Előfizetés

Leleplezik a Szabadság tér fantomját

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2016.03.23. 06:03
A város közepén 230 millióból áll valami FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Két éve, 2014. március 23-án szerveztek először tiltakozást az akkor még csak tervezett, Szabadság téri megszállási emlékmű ellen az Eleven Emlékmű nevű csoport tagjai. Az évforduló alkalmából "A Szabadság tér fantomja - két év után leleplezzük" címmel flashmobot hirdettek mára a budapesti Szabadság térre. Rényi András művészettörténész szerint döbbenetes, hogy a város közepén, 230 millióból áll egy "valami", amit azóta se látogatott meg egyetlen kormánypárti politikus sem.

Ma este fél héttől nyolcig, a Szabadság tér fantomja – két év után leleplezzük címmel tart demonstrációt az Eleven Emlékmű csoport a budapesti Szabadság téren. Éppen két évvel azután, hogy a kormány hazug emlékezetpolitikája ellen tiltakozók flashmobot tartottak, amelyen létrehozták az éj leple alatt felállított és soha fel nem avatott náci megszállási emlékmű ellen-emlékművét, az Eleven Emlékműnek elnevezett valóságos és élő kegyeleti helyet. De nemcsak azt, hanem - szintén Eleven Emlékmű néven - beszélgető-kört is, amely égető társadalmi kérdések kibeszélésével demonstrál azóta is a Szabadság téren. "Már két éve, hogy itt van Gábriel. Már két éve, hogy itt vagyunk mi is. Felállítottak egy emlékművet, de leleplezni nem merték. Mi nem félünk - mi leleplezzük, amit a hazugság eltakar" - olvasható a demonstráció meghívójában.

Az évfordulós megemlékezésen Füzéki Bálint orvos, holokauszt-túlélő és Repárszky Ildikó történelemtanár mond beszédet. Az eseményen a rendezvény címéhez híven leleplezik a Szabadság tér „fantomját", kiderül: Gábriel arkangyalról, hogy nem is olyan ártatlan. Hóman Bálintnak pedig igaz, hogy Székesfehérváron nem állították fel a szobrát, az árnyéka azonban messzire elér. Heller Mária, az Eleven Emlékmű csoport alapító tagja szerint Orbán Viktor indoklása, miért nem kell mégsem Hóman-szobor, pontosan megfelel a náci megszállási emlékmű történelemhamisító koncepciójának: mindenről a németek tehetnek, a magyarok ártatlanok. Az estét vetítés kíséri, és mécses gyújtás zárja.

Az Eleven Emlékmű csoportot a Szabadság téri, német megszállási emlékmű elleni tiltakozás hívta életre. A csoport első flashmobja során a Szabadság téri emlékmű kijelölt helyszínére köveket, mécseseket, emléktárgyakat, valamint két fehér széket helyezett el. A székek a társadalmi párbeszéd szükségességét szimbolizálják. Később, amikor elkezdődött az emlékmű építése, a csoport 12 fehér széket tett ki a térre és elindította azt a beszélgetéssorozatot, amely azóta is tart. Kezdetben főleg a történelmi emlékezet és a társadalmi felelősség kérdéseiről folyt a szó, később – a székek és a résztvevők számával – a témák köre is bővült. Az utóbbi egy évben minden fontos társadalmi kérdés szóba került. A beszélgetésekhez szakértő vendégeket hívtak és hívnak, azok nyilvánosak, azokba bárki bekapcsolódhat. A nyilvánosság garantálja a vita spontaneitását, elevenségét és sokoldalúságát. A téren alkalom nyílik olyan emberek találkozására, akik egyébként egymástól társadalmilag teljesen elszigetelten élnek. Márpedig a csoport szerint a vélemények elmozdulására – amire a társadalmi változáshoz szükség van –, csak a különböző csoportok, kapcsolathálózatok érintkezési pontjain van esély. Ezeken a metszéspontokon természetesen feszültségek is adódnak, ezért a beszélgetéseket egyszerű moderációs szabályokkal igyekeznek mederben tartani.

