Orbán Viktor egyszemélyes pártot épített fel. Kemény, hierarchikus rendszert, amelyben a struktúra csak az egyszemélyi döntéseket preferálja. Ceglédi Zoltán szerint Magyarországon ma Orbán erényei és hibái transzformálódnak fideszes, illetve kormányzati cselekvésekké. Amiben ő jó, abban lesz jó az ország is, amiben rossz, annak kudarcait pedig közösen éljük meg.
A politikai elemző így reagált a Népszavának arra, amit Török Gábor a szombati Magyar Nemzetnek adott interjújában a Fidesz értékrendjének megváltozásáról mondott. Ceglédi előrebocsátotta, Török nem áll közel a kormánypárthoz, ebben egészen biztos. Emlékeztetett, a Fidesz alapításakor a párton belül azok tudtak sikeresek lenni, akik képesek voltak közösséget építeni, működtetni és később is hosszú éveken át azok fémjelezték a szervezetet, akik ellenzékben is fenn tudták tartani.
Ez a szakkollégiumi közösség, az építők generációja, akik közül Orbán volt a legtehetségesebb. A mostani generáció, amelyik a másodvonalból lépett elő, már egy kész Fideszbe érkezett. Nekik nem kellett megküzdeniük sem a rendszerváltás előtti gondokkal, sem azzal az ellenzékiséggel, amit az 1994-98 közötti kétharmados MSZP-SZDSZ kormány idején megtapasztaltak.
Az első generáció komplex képességekkel rendelkező csapat volt, a másodiknak lojalitásból kell jól teljesítenie. Soha nem kellett megküzdeniük azért, hogy eljussanak oda, ahol most vannak. Szijjártó Péternek például folyamatosan emelkedett a politikai pályája, miközben ezért a karrierért valóban csupán lojalitással kellett fizetnie. Rogán Antal vagyona is rendre nagyobb, és politikusként még veszélyt sem érez a gyarapodás miatt. A két generáció valóban különbözik egymástól, ám a pártban vélhetően a korábbi és a jelenlegi időszak két teljesen más típusú alkalmasságot igényel.
Azt, hogy a Fidesz-lufi kipukkad-e, vagy leereszt, Ceglédi ma még nem merné megjósolni. Óvatos, mert úgy gondolja, ahhoz, hogy hirtelen essen le a béklyó, Magyarországon kevés az erő. Ez akkor is így van, ha egyre erősebb a hatalom szorítása. A Fidesz agresszív kormányzása valóban előrevetíti a bukást, de ez úgy is megtörténhet, hogy a kormányzás részben a folyamatos botrányok miatt kifullad. Ez utóbbiak ugyanis folyamatosan "vakarják le" a Fideszről a szavazókat. Az elemző elképzelhetőnek tartja, hogy nem hatalmas bukás, hanem a 2002-höz hasonló kormányváltás vet majd véget Orbán hatalmának. Akkor minimális különbséggel veszítették el a választást.
Ebben a mai Fideszben nincs önálló vélemény, akarat - mondja Ceglédi. - Aki bírált, más utat ajánlott, azt időben kifizették, vagy partvonalra állították, esetleg magától elhagyta a pártot. Aki maradt, az lojális és nem független, ezért egy palotaforradalomnak kicsi az esélye. Ceglédi sokkal valószínűbbnek tartja, hogy ha a Fideszen kívüli erők képesek jobban dolgozni, akkor Orbánék fölé nőnek. Pártként lassan nem is létezik a Fidesz - vélekedett lapunknak Ceglédi, aki szerint a kormánypárt egyre inkább összecsúszik a kormánnyal. A Fidesznek már nincs önálló arca, kapcsolata az emberekkel. Nem véletlen, hogy március 15-én a pártelnök-miniszterelnököt több import-lengyel hallgatta, mint spontán magyar érdeklődő. Ez nem élő közösség, nem fontos szereplője a magyar közéletnek. Csak a kormány erős, aminek működését viszont szűk elit határozza meg, így a lépések mögött nem áll politikai közösség, ami a kimúlást vetíti előre.
