Képre vitt forradalom

Publikálás dátuma
2016.03.22. 06:47
András Tibor alkotásai május 14-ig láthatók a Szent István Bazilikában FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az 1956-os forradalom képsorai, úgymint tankok, felborított autók és rémült emberek jelennek meg András Tibor rajzain, fotóin és festményein. A május 14-ig a Szent István Bazilika harmadik emeleti Lovagtermében megtekinthető kiállításon testközelből ismerhetjük meg a forradalom tragikus napjait az ezredfordulón elhunyt festőművész alkotásain keresztül.

András Tibor 1921-ben született Budapesten, a szülei Erdélyből költöztek fel, de a trianoni békediktátum következtében elszakadtak családjuktól. 1941-től a Képzőművészeti Főiskolán olyan mesterektől tanult mint Bernáth Aurél, vagy Elekfi Jenő, de tanulmányait a következő évben megszakította, bevonult katonának.

Bár a második világháború után folytathatta a tanulmányait, az ötödik évben politikai nézetei miatt kizárták, mivel állítólag Mindszenty bíboros és az egyházak mellett kiállt. Így csak később szerezte meg a gimnáziumi rajztanári oklevelet. 1956-tól Csepelen volt rajztanár a Kolozsvár utcai Általános Iskolában, majd később a József Attila Általános Iskolában tanított a Mester utcában. Az 1956-os forradalom alatt számos rajzot készített az utcai eseményekről, valamint Leica-fényképezőjével is dokumentálta a történteket. – A gépet a nyakába akasztotta, és a kabátját kinyitva készítette a képeket. A blendére fölülről rá lehetett nézni. Így apám nem keltett feltűnést – mesélte el Murányi Judit, a festőművész lánya. Az apa azonban nem mesélt neki és bátyjának a forradalomról, nehogy a gyerekek az iskolában erről beszéljenek. A képekre a lánya egyszer véletlenül lelt rá.

A kiállításmegnyitón András Tibor egyik tanítványa, Muhari-Papp Sándor Balázs festőművész méltatta volt mesterét. Felidézte milyen volt, amikor általános iskoláskánt először találkozott a tanárával. András Tibort már a híre is megelőzte mielőtt még az osztályterembe lépett: a diákok tudták róla, hogy a második világháborúban harcolt. A tanár az első alkalommal megkérdezte a gyerekektől, hogy matek órát vagy rajzos mesét szeretnének. A kicsik az utóbbit választották, így bal kézzel, a táblára rá se nézve elkezdett rajzolni, miközben mesét mondott.

A rajzórákon András Tibor a fiatal Muharit tehetségesnek tartotta, így elintézte, hogy a felsősökkel együtt alkothasson. – Önzetlenül segített – emlékezett vissza Muhari, aki arról is beszélt, hogy a diákok gyerekrajzaiból film is készült, melyet a tévében is levetítettek. – A művész hagyta tanítványait szabadon alkotni, és a szabadsággal ösztönözte őket – mondta Sümegi György művészettörténész a megnyitón.

Wahorn András festőművész, András Tibor másik híres tanítványa is tiszteletét rótta le a kiállításon. A volt Bizottság együttes szaxofonos énekese felidézte, hogy általános iskolás korában, tizenegy évesen találkozott először a rajztanárával. – Amikor megláttam hogyan rajzol, attól kezdve én már nem orvos, rendőr vagy tűzoltó akartam lenni, hanem a világ legnagyobb rajzművésze – mondta Wahorn. Szerinte András Tibor rajztudása megfoghatatlan, a vékony és érzékeny vonalai megérintik az embert. Mestere a Pannónia Rajzfilmstúdióban is dolgozott mint háttértervező, így azokat a tanulókat, akik megérdemelték – köztük Wahornt is – magával vitte a kultikus helyre. Később Wahorn is háttérrajzoló lett Amerikában. Nem kizárt, hogy mestere felébresztette a benne szunnyadó tehetséget.