Egy botrány krónikája

2013. december 31. Megjelent a Magyar Közlönyben a Szabadság téri emlékműről szóló kormányhatározat

2014. január 19. Nyilvánosságra került az arkangyalos és a birodalmi sasos emlékmű terve

2014. január 20. A Mazsihisz szerint a szobor "történelemhamisító próbálkozás", ezért kérték leállítását

2014. január 22. A német nagykövetsége bírálta a tervet, amit később más országok is megtettek

2014. január 22. Az V. kerületi képviselő-testület kormánypárti többsége hozzájárult a szobor felállításához

2014. január 23. Orbán Viktor kijelentette, a szobor megépül abban a formában, amelyet a Mazsihisz bírált

2014. január 26. Randolph L. Braham holokausztkutató tiltakozásul visszaadta magas állami kitüntetését

2014. február 2. Több százan - civilek, demokratikus ellenzékiek - tiltakoztak az emlékmű ellen

2014. február 6. Lázár János a zsidó kerekasztal résztvevőivel egyeztetett

2014. február 9. A Mazsihisz a holokauszt emlékév bojkottjáról döntött

2014. február 14. Elutasította az emlékművet a Zsidó Világkongresszus elnöke, bekérették a tel-avivi magyar nagykövetet

2014. február 17. Orbán indulatosan kérdezte: honnan veszik egyesek a bátorságot, hogy elvárják, "mit gondoljunk, hogyan emlékezzünk?"

2014. február 19. Május 31-re tolta az emlékmű megvalósításának határidejét a kormány

2014. február 20. A kormányfő kitérő választ küldött a Mazsihisznek: húsvét utánra ígért egyeztetést

2014. március 23. Újabb tiltakozó akciót szerveztek a civilek

2014. április 8. A választáson aratott Fidesz-győzelem után két nappal - a megígért egyeztetés nélkül - elkezdték az építést

2014. április 9. A Szabadság téri civilek kordonbontó akciósorozatot indítottak

2014. április 10. Az MSZP helyi népszavazást kezdeményezett

2014. április 11. Több demonstráló ellen eljárás indult: rabosították őket "falfirka bűncselekmény" miatt

2014.április 22. A demokratikus játékszabályok betartására figyelmeztette a kormányt az USA budapesti nagykövetsége

2014.április 29. Orbán szerint a szobor elleni tiltakozás " kocsmapultnál zajló olcsó politikai lökdösődés"

2014. április 30. A Mazsihisz vezetői a kormányfővel találkoztak, ám Orbán jelezte: "nincs mozgástere" a kérdésben

2014. május 8. Jelenits István piarista szerzetes, Budapest díszpolgára is kifogásolta az emlékművet

2014. május 9. Több demonstráló megrovást kapott az ügyészségtől a "falfirka elhelyezésével" elkövetett rongálás ügyében

2014. május 13. Az MTA konferenciáján élesen bírálták az emlékművet és a kormányt

2014. május 16. A Medián felmérése szerint a többség történelemhamisítónak tartja az emlékművet - a fideszesek egy része is

2014. május 19. A szobor befejezéséhez közeledve "terepszemlét" tartott a téren az alkotó, Párkányi Raab Péter

2014. május 24. Több száz civil tüntetett, és tiltakoztak az ellenzéki pártok vezetői is a szobor ellen

2014.május 26. Tiltakozó petíciót vittek Áder János államfőnek a Sándor-palotába a Szabadság tériek

2014. július 7. Ezernél is többen írták alá azt a petíciót, amely tiltakozik az ellen, hogy 2015-ben Magyarország átvegye Nagy-Britanniától a holokauszt emlékezetéért felelős nemzetközi szervezet, az International Holocaust Remembrance Alliance soros elnökségét

