Örök álom a budapesti olimpia?

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017 szeptemberében, limai ülésén dönt arról, melyik ország kapja meg a 2024-es olimpiai játékok rendezési jogát. Budapest is a kalapban van, a magyar főváros Los Angelesszel, Rómával és Párizzsal versenghet a rendezésért. Azt vizsgáltuk, lehet-e reális esélye a magyar pályázatnak, mi szólhat mellette és ellene.

Egy biztos, érdemes fogadni arra, hogy Budapest rendezi meg a 2024-es olimpiai játékokat. Még mielőtt bárki hatalmas összegeket rakna e célra, megjegyezzük, inkább érdemes kis összeggel próbálkozni, mert Londonban a magyar pályázat győzelmére adják a legnagyobb szorzót, magyarán ezt tartják a legesélytelenebbnek.

Miben bízhat Magyarország? Nem sokban, de három tényezőben talán. Egyrészt abban, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság valóban a 2014 végén elfogadott Olympic Agenda 2020 alapján dönti el, melyik pályázónak ítéli a rendezési jogot. Az Agenda 2020 lényege éppen az, hogy olcsóbb, ésszerűbb, az adott város, ország olimpiától független fejlesztési terveibe illeszkedő, a meglévő adottságokra építő világversenyeket rendezzenek meg, s Budapest azt gondolja, hogy ezt a programot szinte „rá szabták”. Hamburg kiesése (népszavazáson mondtak nemet a rendezésre a választók) azért is volt fontos Budapestnek, mert a német kikötőváros is elsősorban az Agenda 2020-ra hivatkozhatott volna. Természetesen ettől függetlenül illúzió lenne azt hinni, hogy a rendezés százmilliókból, vagy csak néhány milliárd euróból kijönne, de hogy valamivel gazdaságosabbá lehet tenni, az biztos.

Budapest mindemellett azzal érvelhet, hogy a magyar rendezés esetén nálunk lenne a legkisebb területen az összes esemény, s a rendezők céljai szerint minden magyar településről másfél óra alatt meg lehetne közelíteni egy olimpiai versenyt. Amennyiben például Róma nyerné az olimpiai rendezést, akkor egyes sporteseményeket Nápolyban, illetve más városokban tartanának meg. Az Örök Város túlzsúfolt, s túl „antik” ahhoz, hogy mindent egymaga rendezhessen meg.

A harmadik magyar reménység pedig az lehet, hogy az elbírálásnál valóban számít az is, mekkora a pályázat támogatottsága, s két tavaly év végi felmérés szerint ez nálunk átlagon felüli, 57, illetve 60 százalékos. A szervezők nyilván azt remélik, hogy növelhető az olimpia elfogadottsága. Igaz, igen messze még az olimpia, így ezeknek a felméréseknek egyelőre nincs sok jelentőségük, a válaszadók ilyenkor még nem mérlegelik a rendezés esetleges negatív hatásait, a horribilis költségeket.

Amerika vagy Európa?

Ha a rivális városokra pillantunk – Los Angeles, Róma, Párizs -, mindenfajta hurráoptimista előrejelzések ellenére nem mi látszunk favoritnak. Tény ugyanakkor, hogy egyelőre nem is az a fő kérdés, melyik város kapja meg a rendezési jogot, hanem az, Amerika vagy Európa adhat-e otthont az eseménynek. Anyagi szempontból nyilván az amerikai rendezés lenne a legjobb, az NBC busás közvetítési jogainak köszönhetően, ráadásul nagy világcégek – akár a Google, vagy Facebook – is jelentős összeggel szállhatnak be egy esetleges Los Angeles-i rendezés esetén. A NOB vezetése számára nyilván csábító lenne egy ilyen ajánlat, ám a pályázat elbírálása a tagországok feladata, s egyáltalán nem biztos, hogy ezek többsége szívesen támogatna egy amerikai rendezést. Chicago is a 2016-os olimpia busás megtérülését ígérte, s Barack Obama és a tévésztár Oprah Winfrey is személyesen győzködte a tagokat az amerikai rendezés előnyeiről, a 2009. október 2-án, Koppenhágában történt szavazás során azonban már az első szavazási körben kiesett Chicago.

Ha csak a földrajzi, népességi adatokat vesszük alapul, Budapestre ezek alapján is csak epizódszerep jutna. Los Angeles lakosságszáma több mint kétszerese a magyar fővárosénak (Budapesten 2015. januári adat szerint 1,75 millióan éltek): 2013-as adat szerint 3,9 millió állandó lakosa volt az amerikai városnak, amely másfélszer akkora területen helyezkedik el, mint Budapest. Róma nem egészen egymillióval népesebb 2,6 millió lakójával, de az amerikai városhoz hasonló kiterjedésű. Párizsban 2,84 millióan élnek 2010-es adat szerint, ami szintén nem olyan vészes eltérés, de az infrastruktúra alapján ég és föld a különbség a magyar és a francia főváros között.