Az eltussolás természetrajza

Publikálás dátuma
2016.03.22. 06:45
A kampányfőnök és a polgármester: Bezerédi Zoltán és Nagy Ervin FOTÓ: HORVÁTH JUDIT
Önelégült, jól vasalt, szürke egyen öltönyös, gondosan kötött nyakkendőjű, szépfiús, de már enyhén pocakosodó, némiképp bunkó politikust ad Nagy Ervin, A bajnok című produkcióban, a Katona József Színházban, ahol Pintér Béla először rendezett. Nem tagadta meg önmagát, vitára ingerlő, napi aktualitásokkal is teletűzdelt, sikeres, ütős produkciót hozott létre, amiben nem csak Puccini dallamai, hanem a poénok is áradnak.

Nagy Ervin olyan politikust formál meg, A bajnok című produkcióban, aki éppen többedszerre megnyert egy választást. Körülrajongják. Hozsannázva ünneplik. Bágyatag mosoly van az arcán, miközben látszik, hogy nem figyel, gondolatai máshol járnak. Abbahagyatja egy tévéinterjú felvételét, pedig a csinos riporternő igazán nem izzasztja meg, rutinosan alányalós kérdéseket tesz fel.

Pintér Béla először rendezett a Katona József Színházban, és ahogy szokta, írta is, A bajnok című darabot. Ezúttal szintén erőteljesen megihlette a rögvaló ugyanúgy, mint a színészek, friss, hatásos a produkció, napi poénokkal is teli, kabaré és bohózat elemeket vagányul alkalmazó. Egyszerűen átlátható a sztori, adott egy már többedszerre pozícióba kerülő vidéki polgármester, akinek leszbikus felesége egy olimpiai bajnoknővel csalja őt. A bajnoknő hathatósan részt vett a politikus kampányában, így hozzájárult a győzelméhez, ezért viszont jelentős támogatást kapott, ez pedig a sportsikereit segítette elő.

Mindez így fifti-fifti alapon, az ő szemszögükből rendben is lenne, ha nem lenne már túl nyíltan feltűnő a leszbikus viszony, aminek napvilágra kerülése a jó magyar, toleranciájáról nem éppen híres közéletben, ugye egyáltalán nem előnyös, meg aztán a férfiúi hiúság és féltékenység is működni kezd. Na, ebből aztán lesz haddelhadd! Balhé, tettlegesség, piálás, kábítószerezés és persze mindennek a köz elől való elleplezése.

A dolgot jelentősen bonyolítja, hogy mindez Puccini zenéjére történik. Eredetileg az ő, A köpeny című egyfelvonásos operájának bemutatásáról lett volna szó, persze más szöveggel. De Pintér módszeréhez, ahogy Mohácsi Jánoséhoz szintén, hozzátartozik, hogy a próbák időszakában is írja még a darabot, ami máshogy alakult. Bár Puccini operája is szerelmi háromszög dráma, ami még halállal is végződik, ezúttal azonban nagyon más jellegű a szerelmi háromszög, és a halál is elmarad, mert a jelen közegben valószínűleg tragikusabb az életben maradás. És más Puccini operák zenéjét is használja Kéménczy Antal zenei vezető, aki a színpad jobb oldalán ülve, egy zongorán, igen komoly átéléssel, élvezetesen interpretálja ezeket.

Persze azon nyomban fölvetődik a kérdés, hogy tudnak-e a Katona József Színház színészei Puccinit énekelni? Nem nehéz kitalálni a választ, hogy nem tudnak. A Kolozsvári Állami Magyar Színház színészeinek egy része lényegében tudott, amikor a világhírű Silviu Purcarete a Gianni Schicchi-t rendezte velük. De most nincs szükség ilyen énekesi teljesítményekre, mert egyfajta énekbeszéd az, amit a színészek alkalmaznak. Ezt Pintér Béla már használta tán eddigi legnagyobb sikerében, a Parasztopera előadásában. Nem mondom, hogy akkor nem fordult meg a fejemben, hogy aki nem tud énekelni, az inkább a fürdőszobájában énekeljen, de összességében nem volt ez zavaró, ahogy most sem, mert mindkét esetben az összhatás elementáris, és nincs szükség operai teljesítményekre.