2014. július 20. Felállították a '44-es német megszállás áldozatainak emlékművét

2014. június 21. Beethoven Örömódáját énekelve tiltakoztak a téren civilek

2014. július 21. Orbán szerint a kormány eleget tett kötelességének, amellyel az egykori áldozatoknak és ma élő magyaroknak tartozik

2014. július 23. Kiderült, hogy a Market Építő Zrt. tulajdonában lévő cég, a Moratus Szerkezetépítő Kft. építette az emlékművet

Rényi András: jelen kell lenni
Az elmúlt évek egyik legtartósabb és leglátványosabb civil megmozdulása az, ami a Szabadság téren történik - mondta lapunknak Rényi András. A művészettörténész - aki a kezdetektől aktív tagja a tiltakozásnak - szerint azért kell folyamatosan jelen lenni és megtartani az évfordulókat, mert nem szűnt meg az aktualitása a "borzalmas" emlékműnek. Rényi közölte azt is, hogy egyetértenek a pedagógus tiltakozások céljával és utalt a beszédet mondó történelemtanárra, aki összekapcsolja majd az oktatás és az emlékezetpolitika problémáit. A Szabadság téri emlékművet nem avatták fel, szimbolikus értelemben nem létezik - vélekedett a művészettörténész, aki hozzátette: döbbenetes, hogy a város közepén, 230 millióból áll "valami", amit azóta se látogatott meg egyetlen kormánypárti politikus sem. Az emlékmű ügyében másfél éve tart a kussolás - jelezte Rényi, ami szerinte tipikus "orbáni-játék", mivel a kabinet mindenáron erőt akar mutatni, akkor is, ha nincs igaza.



Gulyás: nem tudnak elhallgattatni

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2016.03.23. 06:02
Az elítélt bűncselekmény FORRÁS: YOUTUBE
Politikai indíttatású ítélet született. Gulyás Márton tegnap lapunknak így kommentálta, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon garázdaság miatt egy év próbára bocsátotta. A civil aktivista bűne az volt, hogy a kopaszok és Erdősi Lászlóné elhíresült akciója után társaival jelképesen bezárta az NVI-t és az épület falán lévő közintézményt jelző táblákat ácskalapáccsal és csavarhúzóval lefeszítette. Gulyás fellebbez és nem hallgat el. Eközben az NVI és az NVB megküldte a kormánynak a népszavazási törvény módosítási javaslatait.

Azt akarja a hatalom, hogy a következő egy évben nem tiltakozhasson az igazságtalanságok ellen. Gulyás Márton állítja, garázdaság miatt tegnap ezért bocsátotta első fokon egy év próbára a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A civil aktivista lapunknak arról beszélt, ügyében politikai indíttatású ítélet született, ám őt így nem tudják elhallgattatni. Tragikomikusnak tartja, hogy cselekedetét súlyosan erőszakosnak ítélte a bíróság. Gulyást meglepte, milyen sokan kísérték el a tegnapi tárgyalásra, számára ez azt mutatja, az emberek egészséges jogérzéke nem mondta fel a szolgálatot és bízik abban, hogy ezt tapasztalva másodfokon kimondják, nem követett el bűncselekményt, amikor az NVI épületére társaival hirdetményeket ragasztott ki a következő szöveggel: "A közigazgatási reformok jegyében, a további rendbontásokat elkerülése érdekében a hivatalt bezártuk. A demokrácia szünetel."