Amíg van mit osztani, kitart Orbán Viktor mellett a Fidesz új gárdája FOTÓ: NÉPSZAVA
Török Gábor szociológus Magyar Nemzetnek adott interjújában egyébként leszámol azzal az időről időre felröppenő népszerű mémmel, hogy a Fideszben egyszer eljön majd a “normális fordulat”, Orbán Viktor észhez tér, és Varga Mihályok meg Pokorni Zoltánok söprik el a Gucci-táskák és földpályázatok mögé elbarikádozott újfideszes elitet. Török nem látja esélyét, hogy a Fideszen belül érdemi változás történik, a Fidesz vagy így lesz sikeres évekig, vagy így megy neki a falnak. A politológus szerint elképzelhető, hogy lesznek, akik dezertálnak, de "Orbán Viktor a semmiből olyan centrális erőteret hozott létre, amilyenre demokratikus keretek között nincs példa", és "nincs az a Lázár János vagy Rogán Antal, aki ennek keresztbe tudna feküdni".
Ez a rendszer most már így is marad, még akkor is, ha Török szerint "káros lehet számukra, hogy teljesen lecserélődött a társadalomban a Fideszről alkotott kép." Mert míg az első Orbán-kormány alatt Szájer József, Kövér László, Áder János jelentette a Fideszt a nyilvánosság előtt Orbánon kívül, addig most már Habony Árpád, Németh Szilárd, Andy Vajna és Rogán Cecília. Az újfideszesekről azt mondja, “ameddig Orbán megnyeri a választásokat, és el tudja osztani a zsákmányt, addig mögötte lesznek”, akkor viszont gond lesz, ha a rendszer meginog. Ezért is jelentette be Orbán már jó korán, hogy 2018-ban is ő indul a miniszterelnökségért.
A fideszes másodvonal ügyében a politológus azt is elmondja, a Fidesz úgy működik, mint a bolsevik párt. Nincsenek benne trónörökösök, csak trónörökösjelöltek. Ebben a mai Fideszben nincs önálló vélemény, akarat. Török szerint a 2018-as választások egyáltalán nem lefutottak. A legfőbb politikai eszköz pedig a végveszéllyel való fenyegetés, "amit Orbán Viktor elmondott március 15-én, az már háborús helyzetet idézett, ami után az ember nehezen megy ki a házából". “A háborús retorika azonban annyira szembe fog menni a valósággal, hogy a racionalitás látszata már nem lesz fenntartható.” Arra a kérdésre, hogy mi lehet akkor az Orbán-rendszer kifutása, Török úgy válaszolt: "Nem lehet más a vége, mint a bukás."
A bukásról beszélt a napokban Mellár Tamás, a KSH egykori elnöke is a Klubrádióban: mihamarabb helyre kell állítani a demokratikus viszonyokat Magyarországon, mert a Nemzeti Együttműködés Rendszere a végét járja, ez a rendszer nem maradhat fenn sokáig. A konzervatív közgazdász két rossz forgatókönyvet lát: az egyik, hogy odáig éleződik a helyzet, hogy csak külföldi segítséggel tudunk kimászni a mostani állapotból, illetve ha alulról jövő teljes elkeseredés miatt polgárháborús helyzet alakul ki. Járható útnak azt látja, ha a társadalom nagy része próbálja magát megszervezni, illetve azt, hogy a mostani ellenzéki pártok és a civil mozgalmak, szervezetek megpróbálnak együttműködni. Mellár szerint vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, a nemzeti intézmények vezetőit le kell cserélni, olyan választási rendszert kell létrehozni, mely biztosítani tudja az arányos kétfordulós választási rendszert. Ezután lehet a nagy társadalmi alrendszereket átgondolni.
