megjelenítése ellensúlyozza kissé a súlyos drámát. A hazugságaikat kétségbeesve egy darabig elhallgató család tagjai fokozatosan szembesülnek saját gyávaságukkal, gyarlóságukkal, gonoszságukkal, azzal, miként állnak hozzá a kirekesztéshez és a megbélyegzéshez. Színészileg a házaspárt alakító Trokán Nóra és Szemenyei János viszi a prímet. De fontos feladat jut Nagy Viktornak, Csombor Teréznek, Bognár Gyöngyvérnek és Kertész Katának, kisebb szerepben láthatjuk Szokolai Pétert és Kovács Gyulát.

Zenés betétek

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Andrzej Saramonowicz Tesztoszteron című darabját hozta el a MOST Fesztiválra. A színlap szerint vígjátékot látunk zenés betétekkel. Kerestem a rendezőt is a színlapon, de nem találtam, kiderült, hogy egy lengyel hölggyel próbált a csak férfiakból álló hét tagú szereplőgárda, de közös elhatározásból nem sokkal a bemutató előtt rendezőt váltottak, de igazából a színészek összmunkájából állt össze az előadás végső koncepciója és arculata. Hét férfi jön össze egy elmaradt esküvő után. És itt is - akárcsak Tennessee Williams darabjában - titkok és hazugságok lepleződnek le, de korántsem annyira nyersen és tragikusan, mint Zsótér rendezésében, hanem olykor harsányan, kacagtatóan, szórakoztatóan. A hét színész – Kiss Attila, Balázs Attila, Bandi András Zsolt, Kocsárdi Levente, Asztalos Géza, Molnár Bence és Molnos András Csaba – olykor a végsőkig elmennek, és ha kicsi szusszanásra vágynak, akkor zenélni kezdenek. Vagyis jöhetnek a dalbetétek, minden karakterhez jár egy dal, a csapat nyugodtan alakíthatna egy színészzenekart. A MOST Fesztivál szervezői, akár ebben a minőségben is számíthatnának rájuk, remek kiegészítő program lenne.

Meghamisították a Bruce Lee-Mike Tyson féle mozi jegyeladási adatait

Csalással hamisították meg az Ip Man 3 hongkongi film jegyeladási adatait, hogy a forgalmazó a kínai szárazföldön éleződő belföldi piaci versenyben nagyobb publicitáshoz jusson - számolt be a helyi média.

A Beijing Max Screen néven is ismert Tajinmu filmterjesztő vállalat működését egy hónapra felfüggesztették, továbbá kötelezték arra, hogy tevékenységét tisztítsa meg a szabálytalan elemektől. A cég közleményben jelezte: elfogadja a büntetést. Figyelmeztetést kapott három, a csalásban érintett elektronikus jegyeladó és 73 filmszínház is.

Az Ip Man 3 című harcművészeti filmnek március elején volt a premierje és az első hírek szerint négy nap alatt több mint 500 millió jüanért (21,3 milliárd forint) váltottak rá jegyet.

A nyilvánosságot kapott gyanú és a vizsgálat megindítása után a filmterjesztő azonban elismerte, hogy körülbelül 56 millió jüan (2,4 milliárd forint) értékben maga vásárolt a jegyekből. A sajtóban "összeesküvőkként" emlegetett szabálysértők a felügyeleti hatóság vizsgálatának eredménye szerint 7600-zal több vetítést és ezekhez kapcsolódóan 32 millió jüanos bevételt mutattak ki.

A felügyelő szerv igazgatója, Csang Hung-szen bizonyos mértékig elkerülhetetlennek tartotta az effajta "ügyeket" egy új iparágnál, a jegyeladási adatok meghamisításáról azonban úgy vélte, ilyen súlyos csalás már veszélyezteti az ágazatot. Korábban ugyanis már hírük kelt olyan kezdeményezéseknek, amelyek során időseknek és másoknak ingyenes vetítéseket tartottak a terjesztők támogatásával, máskor csoportos jegyek tömeges felvásárlása után éjszakai "szellemvetítéseket" tartottak üres termekben.

Az Ip Man harmadik része életrajzi filmdráma: a harcművészeti oktatólegenda, Ving Csun kungfu-nagymester életútját mutatja be különleges technikai elemek segítségével. "Feltámasztják" benne egyik legkiválóbb tanítványát, Bruce Lee-t és megjelenik Mike Tyson is, aki egy gengszter-ingatlanfejlesztő szerepét kapta. A kínai filmpiacot az elmúlt években látványos fejlődés és élénkülés jellemzi. A jegybevétel 2015-ben elérte a 44 milliárd jüant (1871 milliárd forint), amely 49 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Tavaly 1 milliárd 260 millió jegyet váltottak a kínai mozipénztáraknál.

