Kerekasztal, Klik-reform - Nincs még érdemi megegyezés

Publikálás dátuma
2016.03.21 20:33
Orbánt kérdezi Vona. MTI Fotó: Kovács Tamás
Negyedik alkalommal ülésezik kedden az orbáni oktatáspolitika elleni országossá nőtt tiltakozások nyomására, a kormány által életre hívott köznevelési kerekasztal Palkovics László oktatási államtitkár vezetésével. Bár a közoktatásban több sürgős változtatásra is szükség lenne, a fórumon eddig nem igazán születtek érdemi megállapodások, csupán elképzeléseiket vettették fel a résztvevők, egyebek mellett az iskolák mindennapi működését megnehezítő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakításával kapcsolatban - igaz, Palkovics korábban azt ígérte, a szervezetet szeptemberig úgy átszabják, hogy rá sem lehet majd ismerni.

A kerekasztal legutóbbi üléséről az Eduline oktatási szakportál által kikért jegyzőkönyv szerint a résztvevők csak egyetlen kormányhatározat-módosításban állapodtak meg, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő tanárok újból végigtaníthassák a tanévet. Az viszont már nem derül ki, ez mikortól lenne ismét lehetséges.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a hétvégén bejelentette: a kerekasztal mai ülésére konkrét javaslatcsomaggal állnak elő a diákok leterhelésének csökkentése érdekében. Mint mondta, idén egy koncepciót szeretnének elfogadni, s majd 2017-ben lehet a Nemzeti alaptanterv megváltoztatásával a tananyagot úgy csökkenteni, hogy az "egyúttal a versenyképes tudás megszerzését is szolgálja". A diákok terheinek csökkentése és a tananyaggal kapcsolatos kérdések a három oktatási szakszervezetből álló Pedagógusok Sztrájkbizottsága, és a több mint félszáz szakmai és civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) követeléslistáin is megjelennek; hogy a kormány tervei mennyire fedi ezeket, még nem tudni.

Ami biztos: a sztrájkbizottság szakszervezetei és a CKP-t alkotó mérvadó szakmai szervezetek nem vesznek részt a kormány kerekasztalán. Előbbi (mivel már hetek óta sztrájkbizottsági tárgyalásokat folytat az Emmivel) időhúzásnak, utóbbi abszolút illegitimnek tekinti a fórumot, mivel oda jórészt csak a számára kedves, az oktatáspolitikai irányvonallal inkább egyetértő szervezetek képviselőit hívta meg a kormány, a szereplők így nem reprezentálják a nevelés-oktatás szakmai, érdekvédelmi és civil közösségeit a CKP szerint.

"Elfogadhatatlan, hogy ilyen lényegi kérdésekben nem veszik figyelembe az érdemi szereplők véleményét, holott az is elengedhetetlen lenne, hogy minden szakmai szervezet javaslatait külön is kikérjék" - reagált a diákterhek csökkentését célzó javaslatcsomag bejelentésére Miklósi László. A Történelemtanárok Egyletének elnöke és a CKP szóvivője lapunknak elmondta: a kormánynak a CKP 12 pontos, azonnali megoldásokért kiáltó követeléslistáján megjelölt kérdésekben (például az érettségire vonatkozó módosítások elhalasztása, a tankönyvválasztás szabadsága) kellene mihamarabb egyeztetéseket kezdeményeznie. "Sokan félreértik, a CKP nem csak ebben a 12 pontban szeretne változást. Ezek azok a kérdések, amelyekben heteken belül lehetne lépni, ha a kormány részéről lenne ilyen szándék" - fogalmazott Miklósi, hangsúlyozva: ha az említett kérdésekben hamarosan nem lesz változás, új tanév indul meg a jelenlegi rendszerben, "egy újabb évfolyam jár majd rosszul".