Közszájon forgó pletyka egy igencsak közszereplőről, hogy vele valami hasonló történt. Miközben egyáltalán nem hasonlít hozzá a színész alkata, meg több mindent meg is változtattak, azért felismerhető. És ez felvethet etikai kérdéseket. Lehet-e közszemlére tenni mások magánéletét? Sok tekintetben hajlok a nemleges válaszra. Csakhogy a produkció nem az adott magánéletet taglalja agyba-főbe, hanem vesz egy szituációt, és azt vizsgálja, mi lehet annak a hatása. Ha úgy tetszik, az elleplezés, a hazugság, a nyilvánosság megvezetésének természetrajzát veszi górcső alá.

Rezes Judit, a feleség és Jordán Adél, a sportolónő szerepében FOTÓ: HORVÁTH JUDIT

Rezes Judit, a feleség és Jordán Adél, a sportolónő szerepében FOTÓ: HORVÁTH JUDIT

Nem véletlenül válik a Bezerédi Zoltán által alakított kampányfőnök központi figurává. Beosztott ő, de vészhelyzetekben gyorsan, határozottan dirigáló főnökké lép elő. Ha úgy tetszik, hazugság szervezővé. Megszervezi, hogyan lehet eltussolni a fekete levest, vagy, ha ezt nem lehet, a legkevésbé fájdalommentesen megetetni a nyilvánossággal. Bezerédi egészen remekül mutatja meg, hogy milyen sunyi, számító alak, kellő józanésszel és diplomáciai érzékkel. Rezes Judit a művelt, érzékeny és csinos polgármester feleség, aki már alig-alig tudja szeretni a hivatalos párját, az önzővé, hataloméhessé vált, időhiányos pasast, akin már olyan nagyon nincs is semmi, ami szerethető. A feleség ki akar lépni ebből az életből, és ehhez eszközként is szolgál az olimpiai bajnoknő, akivel tényleg belehabarodtak egymásba, tán azért is, mert nem tetszik, amit maguk körül látnak. Jordán Adél talpraesett, határozott nőt játszik, aki valóban szerelmes, de feltehetően ugyanúgy törtet a sportban, ahogy a polgármester a hatalomban.
Pálmai Anna a városi televízió gusztustalanul vonalas mikrofonállványa. Elek Ferenc a simulékony operatőr. Rajkai Zoltán hangmérnöke tán azért is reménytelenül alkoholista, mert időnként netán felfogja, hogy mit hall. Akár például magától, amikor azt üvölti, hogy a nők takarító állatok, és a háztartásban a helyük. Aki ebből a kitételből arra következtet, hogy aktuális, akár politikusoktól származó, kínos beköpések is szerepet kaptak a produkcióban, nem téved. Ahogy a kabaréba, úgy ebbe az előadásba is nyilván új és új poénok kerülhetnek.

Lehet morgolódni, lehet trivialitást és primitívséget, közhelyhalmazt emlegetni. De ilyen elemekből mindig is építkezett Pintér, ahogy ezúttal is, ezeket gúnyolja ki, fordítja visszájukra, ezekből formál görbe tükröt és olyan sikeres produkciót, melyre hosszú-hosszú ideig nehéz lesz jegyet szerezni.

Szerző

Gyógytestnevelési nyílt nap

Publikálás dátuma
2016.03.22. 06:18
Bemutató a Pestszentlőrinci Nyitnikék Óvodában FOTÓ: MTI /ILLYÉS TIBOR
Gyógytestnevelési napot tartottak hétfőn Budapest minden kerületében, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményeiben. A rendezvényeken a szülők, a pedagógusok, az orvosok és védőnők betekinthettek a gyógytestnevelők munkájába, a szakemberek pedig bemutatták az új módszereket.

A gyermekgyógyász orvosok és a szakorvosok mozgásszervi vizsgálatai szerint az alsó tagozatos tanulók 30-40 százalékát érinti a hanyag tartás vagy már kialakult gerincferdülés. A hétfői foglalkozásokon óvodás korú gyermekek segítségével mutatták be, mennyire fontos a korai szűrés és a prevenció, hiszen a gyermekkori kezdődő mozgásszervi, belgyógyászati elváltozások nagy része játékos módszerekkel, speciális, komplex pszichomotoros mozgásfejlesztő gyakorlatokkal megelőzhető, illetve a már kialakult elváltozás javítható. Az érdeklődők betekinthettek abba is, hogyan lehet felismerni az esetleges rendellenességeket, különböző tartáshibákat.

Szerző