Előfizetés

Az ébredező emberek

Történelmi hagyományaink közé tartozik, hogy az emberek nagy része tart a mindenkori hatalomtól, annak birtokosaitól, sőt egymástól is. Ez mindaddig érthető, amíg diktatórikus, illiberális hatalmak állnak az ország élén. Így volt ez az első világháború előtti és az azt követő Horthy korszakban, a szocializmus idején, és így van ez a Horthy éra több elemét felelevenítő fideszes kormányok idején is. Ez azzal függ össze, hogy az Orbán-kormány első lépéseiként indokolhatatlanul nagy arányú kádercserét hajtott végre. A vezetőket és szakembereket felváltották megbízható pártkatonákkal, rokonokkal, barátokkal, egykori iskolatársakkal. Különösen nagy a hatalomtól való félelem az állami és a közigazgatási alkalmazottakban, pedagógusokban, mivel egy rendszerkritikus megjegyzés a munkahely elvesztéséhez vezethet.

Hallgatásra vannak kárhoztatva a közmunkások is, mivel a helyi – jobbára fideszes - vezetés kényétől-kedvétől függ, hogy kit és mennyi ideig alkalmaznak közmunkásként. Az utóbbi időben azonban mintha csökkenne az emberek félelme. Ennek leglátványosabb bizonyítéka a március 15-i több 10 ezres pedagógus tüntetés, ahol részt vettek szülők és diákok, a demokratikus pártok, az érdekvédelmi és a civil szervezetek képviselői. Követeléseik a kormány elhibázott oktatáspolitikájának módosítására vonatkoznak és ultimátumszerűek voltak. Az emberek ébredése azzal függhet össze, hogy többségük – benne Fidesz szavazók is – szerint ma hazánkban nem jó irányba mennek a dolgok; hazug a„Magyarország jobban teljesít” jelszó.

Egyre többen értenek egyet a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók követeléseivel, sőt támogatják is megmozdulásaikat. A félelem csökkenésének egyik jele, hogy míg az előző években az emberek nagy része csak családi és baráti körökben merte bírálni a kormányt, ma úton-útfélen tanúi lehetünk a kormányt és vezérét bíráló megjegyzéseknek. A pozitív tendenciák ellenére a demokratikus oldal nem bízhatja el magát, mert óriási munka lesz a társadalom többségének megnyerése azért is, mivel  rafinált és gátlástalan ellenféllel áll szemben.

Pert nyert az MSZP-s képviselő a Magyar Posta ellen

T.A.
Publikálás dátuma
2016.03.23. 06:24
FOTÓ: Népszava
Ki kell adnia a Magyar Posta vagyonkezelő cégének, hogy milyen feltételekkel, milyen áron és milyen körülmények között adta el pénzszállító cégének felét. A Fővárosi Törvényszék múlt pénteki elsőfokú ítélete egy újabb kulcs lehet annak a rejtvénynek a megfejtésében, hogy mi módon "tette be a lábát" az FHB Jelzálogbank Nyrt., s ezen keresztül a bankot irányító Spéder Zoltán nagyvállalkozó a 75 százalékban állami tulajdonú posta érdekeltségeibe. A közérdekű adatigénylési per nyertese Tóth Bertalan szocialista képviselő, aki további szerződésekre is kíváncsi, ezekről a későbbiekben dönt a bíróság.

A képviselő szerint alapos a gyanú, hogy a korábban a posta 100 százalékos tulajdonában lévő MPT Security pénzszállító és érték-feldolgozási feladatokat végző céget előnytelen feltételekkel privatizálták tavaly májusban, és verseny nélkül jutott a részvények tíz százaléka az FHB Jelzálogbankhoz, míg negyven százaléka a majd' 42 százalékban FHB érdekeltségű Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-hez. Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás elvének ellentmond, hogy a pénzszállítóban meglévő 50 százalékos tulajdonrésze ellenére a posta lemondott az irányítási jogokról, mondhatni kiszolgáltatottá vált az új tulajdonosoknak.

Tóth Bertalan vizsgálódásainak azzal akart a Fidesz gátat szabni, hogy a posta egyetemes szolgáltatásai kivételével az üzleti adatokat egy törvénymódosítással kivették volna az infótörvény hatálya alól. A törvény megszületett, ám Áder János köztársasági elnök alkotmányossági aggályok miatt aláírás helyett az Alkotmánybíróságra küldte azt. A húsvét utánra várt ítélettől függ, meddig titkolózhatnak szerződéseikről a közpénzt használó állami szervek, cégek.

A Magyar Nemzet információi szerint a posta ellen hat adatigénylési per van folyamatban, legtöbbjük a Spéder Zoltánhoz köthető FHB-bankcsoporttal kötött szerződésekre vonatkozik. Kivételt képezhet az a per, amelyben a Törvényszék szintén a múlt heten úgy döntött, ki kell adni, hogy mennyiért nyomtatja, borítékolja és szállítja ki az állami tulajdonban lévő Magyar Posta a szintén állami Főgáz számláit. Ezt a pert a szocialista képviselő eredetileg a Főgáz ellen indította, de a perben beavatkozóként megjelent a posta is.

Diszkókban is bevezetik az online pénztárat

Publikálás dátuma
2016.03.23. 06:23
Illusztráció: Thinkstock
A gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár-alkatrész kereskedelmet és javítást végzők, a plasztikai sebészeti tevékenységet folytatók, a diszkót, illetve táncteremet működtetők, a ruházati tisztító szolgáltatást végzők és a különböző fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások lesznek kötelezettek az online pénztárgép használatára szeptember 30-ától, 2017. január 1-jétől pedig a pénzváltók csatlakoznak az online rendszerhez – tudatta Varga Mihály. 

A nemzetgazdasági miniszter kedden arról beszélt, hogy mintegy ez összesen 30 ezer darab új gép bekötését jelenti majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Ebből a költségvetés évi 20-30 milliárd forint többletbevételre számít. Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel az országban többek között a kereskedelmi egységekben, benzinkutaknál, a gyógyszertárakban, a vendéglátó üzletekben és a szállodákban – emlékeztetett a tárcavezető kiemelve: a tárca számításai szerint 2014-ben 150-200 milliárd forint többlet adóbevételt eredményeztek ezek a pénztárgépek a költségvetés számára, 2015-ben további mintegy 60-90 milliárdos többletbevétel köszönhető a rendszer működésének.