Szabadság tér;Szabadság-téri emlékmű;Eleven emlékmű;

A város közepén 230 millióból áll valami FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Leleplezik a Szabadság tér fantomját

Két éve, 2014. március 23-án szerveztek először tiltakozást az akkor még csak tervezett, Szabadság téri megszállási emlékmű ellen az Eleven Emlékmű nevű csoport tagjai. Az évforduló alkalmából "A Szabadság tér fantomja - két év után leleplezzük" címmel flashmobot hirdettek mára a budapesti Szabadság térre. Rényi András művészettörténész szerint döbbenetes, hogy a város közepén, 230 millióból áll egy "valami", amit azóta se látogatott meg egyetlen kormánypárti politikus sem.

Ma este fél héttől nyolcig, a Szabadság tér fantomja – két év után leleplezzük címmel tart demonstrációt az Eleven Emlékmű csoport a budapesti Szabadság téren. Éppen két évvel azután, hogy a kormány hazug emlékezetpolitikája ellen tiltakozók flashmobot tartottak, amelyen létrehozták az éj leple alatt felállított és soha fel nem avatott náci megszállási emlékmű ellen-emlékművét, az Eleven Emlékműnek elnevezett valóságos és élő kegyeleti helyet. De nemcsak azt, hanem - szintén Eleven Emlékmű néven - beszélgető-kört is, amely égető társadalmi kérdések kibeszélésével demonstrál azóta is a Szabadság téren. "Már két éve, hogy itt van Gábriel. Már két éve, hogy itt vagyunk mi is. Felállítottak egy emlékművet, de leleplezni nem merték. Mi nem félünk - mi leleplezzük, amit a hazugság eltakar" - olvasható a demonstráció meghívójában.

Az évfordulós megemlékezésen Füzéki Bálint orvos, holokauszt-túlélő és Repárszky Ildikó történelemtanár mond beszédet. Az eseményen a rendezvény címéhez híven leleplezik a Szabadság tér „fantomját", kiderül: Gábriel arkangyalról, hogy nem is olyan ártatlan. Hóman Bálintnak pedig igaz, hogy Székesfehérváron nem állították fel a szobrát, az árnyéka azonban messzire elér. Heller Mária, az Eleven Emlékmű csoport alapító tagja szerint Orbán Viktor indoklása, miért nem kell mégsem Hóman-szobor, pontosan megfelel a náci megszállási emlékmű történelemhamisító koncepciójának: mindenről a németek tehetnek, a magyarok ártatlanok. Az estét vetítés kíséri, és mécses gyújtás zárja.

Az Eleven Emlékmű csoportot a Szabadság téri, német megszállási emlékmű elleni tiltakozás hívta életre. A csoport első flashmobja során a Szabadság téri emlékmű kijelölt helyszínére köveket, mécseseket, emléktárgyakat, valamint két fehér széket helyezett el. A székek a társadalmi párbeszéd szükségességét szimbolizálják. Később, amikor elkezdődött az emlékmű építése, a csoport 12 fehér széket tett ki a térre és elindította azt a beszélgetéssorozatot, amely azóta is tart. Kezdetben főleg a történelmi emlékezet és a társadalmi felelősség kérdéseiről folyt a szó, később – a székek és a résztvevők számával – a témák köre is bővült. Az utóbbi egy évben minden fontos társadalmi kérdés szóba került. A beszélgetésekhez szakértő vendégeket hívtak és hívnak, azok nyilvánosak, azokba bárki bekapcsolódhat. A nyilvánosság garantálja a vita spontaneitását, elevenségét és sokoldalúságát. A téren alkalom nyílik olyan emberek találkozására, akik egyébként egymástól társadalmilag teljesen elszigetelten élnek. Márpedig a csoport szerint a vélemények elmozdulására – amire a társadalmi változáshoz szükség van –, csak a különböző csoportok, kapcsolathálózatok érintkezési pontjain van esély. Ezeken a metszéspontokon természetesen feszültségek is adódnak, ezért a beszélgetéseket egyszerű moderációs szabályokkal igyekeznek mederben tartani.

Egy botrány krónikája

2013. december 31. Megjelent a Magyar Közlönyben a Szabadság téri emlékműről szóló kormányhatározat

2014. január 19. Nyilvánosságra került az arkangyalos és a birodalmi sasos emlékmű terve

2014. január 20. A Mazsihisz szerint a szobor "történelemhamisító próbálkozás", ezért kérték leállítását

2014. január 22. A német nagykövetsége bírálta a tervet, amit később más országok is megtettek

2014. január 22. Az V. kerületi képviselő-testület kormánypárti többsége hozzájárult a szobor felállításához

2014. január 23. Orbán Viktor kijelentette, a szobor megépül abban a formában, amelyet a Mazsihisz bírált

2014. január 26. Randolph L. Braham holokausztkutató tiltakozásul visszaadta magas állami kitüntetését

2014. február 2. Több százan - civilek, demokratikus ellenzékiek - tiltakoztak az emlékmű ellen

2014. február 6. Lázár János a zsidó kerekasztal résztvevőivel egyeztetett

2014. február 9. A Mazsihisz a holokauszt emlékév bojkottjáról döntött

2014. február 14. Elutasította az emlékművet a Zsidó Világkongresszus elnöke, bekérették a tel-avivi magyar nagykövetet

2014. február 17. Orbán indulatosan kérdezte: honnan veszik egyesek a bátorságot, hogy elvárják, "mit gondoljunk, hogyan emlékezzünk?"

