Kerekasztal, Klik-reform - Nincs még érdemi megegyezés

Publikálás dátuma
2016.03.21 20:33
Orbánt kérdezi Vona. MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: /
Negyedik alkalommal ülésezik kedden az orbáni oktatáspolitika elleni országossá nőtt tiltakozások nyomására, a kormány által életre hívott köznevelési kerekasztal Palkovics László oktatási államtitkár vezetésével. Bár a közoktatásban több sürgős változtatásra is szükség lenne, a fórumon eddig nem igazán születtek érdemi megállapodások, csupán elképzeléseiket vettették fel a résztvevők, egyebek mellett az iskolák mindennapi működését megnehezítő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakításával kapcsolatban - igaz, Palkovics korábban azt ígérte, a szervezetet szeptemberig úgy átszabják, hogy rá sem lehet majd ismerni.

A kerekasztal legutóbbi üléséről az Eduline oktatási szakportál által kikért jegyzőkönyv szerint a résztvevők csak egyetlen kormányhatározat-módosításban állapodtak meg, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő tanárok újból végigtaníthassák a tanévet. Az viszont már nem derül ki, ez mikortól lenne ismét lehetséges.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a hétvégén bejelentette: a kerekasztal mai ülésére konkrét javaslatcsomaggal állnak elő a diákok leterhelésének csökkentése érdekében. Mint mondta, idén egy koncepciót szeretnének elfogadni, s majd 2017-ben lehet a Nemzeti alaptanterv megváltoztatásával a tananyagot úgy csökkenteni, hogy az "egyúttal a versenyképes tudás megszerzését is szolgálja". A diákok terheinek csökkentése és a tananyaggal kapcsolatos kérdések a három oktatási szakszervezetből álló Pedagógusok Sztrájkbizottsága, és a több mint félszáz szakmai és civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) követeléslistáin is megjelennek; hogy a kormány tervei mennyire fedi ezeket, még nem tudni.

Ami biztos: a sztrájkbizottság szakszervezetei és a CKP-t alkotó mérvadó szakmai szervezetek nem vesznek részt a kormány kerekasztalán. Előbbi (mivel már hetek óta sztrájkbizottsági tárgyalásokat folytat az Emmivel) időhúzásnak, utóbbi abszolút illegitimnek tekinti a fórumot, mivel oda jórészt csak a számára kedves, az oktatáspolitikai irányvonallal inkább egyetértő szervezetek képviselőit hívta meg a kormány, a szereplők így nem reprezentálják a nevelés-oktatás szakmai, érdekvédelmi és civil közösségeit a CKP szerint.

"Elfogadhatatlan, hogy ilyen lényegi kérdésekben nem veszik figyelembe az érdemi szereplők véleményét, holott az is elengedhetetlen lenne, hogy minden szakmai szervezet javaslatait külön is kikérjék" - reagált a diákterhek csökkentését célzó javaslatcsomag bejelentésére Miklósi László. A Történelemtanárok Egyletének elnöke és a CKP szóvivője lapunknak elmondta: a kormánynak a CKP 12 pontos, azonnali megoldásokért kiáltó követeléslistáján megjelölt kérdésekben (például az érettségire vonatkozó módosítások elhalasztása, a tankönyvválasztás szabadsága) kellene mihamarabb egyeztetéseket kezdeményeznie. "Sokan félreértik, a CKP nem csak ebben a 12 pontban szeretne változást. Ezek azok a kérdések, amelyekben heteken belül lehetne lépni, ha a kormány részéről lenne ilyen szándék" - fogalmazott Miklósi, hangsúlyozva: ha az említett kérdésekben hamarosan nem lesz változás, új tanév indul meg a jelenlegi rendszerben, "egy újabb évfolyam jár majd rosszul".

A CKP már hetekkel korábban elküldte a 12 pontot a kormánynak, hiába, Miklósi szerint ez idáig érdemi válasz nélkül maradt. Thaisz Miklós, az Emmi köznevelés-fejlesztési főosztályának vezetője egy rövid levélben annyit írt, hogy a CKP által említett kérdések ismertek előttük, és várják a szervezetet a köznevelési kerekasztal munkacsoportjainak üléseire. "Az nem megoldás, ha egy el nem ismerhető kerekasztalba, sőt, annak egyik albizottságába kapunk meghívást. Abban nem lehetünk partnerek, hogy egy alapjaiban elhibázott oktatási rendszert a mi részvételünkkel legitimáljanak és próbáljanak működőképes állapotba hozni. A valódi megoldás egy új, megfelelő rendszer kialakítása lenne, ám a kerekasztal célja nem ez. Csak a jéghegy csúcsát reszelgetik" - reagált Miklósi, aki szerint kétoldalú egyeztetésekre lenne szükség a kormány és a közoktatás ügyeiben valóban érintettek között.