A Fidesz "felelőtlen struccpolitikája"
Magyarország biztonsága iránti felelőtlenségről árulkodik, hogy a honvédelmi bizottság leszavazta azt az MSZP-s javaslatot, mely arra kötelezte volna a kormányt, hogy szüntesse meg végre a honvédség 5500 fős létszámhiányát. Ezt a testület tegnapi ülése után közölte a szocialista Demeter Márta. Arra figyelmeztetett, a honvédség feladatai a közeljövőben várhatóan nőni fognak. Mivel az MSZP számára elfogadhatatlan a Fidesz "felelőtlen struccpolitikája", ismét benyújtják a HM létszámának feltöltéséről szóló határozati javaslatot. A testület tegnapi ülésén Pintér Sándor beszámolt az egész országra kihirdetett migrációs válsághelyzet indokairól. Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke később újságíróknak arról beszélt, a meghallgatott nemzetbiztonsági és hírszerzési adatok alapján világos, hogy nem fog csökkenni a déli határainkra nehezedő nyomás.

Gulyás az első fokú tárgyaláson elismerte, egy nappal azután, hogy kopasz, kigyúrt férfiak a szocialista Nyakó Istvánt megakadályozták, hogy időben beadja vasárnapi boltzárral összefüggő népszavazási kezdeményezését, leszerelte az NVI és a NVB tábláit a két választási szerv közös székházáról. Véleménye szerint viszont ez nem volt félelemkeltő. A szabad véleménynyilvánításnak ez a formája nem veszélyes a társadalomra, inkább a társadalom érdekében történt - fogalmazott. Később a Tumblr-en a történteket így kommentálta: "Nem klasszikus garázda vagyok, szólt a bírói ítélet, ezért elítéltek, míg a klasszikus garázdák (a kopaszok) nyilván mert rendes garázdák, nem kell, hogy eljárás alá kerüljenek".

A civil aktivistának, akit a Facebookon szervezett csoport tagjai kísértek tegnap a bíróságra, a nem jogerős ítélet szerint 41 ezer forint bűnügyi és perköltséget is meg kell fizetnie a táblák lefeszítése miatt, és mert passzívan ellenszegült a rendőri intézkedésnek. A bíró szóbeli indoklása szerint az aktivista tette túlmutatott a politikai véleménynyilvánítás határain, megsértette a köznyugalmat, és kirívóan közösségellenesen lépett fel. Az, hogy nem keltett riadalmat az aktivista, a bíró szerint is egyértelmű, de a táblák letépése elvileg alkalmas volt a megbotránkoztatásra. Az ügyészség szerint a cselekedet közösségellenes, erőszakos, másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltően garázda volt. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért, az általa kért közérdekű munka elrendeléséért, míg az aktivista és védője felmentésért fellebbezett.

Nem bűnöző, nem garázda, csak jogos felháborodásának adott hangot - fogalmazott az ítélet kihirdetése után Nyakó István, aki végig a tárgyalóteremben ült. Az MSZP-s politikus megdöbbentőnek minősítette, hogy a vádhatóság szerint Gulyás riadalmat keltett, kirívóan közösségellenes volt és megbotránkozást okozott a társadalom széles rétegeiben. Véleménye szerint ha valaki ezeket a szavakat elolvassa, arra a következtetésre jut, hogy "a kopaszok és felbujtóik kerültek" bíróság elé, de csalatkozniuk kell. Nyakó arra figyelmeztetett, nem Gulyás és társai rongálták meg az NVI épületét, hanem az az eszme rombolta földig, amit az "állampárt diktál a Nemzeti Választási Irodának és a Nemzeti Választási Bizottságnak".

Eközben az NVI és az NVB megküldte a kormánynak a népszavazási törvény módosítási javaslatait. A választási iroda azt javasolja, hogy a törvényhozó fontolja meg a népszavazási kezdeményezések ügyfélkapus benyújtásának bevezetését. Ez ugyanis megszüntetné a személyes jelenlétet igénylő versenyhelyzetet. A másik megoldás szerint a népszavazási kérdést az a beadványozó "foglalná", aki hitelesített népszavazási kérdéséhez hamarabb összegyűjti a szükséges számú támogató aláírást. A két megoldás kiegészítéseként az NVI továbbá azt javasolja, a kérdés benyújtásakor csatolandó támogatói választópolgári aláírások számát 20-ról legalább 200-ra emelje a jogalkotó. Az iroda reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés rövid időn belül úgy módosítja a népszavazási törvényt, hogy a február 23-án történt, a népszavazás intézményéhez és a demokráciához méltatlan események még egyszer ne fordulhassanak elő.