2014. február 19. Május 31-re tolta az emlékmű megvalósításának határidejét a kormány

2014. február 20. A kormányfő kitérő választ küldött a Mazsihisznek: húsvét utánra ígért egyeztetést

2014. március 23. Újabb tiltakozó akciót szerveztek a civilek

2014. április 8. A választáson aratott Fidesz-győzelem után két nappal - a megígért egyeztetés nélkül - elkezdték az építést

2014. április 9. A Szabadság téri civilek kordonbontó akciósorozatot indítottak

2014. április 10. Az MSZP helyi népszavazást kezdeményezett

2014. április 11. Több demonstráló ellen eljárás indult: rabosították őket "falfirka bűncselekmény" miatt

2014.április 22. A demokratikus játékszabályok betartására figyelmeztette a kormányt az USA budapesti nagykövetsége

2014.április 29. Orbán szerint a szobor elleni tiltakozás " kocsmapultnál zajló olcsó politikai lökdösődés"

2014. április 30. A Mazsihisz vezetői a kormányfővel találkoztak, ám Orbán jelezte: "nincs mozgástere" a kérdésben

2014. május 8. Jelenits István piarista szerzetes, Budapest díszpolgára is kifogásolta az emlékművet

2014. május 9. Több demonstráló megrovást kapott az ügyészségtől a "falfirka elhelyezésével" elkövetett rongálás ügyében

2014. május 13. Az MTA konferenciáján élesen bírálták az emlékművet és a kormányt

2014. május 16. A Medián felmérése szerint a többség történelemhamisítónak tartja az emlékművet - a fideszesek egy része is

2014. május 19. A szobor befejezéséhez közeledve "terepszemlét" tartott a téren az alkotó, Párkányi Raab Péter

2014. május 24. Több száz civil tüntetett, és tiltakoztak az ellenzéki pártok vezetői is a szobor ellen

2014.május 26. Tiltakozó petíciót vittek Áder János államfőnek a Sándor-palotába a Szabadság tériek

2014. július 7. Ezernél is többen írták alá azt a petíciót, amely tiltakozik az ellen, hogy 2015-ben Magyarország átvegye Nagy-Britanniától a holokauszt emlékezetéért felelős nemzetközi szervezet, az International Holocaust Remembrance Alliance soros elnökségét

2014. július 20. Felállították a '44-es német megszállás áldozatainak emlékművét

2014. június 21. Beethoven Örömódáját énekelve tiltakoztak a téren civilek

2014. július 21. Orbán szerint a kormány eleget tett kötelességének, amellyel az egykori áldozatoknak és ma élő magyaroknak tartozik

2014. július 23. Kiderült, hogy a Market Építő Zrt. tulajdonában lévő cég, a Moratus Szerkezetépítő Kft. építette az emlékművet

Rényi András: jelen kell lenni
Az elmúlt évek egyik legtartósabb és leglátványosabb civil megmozdulása az, ami a Szabadság téren történik - mondta lapunknak Rényi András. A művészettörténész - aki a kezdetektől aktív tagja a tiltakozásnak - szerint azért kell folyamatosan jelen lenni és megtartani az évfordulókat, mert nem szűnt meg az aktualitása a "borzalmas" emlékműnek. Rényi közölte azt is, hogy egyetértenek a pedagógus tiltakozások céljával és utalt a beszédet mondó történelemtanárra, aki összekapcsolja majd az oktatás és az emlékezetpolitika problémáit. A Szabadság téri emlékművet nem avatták fel, szimbolikus értelemben nem létezik - vélekedett a művészettörténész, aki hozzátette: döbbenetes, hogy a város közepén, 230 millióból áll "valami", amit azóta se látogatott meg egyetlen kormánypárti politikus sem. Az emlékmű ügyében másfél éve tart a kussolás - jelezte Rényi, ami szerinte tipikus "orbáni-játék", mivel a kabinet mindenáron erőt akar mutatni, akkor is, ha nincs igaza.



A bolsevik és a náci retorika elemeit építette be március 15-i ünnepinek mondott beszédébe a miniszterelnök. Az ellene tüntetőket, sőt az emberi jogi szervezetek tagjait is az állatvilágból vett hasonlattal igyekezett "elemberteleníteni", amit több XX. századi diktatúra is fölhasznált arra, hogy ellenfelei kiiktatását igazolja, híveinek pedig felmentést adjon elfogadhatatlan "megoldások" alkalmazására. Orbán Viktor beszéde egyszerre volt zavaros, ellentmondásos és a demokráciával összeegyeztethetetlen - vélik szakértők.