Természetesen infrastrukturális szempontból nem könnyű összehasonlítani az adott városokat, de Budapest és Párizs összehasonlításában azért mégiscsak árulkodó, hogy miközben a magyar fővárosban a metróvonal hossza 38,6 kilométer, a francia fővárosban ez 12 300 kilométernek felel meg. Rómában ez ugyanakkor – a számos történelmi emlék miatt – csak hatvan kilométer, ezért az Agenda 2020-nak megfelelően igyekeznének minél több eseményt a város falain kívül rendezni.

Gyatra gazdasági adatok

A városok földrajzi adottságai és meglévő infrastruktúrája mellett természetesen nem mellékes, hogy mekkora az adott ország gazdasági teljesítménye, hiszen ez is tényező lehet az olimpiai pályázatnál, az infrastrukturális beruházások végrehajtásánál. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2015-ös adatai szerint az Egyesült Államok ezen a listán az ötödik helyen áll egy főre jutó 55 904 dollárral. Franciaország a 20. 37 728 dollárral, Olaszország a 26. 29 847 dollárral, Magyarország messze leszakadva mögöttük az 56. 12 021 dollárral. Közvetlenül előttünk Egyenlítői-Guinea áll. Nincs olyan információnk, hogy a kis nyugat-afrikai állam olimpiai álmokat dédelgetne. Vásárlóerő tekintetében, ha az Európai Unió 27 államának átlagát 100-nak vesszük, akkor ez a szám Franciaország esetében 110 volt 2014-ben, a súlyos gazdasági nehézségeken keresztülment Olaszországnál pedig 96. Magyarország e tekintetben is sereghajtó 68-as mutatójával. Az Egyesült Államokhoz nem is érdemes mérni magunkat, hiszen az ország 2011-ben a világ termelésének 17,1 százalékát adta, így alig maradt el attól az értéktől, amelyet az EU összes országa állított elő.

Tapasztalt riválisok

Az olimpia megrendezésének sikere azon is múlhat, hogy az adott ország mekkora tapasztalattal rendelkezik nagy világesemények megrendezése terén. E téren sem büszkélkedhetünk kivételes eredményekkel. Ami Los Angelest illeti, igen tapasztalt pályázóról van szó, hiszen az amerikai város már 1932-ben és 1984-ben is megrendezte a nyári olimpiát, ez utóbbi azért különösen emlékezetes, mert a szocialista országok, köztük Magyarország sem vett részt rajta, politikai okokból. Los Angeles régóta tudatosan készül az újabb rendezésre, már 2011-ben jelezte szándékát, 2014-ben pedig hivatalossá is vált a jelölés. Miután 2015 júliusában Boston visszalépett a rendezéstől, az Egyesült Államok városai közül egyedül Los Angeles maradt versenyben.

 Los Angeles a favorit?
Los Angeles 161 millió dolláros nyereséget remél a rendezésből, de a Business Insider című gazdasági lap figyelmeztet arra, erőteljes kételkedéssel kell kezelni ezt a számot az említett alulbecsülés miatt. A másik gondot az jelenti, hogy Nyugaton már messze nem olyan népszerű egy olimpiai rendezés, mint egykor. A hamburgiak népszavazáson mondtak nemet, Boston pedig a várható magas költségek miatt léptek vissza, illetve amiatt, mert a városnak kellett volna fizetnie az esetleges veszteséget. Az adófizetőket már nem lehet azzal az érvvel hitegetni, hogy az olimpiai rendezés jó befektetés.
Los Angeles végül vállalta a veszteség rizikóját. Szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy a város azért lehet alkalmas a rendezésre, mert a közlekedés, a szállodák, a sportközpontok tekintetében igen jól áll, s nagyobb beruházások nélkül is képes lenne a rendezésre. Los Angeles 4,6 milliárdra tervezi a költségeket, ami egytizede az eddigi abszolút rekorder szocsi téli olimpia rendezésének. A tervek szerint a jelenlegi LA Coliseumot alakítanák át olimpiai stadionná 800 millió dolláros renoválás fejében. A város 500 millióval járul hozzá a költségekhez, a szervező bizottságnak így 300 milliót kell előteremtenie. Egy sor sportközpont alkalmas már olimpia rendezésére, kész a boksz-, a súlyemelő, a kosárlabda, a torna-, a vívó, a röplabda-, a rögbi-, a teniszcsarnok, de áll a gyeplabdapálya, a Rose Bowl pedig elsőosztályú körülményeket nyújt labdarúgó mérkőzések megrendezésére. Az olimpiai falut egymilliárd dollárért építenék, amelyből 925 milliót teremtenének elő magánberuházásokból.

