Az egy szülős család is család

Az egyedülálló szülők világnapján szervezett tegnap országos flashmobot nyolc civil szervezet. A villámcsődület célja, hogy ráirányítsa a politikai döntéshozók figyelmét a hátrányos helyzetű női csoportok – az egyedülálló, a sérült gyermeket nevelő, a kis- és sokgyermekes anyák - életkörülményeire.

A legfrissebb statisztikák szerint Magyarországon minden ötödik család egyszülős, ahol 87 százalékában az anya marad egyedül gyermekével, azaz tíz egyszülős családból kilencben az anya a családfenntartó. Ők nem jelennek meg a hátrányos helyzetű csoportok között, és ezért valódi, célzott támogatást sem kapnak. Az egyszülős családokat a jelenlegi törvényi keretek nem tekintik családnak, például a legtöbb szolgáltatás igénybevétele során nem válthatnak családi jegyet, és nehéz anyagi körülményeik ellenére sem jogosultak alanyi jogon számos kedvezmény – például tankönyvtámogatás, ingyenes gyermekétkeztetés – igénybevételére. A családi pótlék összege mindössze 1000 forinttal magasabb gyermekenként, mint a kétszülős családokban. Egyedülállóként sem jár számukra több szülői pótszabadság, sem több gyermekek utáni betegszabadság. A számukra leginkább kedvező atipikus foglalkoztatási formák – a távmunka, a rugalmas vagy részmunkaidős foglalkoztatás nehezen elérhető ma Magyarországon.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke által benyújtott, az egyedülálló szülőkről szóló és a nehéz körülmények között élő nők helyzetének javítását célzó törvénymódosítási javaslatokat március 23-án tárgyalja a Népjóléti Bizottság.

Szerző

Nagy leépítésre készülhetnek a Daimlernél

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:32

Fotó: AFP/ THOMAS KIENZLE
A döntés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti.
A német Manager Magazin értesülései szerint mintegy 10 ezer munkahely megszüntetésére készülnek a Daimlernél annak érdekében, hogy jelentősen csökkenthessék a költségeket a következő években. Vagyis az állítólagos leépítés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti – vette észre a Portfolio. A Daimler nem kívánta kommentálni a Manager Magazin értesüléseit, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lépéseket már az új vezérigazgatónak, Ola Källenius kell levezényelnie, aki a tervek szerint a Daimler éves rendes közgyűlését követően veszi át a cégcsoport irányítását. A Daimler egyébként már februárban, a negyedik negyedéves beszámolójának közzétételét követően jelezte, hogy muszáj lesz csökkenteni a kiadásait. A vállalat üzemi eredménye ugyanis 22 százalékkal csökkent a globális kereskedelmi háború, az új technológiák fejlesztési költségeinek megugrása, valamint az iparágban zajló kedvezőtlen változások hatására. A Manager Magazin emellett azt írta, hogy úgy tudja, Källenius nem fogja megújítani a Daimler és a Renault-Nissan közös projektjeit.

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12