A CKP már hetekkel korábban elküldte a 12 pontot a kormánynak, hiába, Miklósi szerint ez idáig érdemi válasz nélkül maradt. Thaisz Miklós, az Emmi köznevelés-fejlesztési főosztályának vezetője egy rövid levélben annyit írt, hogy a CKP által említett kérdések ismertek előttük, és várják a szervezetet a köznevelési kerekasztal munkacsoportjainak üléseire. "Az nem megoldás, ha egy el nem ismerhető kerekasztalba, sőt, annak egyik albizottságába kapunk meghívást. Abban nem lehetünk partnerek, hogy egy alapjaiban elhibázott oktatási rendszert a mi részvételünkkel legitimáljanak és próbáljanak működőképes állapotba hozni. A valódi megoldás egy új, megfelelő rendszer kialakítása lenne, ám a kerekasztal célja nem ez. Csak a jéghegy csúcsát reszelgetik" - reagált Miklósi, aki szerint kétoldalú egyeztetésekre lenne szükség a kormány és a közoktatás ügyeiben valóban érintettek között.

A kormány képviselői azonban már több alkalommal is leszögezték: a köznevelési kerekasztalt tartják hivatalos egyeztető fórumnak. A több tízezer magánszemély és a mintegy 950 intézmény és 70 szervezet támogatását bíró Tanítanék Mozgalom azt követeli, hogy a kormány cserélje "billegő lábú" kerekasztalát egy valódi, nyilvános tárgyalóasztalra - jelentette be Pukli István, a mozgalom egyik alapítója a március 15-i Kossuth téri tüntetésen.

Ezzel együtt arra is felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt és Áder János államfőt, hogy kérjenek bocsánatot ne csak a tanároktól, hanem minden, az elmúlt hat évben megalázott és megfélemlített embertől. Ha ezt nem teszik meg március 23-áig, akkor 30-án, azaz jövő szerdán országos sztrájkra hívnak mindenkit, akik elkötelezettek az oktatás ügye iránt. A tervezett egyórás munkabeszüntetésre azonban csak a törvények megszegésével, polgári engedetlenségi akció keretében kerülhetne sor, a jelenlegi sztrájktörvény ugyanis nem tesz lehetővé spontán munkabeszüntetést, egy esetleges sztrájkot az elégséges szolgáltatásokban való megállapodásnak kellene megelőznie.

Bár arra nem biztathatják tagjaikat, hogy vadsztrájkban vegyenek részt, a múlt héten az öt nagy magyarországi szakszervezeti konföderáció vezetői jelezték: támogatják a tanárok törekvéseit. Mivel a köznevelési kerekasztal megszüntetésére és Orbán bocsánatkérésére nem lehet számítani, Pukli István a tanári szakszervezetekkel is egyeztet, tegnap épp Galló Istvánnéval, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnökével. A PSZ közleményben jelezte is álláspontját: azt javasolják, hogy a "véleménynyilvánításra" munkaidőn kívül kerüljön sor. Ennél jóval bátrabb megoldást választott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ők megpróbálnák törvényes mederbe terelni a sztrájkot. A részletekről a hétvégén már egyeztettek, de csak mára ígértek tájékoztatást.