Párizs szintén jobban áll nálunk, függetlenül attól, lassacskán száz éve lesz annak, hogy a francia főváros olimpiát rendezett, erre ugyanis még 1924-ben került sor. A francia főváros azonban nagy tapasztalattal rendelkezik a téren, hogy milyen pályázatot kell benyújtani. Párizs ugyanis pályázott az 1992-es, a 2008-as és a 2012-es olimpia megrendezésére is, de rendre alulmaradt Barcelonával, Pekinggel és Londonnal szemben. A 2012-es rendezést szinte az utolsó pillanatokban bukta el a brit fővárossal szemben. Mondhatni pápaként érkezett a szavazásra, de bíborosként távozott. A sport infrastruktúrája tekintetében is nagyok a különbségek a magyar és a francia főváros között, mivel Párizsban és környékén számos új sportkomplexumokat építettek és építenek. Bár 2014 novemberében Anne Hidalgo polgármester azt közölte, nem biztos, hogy a városnak lesz elég tőkéje a 2024-es rendezésre, 2015 tavaszán a polgármesteri hivatal is áldását adta a pályázatra. Nem minden eseménynek adna otthont a fővárost, a vizes eseményeket például Marseille-ben rendeznék meg. Az egyedüli bizonytalansági tényező a 2015. november 13-i terrortámadás-sorozat, amelyben 130 személy vesztette életét. Kérdéses, hogy ez miként befolyásolja majd a francia pályázatot. Illetve az is, gyakorol-e bármiféle hatást a francia pályázatra az országban 2017 tavaszán megrendezendő elnökválasztás.

Rómának szintén van már tapasztalata az olimpia megrendezését illetően, hiszen 1960-ban az olasz főváros adott otthont az olimpiának, s pályázott a 2004-esre is, de Athén a második helyre szorította a szavazás során. Eredetileg 2020-ra is pályázni akartak, de 2012-ben a kormány a nem éppen rózsás gazdasági helyzet miatt visszavonta azt. Maga Thomas Bach, a NOB elnöke is rendkívül erős jelöltnek nevezte az olasz fővárost. A pályázat motorja a Ferrari elnöke, Luca di Montezemolo, a Ferrari elnöke lesz.

Nehéz keretek között maradni

Mindezek azért nem jelentéktelen tényezők egy olimpiai pályázat elbírálásánál, mert a költségekre vonatkozó eredeti terveket rendre felülírja a valóság, s alig volt példa arra az olimpiák történetében, hogy az adott város az eredetileg megtartott költségvetési keretek között tudta tartani a rendezést. A rossz tervezésnek drámai következményei lettek Görögország esetében a 2004-es olimpia megrendezésénél. Ennek is köze van ugyanis Athén mai súlyos gazdasági problémáihoz, pedig mértékadó pénzügyi intézetek már az olimpia megrendezése előtt figyelmeztettek arra, súlyos következményei lesznek a rossz tervezésnek. A PricewaterhouseCoopers (PwC) 2004 júniusában, az olimpia megkezdése előtt figyelmeztetett arra, hogy a növekvő költségek miatt a kormány komoly adósságot halmozhat fel, s 3 százalékkal növelheti a költségvetési hiányt. Az előjelek valóban aggasztóak voltak, hiszen csak az olimpiai falura szánt összeget kellett az olimpia megkezdése előtt 2,5 milliárd euróról 4,6 milliárdra.

Az eddigi olimpiák mérlege
Rendező város Költségvetés (Euró) Nyereség-veszteség
London (1948) 987 800 N. a.
Melbourne (1956) 7,01 millió N. a.
Róma (1960) N. a. N. a.
Tokió (1964) 66 millió N. a.
Mexikóváros (1968) 161 millió N. a.
München (1972) N. a. N. a.
Montreal (1976) 0,89 milliárd -626 millió
Moszkva (1980) 1.24 milliárd -1.09 milliárd
Los Angeles (1984) 379 millió 229 millió
Szöul (1988) 3,7 milliárd 275 millió
Barcelona (1992) 8,5 milliárd 9,2 millió
Atlanta (1996) 1.65 milliárd 9,2 millió
Sydney (2000) 4,1 milliárd - 1,2 milliárd
Peking (2008) 40,3 milliárd 133 millió
London (2012) 9,5 milliárd nullszaldós
Rio de Janeiro (2016) körülbelül 10,6 milliárd
Forrás: Wikipedia

A brit gazdaságot viszont nem viselte meg a 2012-es olimpia megrendezése, pedig ezt is nagyon alulbecsülték, hiszen 4 milliárdra taksálták az összköltségeket, ezek azonban később majdnem elérték a 10 milliárd dollárt. Mivel még „csak” a 2024-es pályázat benyújtásáról van szó, ezért egyelőre az ígérgetés fázisában vagyunk. Ilyenkor könnyű azt kommunikálni a közvéleménynek, hogy a világjátékok megrendezése mennyire olcsó és nyereséges lesz, az azonban már csak a nagy esemény megrendezése után derül ki, valójában mekkora ráfizetés volt az egész esemény.