A kormány képviselői azonban már több alkalommal is leszögezték: a köznevelési kerekasztalt tartják hivatalos egyeztető fórumnak. A több tízezer magánszemély és a mintegy 950 intézmény és 70 szervezet támogatását bíró Tanítanék Mozgalom azt követeli, hogy a kormány cserélje "billegő lábú" kerekasztalát egy valódi, nyilvános tárgyalóasztalra - jelentette be Pukli István, a mozgalom egyik alapítója a március 15-i Kossuth téri tüntetésen.

Ezzel együtt arra is felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt és Áder János államfőt, hogy kérjenek bocsánatot ne csak a tanároktól, hanem minden, az elmúlt hat évben megalázott és megfélemlített embertől. Ha ezt nem teszik meg március 23-áig, akkor 30-án, azaz jövő szerdán országos sztrájkra hívnak mindenkit, akik elkötelezettek az oktatás ügye iránt. A tervezett egyórás munkabeszüntetésre azonban csak a törvények megszegésével, polgári engedetlenségi akció keretében kerülhetne sor, a jelenlegi sztrájktörvény ugyanis nem tesz lehetővé spontán munkabeszüntetést, egy esetleges sztrájkot az elégséges szolgáltatásokban való megállapodásnak kellene megelőznie.

Bár arra nem biztathatják tagjaikat, hogy vadsztrájkban vegyenek részt, a múlt héten az öt nagy magyarországi szakszervezeti konföderáció vezetői jelezték: támogatják a tanárok törekvéseit. Mivel a köznevelési kerekasztal megszüntetésére és Orbán bocsánatkérésére nem lehet számítani, Pukli István a tanári szakszervezetekkel is egyeztet, tegnap épp Galló Istvánnéval, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnökével. A PSZ közleményben jelezte is álláspontját: azt javasolják, hogy a "véleménynyilvánításra" munkaidőn kívül kerüljön sor. Ennél jóval bátrabb megoldást választott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ők megpróbálnák törvényes mederbe terelni a sztrájkot. A részletekről a hétvégén már egyeztettek, de csak mára ígértek tájékoztatást.

2016.03.21 20:33

A kormány nem tárgyal: országos demonstrációt hirdettek a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2019.01.19 07:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány nem tárgyal az érdekképviseletek négypontos követeléséről, ezért a szakszervezetek szombaton országszerte demonstrációkat szerveznek a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály visszavonása érdekében, a munkavállalók növekvő kiszolgáltatottsága ellen, valamint a méltányos munkafeltételekért és bérekért. Budapest mellett huszonkilenc városban – Ajka, Berettyóújfalu, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Érd, Fehérgyarmat, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Hajdúdorog, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Monor, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Pécs, Salgótarján, Siófok, Sopron, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tamási, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg – lesznek tiltakozások és forgalomlassító útlezárások. Többségüket az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság (OSZDB) indította el, de csatlakoztak az ellenzéki pártok és civil szervezetek is. Az OSZDB-t tavaly decemberben alakította meg 15 érdekképviselet, valamint szakszervezeti szövetség. Az országosan is ismert politikusok Tatabányán mondanak majd beszédet: a szocialista Kunhalmi Ágnes, a párbeszédes Szabó Tímea, a DK-s Vadai Ágnes, a jobbikos Varga-Damm Andrea és az LMP-s Demeter Márta mellett felszólal majd Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete vezetője is.
A fővárosban a Budapest Blokád címmel meghirdetett demonstráció résztvevői a Blaha Lujza tér mellett az Oktogonon, a Hősök terén és a Szabadság híd budai hídfőjénél gyülekeznek, majd a Clark Ádám térre vonulnak. Déltől Újpesten, valamint a XVIII. kerületben is lesz félpályás útlezárás, s ugyancsak 12 órától ételosztással egybekötött tüntetést szerveztek a Gundel Étterem elé.
Délután egy órától a Blaha Lujza téren kezdődik tüntetés és forgalomlassítás. Utóbbival kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megjegyezte, a rendőrség csak kivételes esetekben léphet fel az ilyen útblokádok ellen. A civil szervezet szerint ugyanis a forgalomlassító útlezárás jogszerű eszköz, a tüntetés helyszínének megválasztása pedig része a gyülekezési szabadságnak. A rendőrség ugyan közbeléphet, ha a demonstráció mások jogainak aránytalan korlátozásával jár, ám a bírói gyakorlat alapján ez nem érvényes, ha a rendezvény csak lassítja vagy eltereli a forgalmat. A külföldön élő magyarok szintén tiltakoznak majd: Amszterdamban, Bernben, Oslóban, Hágában, Londonban, Swansea-ben, Stuttgartban, Dublinban, Münchenben, Bécsben, Hamburgban és Berlinben is demonstrációkat szerveztek a hét végére. 
2019.01.19 07:00
Frissítve: 2019.01.19 07:00

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30