Röhrig Géza: nekem erre vezet az utam, nincs mese

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2016.03.20. 13:04
Bemutatták Röhrig Géza verseskötetét Budapesten. MTI Fotó: Kallos Bea
Röhrig Gézára este hatkor már hosszú, tömött sor várakozott szombaton a Láng Téka előtt. Az Oscar-díjas Saul fia frissen Kossuth-díjas főszereplőjének most jelent meg a nyolcadik verseskötete az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit címmel. (A cím kis kezdőbetűvel és központozás nélkül áll, ahogyan az összes vers is.) 

A Magvetőnél a napokban megjelent könyv adta a dedikálással egybekötött találkozó apropóját, amelyet az irodalmi eseményeiről elhíresült Láng Téka könyvesbolt vezetője, Rédei Éva szervezett. A nagy érdeklődés miatt ezúttal a tenyérnyi Pozsonyi úti bolt helyett a szemben lévő La Bodegita emelete fogadta az érdeklődőket, akik dugig megtöltötték a termet Röhrig Géza és a beszélgetést vezető Dési János (egykori kollégánk) délutáni beszélgetésén.

Nem csak kérdések és válaszok hangzottak el, különlegessé a találkozó attól is lett, hogy Röhrig Géza tíznél is több versét is felolvasta a kötetből. Bár ez ritkaságnak számít a költők sorában, (még ha esetünkben magától értetődő): Röhrig az a költő, aki nagyon tudja, hogy kell olvasni a verset. Felolvasása megsokszorozta személyességével és drámai mélységével a versek mellbevágó hatását. A Találkozás, a Fiú, a Ma, az 1967, az 1975, az Örökbefogadás és a többi hallhatóvá lett vers mély élmény volt, nem csoda, hogy az olyan sorok, mint például az „azért szököm, hogy megóvjam a lelkem” mélyen belevágtak a hallgatóba.

Átadták a Kossuth-díjakat március 15-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Átadták a Kossuth-díjakat március 15-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Ami a versírást illeti, Röhrig azt mondta: a versírás számára óriási szabadság. Első verseskötete 1995-ben jelent meg hamvasztókönyv címmel (és szintén kis kezdőbetűvel), ezeknek a verseivel ma már nem elégedett, ezért újra- vagy átírja őket. Úgy érzi, minden verskötete jobb lett, mint az előző volt, a nyolc kötet közül az utolsó háromban érzi teljesen letisztultnak a megszólalását.  Ahogy fogalmazott, „kikerültem az Óperenciás tengeren is túlra”, ahol tulajdonképpen nyelvi száműzetésben élt, de a versekhez éppen ez kellett. A verseit nem tudta volna megírni Magyarországon. Magáról azt mondta: „Különutas vagyok, nem járok össze írótársaságokkal, azt a jelmezt, hogy ’költő vagyok’ nem tudom viselni, levetem magamról, mint bőröm a szintetikus pulóvert.”

Verseinek komor hangja ellenére a személyes életében jó ideje kiegyensúlyozott, boldog embernek érzi magát. S hogy ez az embertől magától is függ, megerősítésül Dosztojevszkij Félkegyelműjéből Miskin herceget idézte, aki szerint a boldogság elhatározás kérdése.  Elmondta, „egy csodálatos nővel élek, személyes életem nyugalmas pillanatai teszik lehetővé, hogy átéljem az életnek olyan tapasztalatait, amitől sötét tónust kapnak a versek.” Aki fuldoklik, az csak a saját fuldoklásával képes törődni, adta magyarázatul. Elmondta, verseskötetének II. fejezetében a portré-versek szereplői – ezekből is jó párat felolvasott – az ő saját életéből vett figurák mindahányan.

Beszélt a fiatalkori Huckleberry-együtteséről, ahol együtt zenéltek, beszélt arról, hogy a színművészeti rendezőszakos hallgatójaként 1991-ben hátat fordított a filmnek, és 25 éven át semmi köze nem volt hozzá. „Senki nem gondolt rám”, tette hozzá. A Saul fiáról csak érintőlegesen volt szó, (aki akart, Röhrigtól számos mély és izgalmas interjút olvashatott-hallhatott a filmről), de elmondta: Kerényi Éva javasolta őt Nemes Jeles László rendező figyelmébe Saul szerepére.

Röhrig bejelentése, miszerint hazafelé veszi az útját Amerikából, általános meghökkenést váltott ki a teremben, később többen óvták is ettől. Először csak kétlakisággal kezdené, mondta, hol itt, hol ott éléssel: „18 évet töltöttem külföldön, itt vannak a barátaim, itt van az apám sírja, nekem erre vezet az utam, nincs mese.”

Mikor a Láng Tékában Röhrig Géza lekezdte dedikálni az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit című verskötetét, az utcán várakozó tömött sor még jó hosszú darabig nem akart fogyni. Újabb és újabb leendő olvasói érkeztek, akiket a megrendíteni képes színészben elkezdett erősen érdekelni a költő.