A választási bizottság viszont nem támogatja, hogy növeljék a népszavazást kezdeményező választók számát. Patyi András, a testület elnöke tegnap szintén elküldte az NVB több megoldási lehetőséget tartalmazó csomagját Orbán Viktornak. Ebben egyebek mellett azt javasolják, hogy a Kúria nyilvánosan döntsön a felülvizsgálati kérelemről és döntését nyilvánosan hirdesse ki. A bizottság több tagja a párhuzamossági moratóriumot fenntartaná, de azt nem a népszavazásra javasolt kérdés benyújtásának időpontjához, hanem a a jogerő időpontjához kötné. A miniszterelnök a február 23-án történtek után kezdeményezte, hogy az NVI és az NVB tegyen javaslatot a "szerencsétlen" előírások megváltoztatására.

Sikertelen lesz a karaktergyilkosság

Novák: A "Habony-művek" egyik portálján - ugyan erős túlzásokkal - már megjelent, hogy melyik jobbikos politikus rokonát alkalmazza a párt. Novák Előd erről annak kapcsán beszélt lapunknak, hogy hétfőn Orbán Viktor azt vágta Vona Gábor pártelnök fejéhez, ne az ő és környezete vagyonát firtassa, inkább saját pártja háza táján kutakodjon. A Jobbik nyolc elnökségi tagjából ugyanis hétnek legalább egy közeli rokona vagy pénzt, vagy állást kap a párttól. Novák szerint természetes, hogy nem hirdetésben keresnek munkatársakat. Ezek bizalmi állások, amikre a párt nem akar idegeneket felvenni. A párt alelnöke vitathatónak tartja ugyan, hogyan tudta a portál, illetve a miniszterelnök, kiket alkalmaznak, de nem akarnak titkolózni. A politikusok a velük egy háztartásban élők vagyonnyilatkozatát is nyilvánosságra hozzák. A miniszterelnök kirohanását annak tudják be, hogy a kormánypárt rendre rászáll az ellenfeleire. Juhász Pétert is kamerával követik, mert azt hiszik, sikerülni fog a karaktergyilkosság.

Orbán százezer ukránjából hét megkerült 
Csupán 7 ukrán menekült érkezett Magyarországra 2014 és 2016 között, holott Orbán Viktor a februári EU-csúcs után a német Bildnek azt állította, hazánk százezer háború elől menekülőt fogadott be Ukrajnából. Pintér Sándor belügyminiszter Fodor Gábor írásbeli kérdésére válaszolva most arról tájékoztatott: 2014-ben oltalmazottként két ukrán állampolgárt, bírósági eljárásban befogadottként egyet ismertek el, tavaly pedig két-két ukrán kapott oltalmazotti, illetve befogadotti státuszt - a Magyar Liberális Párt elnöke azért ezt az időszakot kérdezte, mert 2014-ben tört ki az ukrán háború. A kormányfő maradék, 99 993 menekültje a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikáiban nem szerepelt, a Központi Statisztikai Hivatal népesedési statisztikái alapján sem nőtt ennyivel Magyarország lakossága. Emellett a KEK KH sem jegyezte, hogy ennyien létesítettek volna új magyar lakcímet.



Két szélsőség szótárából válogatott Orbán március 15-én

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2016.03.23. 06:01

A bolsevik és a náci retorika elemeit építette be március 15-i ünnepinek mondott beszédébe a miniszterelnök. Az ellene tüntetőket, sőt az emberi jogi szervezetek tagjait is az állatvilágból vett hasonlattal igyekezett "elemberteleníteni", amit több XX. századi diktatúra is fölhasznált arra, hogy ellenfelei kiiktatását igazolja, híveinek pedig felmentést adjon elfogadhatatlan "megoldások" alkalmazására. Orbán Viktor beszéde egyszerre volt zavaros, ellentmondásos és a demokráciával összeegyeztethetetlen - vélik szakértők.

