Belgrád arra a zágrábi bejelentésre reagált, miszerint Horvátország nem fogja egykönnyen beleegyezését adni abba, hogy az Európai Unió megnyissa a Szerbiával folytatott tárgyalások során a 23. fejezetet. Ezt tekinti zsarolásnak a szerb vezetés. A belügyminiszter arról nem beszélt, milyen konkrét válaszlépésekre készül Belgrád.
Zágrábi közlés szerint Horvátország elvárja Szerbiától a kisebbségi jogok teljes betartását, a hágai törvényszékkel való együttműködést, szorgalmazza Szerbia illetékességnek a megszüntetését, miszerint szerb bíróságok tárgyalhatják a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökre vonatkozó ügyeket.
A hágai illetékesség felvetése érzékeny kérdés Szerbiában, a szerbek túlnyomó többsége úgy érzi, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék a szerb háborús bűnökkel vádolt személyekkel szemben keményebb ítéleteket hoz, mint például a horvátok esetében. Március 17-én, miután Hága bejelentette Vojislav Seselj ítélethirdetésének időpontját, Nikola Selakovic igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, nem vár semmi jót sem március 24-én, amikor Radovan Karadzic, sem pedig 31-én, amikor Seselj ügyében hirdet ítéletet a törvényszék. Selakovic egy televíziós interjúban azt mondta, a hágai törvényszék nem ritkán, legalábbis a szerbek esetében, inkább politikai, mint jogi szempontok alapján járt el.
Tavaly nyáron a menekültválság kapcsán keletkezett komoly feszültség a két ország között. A kisebbségi jogok biztosítása téren különben az uniós tag Horvátország sem jeleskedik, a cirill betűs köztéri feliratokat például rendre szétverik a szélsőségesek és több tüntetés is volt Horvátországban a szerb nyelvi jogok biztosítása ellen.