Orbánnak már kevés a V4

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A miniszterelnök várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez.
Kulcskérdés Magyarország számára, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely ugyanazt mondja, mint mi – jelentette ki Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján. A miniszterelnök szerint a migráció és a határvédelem ügye négy év után is kudarc az EU-ban, s ha nem történnek azonnali döntések az európai politikában, olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később „lehetetlen lesz megállítani”. Orbán várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek, mert ahogy Magyarország, Olaszország is határország, mégpedig tengeri határország. A miniszterelnök kijelentéseit akár úgy is lehetne értelmezni, hogy a közép-európai V4 szövetséget már nem tartja elegendőnek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez, ám Mikecz Dániel szerint ennél sokkal fontosabb, hogy Olaszország szerepe várhatóan jelentősebb lesz az uniós politikában. A Republikon Intézet elemzője szerint a Brexit miatt a britek befolyása gyengül, míg Olaszországé – mint másik nagy alapító országé – folyamatosan növekszik, amiből Orbán és a magyar kormány is profitálhat, különösen azután, hogy az Európai Néppártban megingott a bizalom a Fidesz iránt. Azt viszont egyelőre nem tartja valószínűnek, hogy az euroszkeptikus és migrációellenes olasz politikai erőkkel – mint például Mattheo Salvini kormányfő-helyettessel – karöltve új, bevándorlás-ellenes európai parlamenti frakció jöjjön létre. Orbán ráadásul hangsúlyozta: „sem Magyarország, sem annak politikai vezetői nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában”. Ennek némileg ellentmond a miniszterelnök vasárnapi, a Kossuth rádióban tett nyilatkozata, amelyben egyebek mellett arról beszélt, azt várja, hogy a májusi EP-választás után „egy új Európa felépítésében aktív magyar részvétellel jöjjenek szebb idők”. – Rázhatja az öklét akárki, Magyarország nem fog engedni abból az alapvető jogából, amiből ezer éve nem engedünk, vagyis továbbra is a magyarok fogják eldönteni, mi történjen az életüket meghatározó fontos kérdésekben – szögezte le. Mikecz Dániel szerint a miniszterelnök továbbra is elkötelezett amellett, hogy „példát mutasson” Európában. Kijelentése alatt inkább azt kell érteni, hogy a fideszes politikusok a jelenlegi brüsszeli politikai irányításban nem kívánnak vezető – például bizottsági elnöki, házelnöki – pozíciókba kerülni. Nem véletlen, hogy látszólag erről önként lemondanak, Orbán is elismerte: Nyugat-Európában még sosem volt olyan rossz Magyarország megítélése, mint ma. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a nyugati média és a civil szervezetek 85 százaléka liberális. Állítása szerint itthon jobb a helyzet, "nálunk 50-50 százalék a keresztény vs. baloldali hátország aránya”. Az még a politológus számára is rejtély, Orbán mit érthetett ez alatt. – A baloldal gazdasági háttere minimális, ahogy a baloldali nyilvánosság befolyása is eltörpül a kormánypárti médiabirodalom mellett – mutatott rá Mikecz.

Külföldi pénz nélkül nem megy

Orbán korrupt kormánya egy percig sem tudna életben maradni az EU pénze nélkül – hangzott el a német köztévé, a ZDF Heute Show című politikai kabaréműsorában, amiből a 444.hu idézett. Oliver Welke műsorvezető azt, hogy Orbán szerint Magyarország szuverén akar maradni, úgy kommentálta: „akkor megtanulhatnátok, hogyan lehet meglenni külföldi pénz nélkül".

Szerző
Frissítve: 2019.03.24 18:30

A szokásosnál hűvösebb, szeles idővel indul a jövő hét

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hétfőn a nap elején még több helyen kisüt a nap, napközben azonban fokozatosan megnövekszik a felhőzet, és estére jórészt beborul az ég. Csapadékra délnyugaton és északkeleten lesz a legnagyobb esély.
Vasárnap estétől előbb az északi megyékben, majd másutt is megnövekszik a felhőzet, de még éjszaka sem lesz zárt a felhőtakaró. Reggelig az északi, északkeleti megyékben elszórtan, másutt legfeljebb csak elvétve várható kisebb eső, zápor. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 1 és 8 fok között alakul. Gyenge talajmenti fagyra elsősorban a Dráva-völgyében van esély.

Hétfőn reggel, délelőtt még több helyen kisüt a nap, napközben azonban fokozatosan megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, estére jórészt beborul az ég. A Dunántúl délnyugati, déli harmadán többfelé várható csapadék, emellett az északkeleti megyékben továbbra is lehet elszórtan eső, zápor - az északkeleti határ közelében (Borsod és Szabolcs megyékben) a záporokat kis eséllyel egy-egy villám is kísérheti. Másutt kicsi a csapadék valószínűsége.
Hajnaltól a szél egyre több helyen északnyugatira fordul, és meg is erősödik, a Dunántúl északi felén és Budapest körül viharos széllökések is lehetnek.
A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 12 (Nyugat-Dunántúl) és 18 (délkeleti országrész) fok között várható.

A hét további napjaiban még inkább csökkennek a maximum értékek: kedden 14, szerdán pedig már csak 12 fok lesz az országban várható legmagasabb hőmérséklet, miközben visszatérhetnek az éjszakai fagyok is.