A miniszterelnök március 15-i beszéde számos olyan riasztó beszédelemet tartalmazott, amelyek a demokratikus felfogással nem egyeztethetőek össze - mondta el a Népszavának Kovács M. Mária. A történész a szöveg tartalmi és stíluselemeiről úgy véli, hogy a beszédben tartalmilag nem sok újat látott, retorikai fordulatot annál inkább. A kormányfő a magyar lakosság egy részét parazitáknak bélyegezte. Arról beszélt, hogy az ellen szót emelőknek "gazdaállat híján meg vannak számlálva a napjai". A politikai ellenzék a gazdaállaton élősködő férgek és tetvek képében jelent meg, amelyek elsorvadásra, pusztulásra vannak ítélve. Hasonlóan stigmatizáló szavakkal szólt a beszéd az "emberjogi harcosok falkáiról" is. A politikai ellenfelek emberi mivoltának tagadása, dehumanizálása riasztó új fordulat a kormányfő retorikájában - fogalmazott Kovács M.

Egy demokráciában valamennyi állampolgárnak egyenlő joga van az élethez és a politikai kisebbséget is megilleti a védelem. A kormányfő hivatalával nem fér össze, hogy az állampolgárok egy részét, azokat, akik vele nem értenek egyet, elsorvadásra ítélt élősködőknek, vagy falkának minősítse. Hat évvel ezelőtt, 2010 május 29-én Kossuth téri beszédében még a kormányfő is így látta, amikor arról szólt, hogy kormánya azokról sem mondhat le, akik nem rá szavaztak, mert "értük is felelősek vagyunk, mert ők is a mi nemzetünkhöz tartoznak." A mostani, március 15-i beszédében használt stigmatizáló szóképek ezzel az alapvetéssel összeférhetetlenek.

Az elmúlt évek hazai publicisztikájában ez a hangnem leginkább Bayer Zsolt írásait jellemezte. A hagyomány azonban hosszabb múltra nyúlik vissza. A parazita-gazdaállat metaforát a francia forradalomtól kezdve a jobb- és baloldalon egyaránt használták hol az osztályellenség, hol az egyes nemzeteken "élősködő" faji ellenség megnevezésére. Marx a burzsoá állam bürokráciáját nevezte "rémületes parazita-testnek", Lenin pedig magát a burzsoáziát jellemezte a társadalmon élősködő parazita szervként. A metafora azonban igazán a nemzeti szocializmus zsargonjában és propagandájában vált meghatározó retorikai elemmé. A náci ideológiában a nemezetek és fajok élet-halál harcot vívtak egymás ellen. A parazitának nevezett fajok, elsősorban a zsidók ebben a harcban pusztulásra, azaz elpusztításra voltak ítélve. A szakértők úgy vélik, jó lenne azt hinni, hogy a nácizmus tapasztalata a parazita-gazdaállat metaforát, az összes járulékos hatásával együtt végképp száműzte a politikai nyelvből, de mint látjuk, nem így van. Nem lehet megjósolni, hogy az efféle retorika hová vezethet azáltal, hogy legyengíti a társadalom immunreakcióit a dehumanizáló eszmékkel szemben.

