Előfizetés

Chernomaz keretet hirdetett

Rich Chernomaz szövetségi kapitány kijelölte a májusi, oroszországi világbajnokságra készülő magyar jégkorong-válogatott bő keretét, amelyben 78 játékos került be. 

A magyar szövetség (MJSZ) közleménye szerint a kerettagok április 5-én találkoznak majd a Tüskecsarnokban, ahol az első héten négy csapatra bontva házon belüli tornát rendez a szakmai stáb, és erőnléti edzéseket is tartanak. Az első hét zárásaként szűkítik majd a keretet. "A jelenlévők száma és személye folyamatosan változhat, hiszen a most kihirdetett névsorban szereplők között vannak jelenlegi sérültek, illetve olyanok is, akiknek a klubcsapata még versenyez, tehát a kerethez csatlakozásuk időpontja kérdéses" - írja az MJSZ.

Képre vitt forradalom

P. Szabó Dénes írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2016.03.22. 06:47
András Tibor alkotásai május 14-ig láthatók a Szent István Bazilikában FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az 1956-os forradalom képsorai, úgymint tankok, felborított autók és rémült emberek jelennek meg András Tibor rajzain, fotóin és festményein. A május 14-ig a Szent István Bazilika harmadik emeleti Lovagtermében megtekinthető kiállításon testközelből ismerhetjük meg a forradalom tragikus napjait az ezredfordulón elhunyt festőművész alkotásain keresztül.

András Tibor 1921-ben született Budapesten, a szülei Erdélyből költöztek fel, de a trianoni békediktátum következtében elszakadtak családjuktól. 1941-től a Képzőművészeti Főiskolán olyan mesterektől tanult mint Bernáth Aurél, vagy Elekfi Jenő, de tanulmányait a következő évben megszakította, bevonult katonának.

Bár a második világháború után folytathatta a tanulmányait, az ötödik évben politikai nézetei miatt kizárták, mivel állítólag Mindszenty bíboros és az egyházak mellett kiállt. Így csak később szerezte meg a gimnáziumi rajztanári oklevelet. 1956-tól Csepelen volt rajztanár a Kolozsvár utcai Általános Iskolában, majd később a József Attila Általános Iskolában tanított a Mester utcában. Az 1956-os forradalom alatt számos rajzot készített az utcai eseményekről, valamint Leica-fényképezőjével is dokumentálta a történteket. – A gépet a nyakába akasztotta, és a kabátját kinyitva készítette a képeket. A blendére fölülről rá lehetett nézni. Így apám nem keltett feltűnést – mesélte el Murányi Judit, a festőművész lánya. Az apa azonban nem mesélt neki és bátyjának a forradalomról, nehogy a gyerekek az iskolában erről beszéljenek. A képekre a lánya egyszer véletlenül lelt rá.

A kiállításmegnyitón András Tibor egyik tanítványa, Muhari-Papp Sándor Balázs festőművész méltatta volt mesterét. Felidézte milyen volt, amikor általános iskoláskánt először találkozott a tanárával. András Tibort már a híre is megelőzte mielőtt még az osztályterembe lépett: a diákok tudták róla, hogy a második világháborúban harcolt. A tanár az első alkalommal megkérdezte a gyerekektől, hogy matek órát vagy rajzos mesét szeretnének. A kicsik az utóbbit választották, így bal kézzel, a táblára rá se nézve elkezdett rajzolni, miközben mesét mondott.

A rajzórákon András Tibor a fiatal Muharit tehetségesnek tartotta, így elintézte, hogy a felsősökkel együtt alkothasson. – Önzetlenül segített – emlékezett vissza Muhari, aki arról is beszélt, hogy a diákok gyerekrajzaiból film is készült, melyet a tévében is levetítettek. – A művész hagyta tanítványait szabadon alkotni, és a szabadsággal ösztönözte őket – mondta Sümegi György művészettörténész a megnyitón.

Wahorn András festőművész, András Tibor másik híres tanítványa is tiszteletét rótta le a kiállításon. A volt Bizottság együttes szaxofonos énekese felidézte, hogy általános iskolás korában, tizenegy évesen találkozott először a rajztanárával. – Amikor megláttam hogyan rajzol, attól kezdve én már nem orvos, rendőr vagy tűzoltó akartam lenni, hanem a világ legnagyobb rajzművésze – mondta Wahorn. Szerinte András Tibor rajztudása megfoghatatlan, a vékony és érzékeny vonalai megérintik az embert. Mestere a Pannónia Rajzfilmstúdióban is dolgozott mint háttértervező, így azokat a tanulókat, akik megérdemelték – köztük Wahornt is – magával vitte a kultikus helyre. Később Wahorn is háttérrajzoló lett Amerikában. Nem kizárt, hogy mestere felébresztette a benne szunnyadó tehetséget.