Sokan azzal érvelnek, nem a rendezés közvetlen, hanem a közvetett hatásai jelentősek, ám szintén Görögország példája mutatja azt, hogy a turizmusra sem gyakorol kedvező hatást a világjátékok megrendezése, mert sokan inkább más, nyugalmasabb úti célt választanak maguknak, s nem a forgalmas olimpiai helyszíneket, s ezek a negatív hatások még a rendezés utáni években is éreztetik hatásukat.

Nem ünnepelhet a Fradi

Publikálás dátuma
2016.03.20. 20:31
A ferencvárosi Stanislav Sestak a tegnapi Vasas-Ferencváros mérkőzésen. MTI Fotó: Illyés Tibor
A második MTK Budapest pályaválasztóként egy góllal nyert a Debrecen ellen a labdarúgó OTP Bank Liga 26. fordulójának vasárnapi zárómérkőzésén, így az éllovas Ferencváros még nem ünnepelheti története 29. bajnoki címét.

OTP Bank Liga, 26. forduló:
MTK Budapest - DVSC-TEVA 1-0 (0-0)

Illovszky Stadion, 700 néző, v.: Bognár 

gólszerző: Nikac (63.)  
sárga lap: Thiam (72.), illetve Szakály P. (37.), Tisza (73.), Korhut (74.)

MTK Budapest:

Hegedüs - Bese, Poór, Grgic, Vadnai - Vass Á., Thiam - Gera D., Kanta (Baki, 90.), Hrepka (Deutsch, 94.) - Torghelle (Nikac, 26.)
    
DVSC-TEVA:

Radosevic - Jovanovic, Mészáros, Brkovic (Szatmári, a szünetben), Korhut - Bódi (Coulibaly, 75.), Varga J., Holman, Szakály P. (Tisza, a szünetben), Horváth Zs. - Takács T.

A mérkőzés előtt az egy hete elhunyt Verebes Józsefről emlékeztek meg a csapatok és a nézők a helyszínen. A mesteredző többek között az MTK-val is nyert bajnoki címet.

Alacsony színvonalú játékot hozott az első félidő. Egyik csapat sem vállalt kockázatot, mindkét fél a biztonságra törekedett, így alig akadt helyzet.

A fordulás után a Debrecen aktívan kezdett, aztán mégis az MTK jutott előnyhöz úgy, hogy a csereként beállt Nikac egy hazaadás után megtámadta Radosevic kapust, aki rárúgta a labdát, amely aztán a kapuban kötött ki. A három pontot érő góllal az MTK megerősítette második helyét a tabellán.

Szerző
Témák
Ferencváros MTK

"Csók tenisz!" - Nem a kormány nyert

Publikálás dátuma
2016.03.20. 14:38

Hétvégén rendezték meg a tenisz szerelmeseinek „Csók Tenisz!” elnevezésű csapatversenyt a budapesti Park Teniszklubban. A hagyományoknak megfelelően az idén is négy csapat, az országgyűlés kormánypárti és ellenzéki képviselői, közéleti személyiségek és üzletemberek mérkőztek meg egymással, csapatonként tizenkét emberrel.  A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK!

A hazai társasági teniszélet egyik legrégebbi rendezvényére jöttek el a meghívottak, politikusok, üzletemberek, közéleti személyiségek, akiket már nem csupán a tenisz szeretete köt össze, hiszen már baráti társaságként is emlegethetik az újabb játékra toborzódott mezőnyüket. A rendezvény fővédnöki tisztét Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a védnökit Simicskó István, az EMMI sportért és ifjúságért felelős államtitkára vállalta. A megnyitóra eljött Pintér Sándor belügyminiszter, aki rendszeres résztvevője e társas-tenisznek - írja a piacesprofit.hu. A díjakat Szabó Tünde államtitkár adta át.

Végeredmény:
I. helyezett:        Üzletemberek
II. helyezett:       Kormány
III. helyezett:      Közéleti személyek
IV. helyezett:      Ellenzék csapata

Eredmények fordulónként:
I. kör:
Kormány - Közéleti személyek                  5-1
Üzletemberek - Ellenzék                           4-2
II. kör
Üzletemberek - Kormány                          4-2
Közéleti személyek - Ellenzék                   4-2
III. kör
Kormány - Ellenzék:                                  4-2
Üzletemberek - Közéleti személyek:         3-3

Főtámogató:
E-On Hungária Zrt.

Támogatók:
Porsche Hungária Kft.
Do-Beton Kft.
Head
Piac és Profit Üzleti Magazin
Mix Magazin

Szerző