Képre vitt forradalom

P. Szabó Dénes írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2016.03.22. 06:47
András Tibor alkotásai május 14-ig láthatók a Szent István Bazilikában FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az 1956-os forradalom képsorai, úgymint tankok, felborított autók és rémült emberek jelennek meg András Tibor rajzain, fotóin és festményein. A május 14-ig a Szent István Bazilika harmadik emeleti Lovagtermében megtekinthető kiállításon testközelből ismerhetjük meg a forradalom tragikus napjait az ezredfordulón elhunyt festőművész alkotásain keresztül.

András Tibor 1921-ben született Budapesten, a szülei Erdélyből költöztek fel, de a trianoni békediktátum következtében elszakadtak családjuktól. 1941-től a Képzőművészeti Főiskolán olyan mesterektől tanult mint Bernáth Aurél, vagy Elekfi Jenő, de tanulmányait a következő évben megszakította, bevonult katonának.

Bár a második világháború után folytathatta a tanulmányait, az ötödik évben politikai nézetei miatt kizárták, mivel állítólag Mindszenty bíboros és az egyházak mellett kiállt. Így csak később szerezte meg a gimnáziumi rajztanári oklevelet. 1956-tól Csepelen volt rajztanár a Kolozsvár utcai Általános Iskolában, majd később a József Attila Általános Iskolában tanított a Mester utcában. Az 1956-os forradalom alatt számos rajzot készített az utcai eseményekről, valamint Leica-fényképezőjével is dokumentálta a történteket. – A gépet a nyakába akasztotta, és a kabátját kinyitva készítette a képeket. A blendére fölülről rá lehetett nézni. Így apám nem keltett feltűnést – mesélte el Murányi Judit, a festőművész lánya. Az apa azonban nem mesélt neki és bátyjának a forradalomról, nehogy a gyerekek az iskolában erről beszéljenek. A képekre a lánya egyszer véletlenül lelt rá.

A kiállításmegnyitón András Tibor egyik tanítványa, Muhari-Papp Sándor Balázs festőművész méltatta volt mesterét. Felidézte milyen volt, amikor általános iskoláskánt először találkozott a tanárával. András Tibort már a híre is megelőzte mielőtt még az osztályterembe lépett: a diákok tudták róla, hogy a második világháborúban harcolt. A tanár az első alkalommal megkérdezte a gyerekektől, hogy matek órát vagy rajzos mesét szeretnének. A kicsik az utóbbit választották, így bal kézzel, a táblára rá se nézve elkezdett rajzolni, miközben mesét mondott.

A rajzórákon András Tibor a fiatal Muharit tehetségesnek tartotta, így elintézte, hogy a felsősökkel együtt alkothasson. – Önzetlenül segített – emlékezett vissza Muhari, aki arról is beszélt, hogy a diákok gyerekrajzaiból film is készült, melyet a tévében is levetítettek. – A művész hagyta tanítványait szabadon alkotni, és a szabadsággal ösztönözte őket – mondta Sümegi György művészettörténész a megnyitón.

Wahorn András festőművész, András Tibor másik híres tanítványa is tiszteletét rótta le a kiállításon. A volt Bizottság együttes szaxofonos énekese felidézte, hogy általános iskolás korában, tizenegy évesen találkozott először a rajztanárával. – Amikor megláttam hogyan rajzol, attól kezdve én már nem orvos, rendőr vagy tűzoltó akartam lenni, hanem a világ legnagyobb rajzművésze – mondta Wahorn. Szerinte András Tibor rajztudása megfoghatatlan, a vékony és érzékeny vonalai megérintik az embert. Mestere a Pannónia Rajzfilmstúdióban is dolgozott mint háttértervező, így azokat a tanulókat, akik megérdemelték – köztük Wahornt is – magával vitte a kultikus helyre. Később Wahorn is háttérrajzoló lett Amerikában. Nem kizárt, hogy mestere felébresztette a benne szunnyadó tehetséget.