Talán szabadságra mentek a miniszterelnök állandó beszédírói mert, a miniszterelnök március 15-i ünnepi beszéde annyira sületlen volt. Abban az értelemben legalábbis biztosan, hogy egy beszédnek alapfeltétele, hogy valahonnan elinduljon, valahová eljusson és hogy legyen egy íve - mondta a Népszavának Kálmán László nyelvész. Ehhez képest a kormányfő a beszéd első felében historizált és arról értekezett, hogy kétféle forradalmi hagyomány van, melyekről zavaros fejtegetésbe is kezdett. Olyan trükkökkel, csúsztatásokkal is élt, hogy például 1918-19-es forradalomról beszélt, összemosva az őszirózsás forradalmat a Tanácsköztársasággal. A szónoklat második felében váratlanul áttért Európára és a bevándorlásra. Nyilván a beszédírók arra kaptak utasítást, hogy erre kell a hangsúlyt helyezni, de ettől még a két résznek semmi köze nem volt egymáshoz - hívta föl a figyelmet a szakértő. Ráadásul rendkívül erőltetetten aktualizálták a szabadság fogalmát, hogy Európa nem szabad, megtűzdelve olyan ostobaságokkal, hogy mi mindent nem lehet kimondani. Tanulságos volt az is, amikor a kormányfő arról beszélt, hogy Európának egységesnek kell lennie, amin azt értette, hogy mindenkinek azt kell gondolnia amit ő. Miközben tudjuk, hogy Orbán a nemzetek Európájáról szokott vizionálni. Ez egyébként az európai szélső jobb szlogenje - tette hozzá Kálmán.

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

A nyelvész szerint most is azt lehetett megfigyelni, hogy csakis a híveihez szólt miniszterelnök, akiknek nem a tartalom a lényeg. Megelégszenek a hívó szavakkal. A beszéd első felében ezért jöttek elő a hangzatos, semmitmondó historizáló mondatok, amiben szerepelt valami megfoghatatlan ősi törvényre hivatkozás. Ezektől a kifejezésektől a rajongók máris bizseregni kezdenek. Ők egyáltalán nem gondolkodnak el azon, hogy mégis mi lehet az az ősi törvény amiről a szónok beszél. A beszéd második fele pedig az unalomig ismert, nagyon harcos retorika, a "mi megküzdünk a szabadságunkért, védjük meg Európát". A szokásos küzdelem egy képzelt ellenség ellen. Olyannak tűnt az egész beszéd, mintha szellemileg kissé fogyatékos óvodásokat célzott volna meg. Olyan hallgatóságnak szánta a fellépését, akiknek fogalmuk sincs semmiről, sem a magyar történelemről, sem a jelenlegi nemzetközi helyzetről - vélte a nyelvész.

Ami pedig a magyar nyelv elleni támadást illeti, Orbán következetesen úgy beszél, hogy minden szót hangsúlyosan ejt, azokat is, amelyekre magyar ember nem tesz hangsúlyt. Ha "nemzeti nyelvész" lennék, mint ahogy nem vagyok az, fel lennék háborodva azon, hogyan lehet a magyar nyelvet így meggyötörni ahogyan azt a miniszterelnök teszi ezzel a lehetetlen hangsúlyozással - mondta Kálmán. A nyelvész azt sem tartotta kizártnak, hogy ez a félresikerült beszéd a Fidesz kommunikációs válságának egy újabb jele. Szerinte a pedagógusok tiltakozó megmozdulásaira sem tudott a kormánypárt és a kormány értelmes választ adni. Már a gyalázkodásukban sincs következetesség. Régen mindenki ugyanazt hajtogatta, amit a központ kiadott.

Erős mondatok

- "Az is felvidítja a magyar szíveket, hogy miként a szabadságharc döntő csatáiban, úgy most is itt van velünk egy lengyel légió. Köszöntöm Bem tábornok lelkes utódait, üdvözöljük a nagy lengyel nemzet fiait. Miként ezeréves közös történelmünk során mindig, most is mellettetek állunk a küzdelemben, amelyet hazátok szabadságáért és függetlenségéért vívtok. Veletek együtt üzenjük Brüsszelnek: több tiszteletet a lengyeleknek, több tiszteletet Lengyelországnak!"

- "Az ünnep emelkedettsége sem feledteti el velünk, hogy a ’19-es hagyomány is velünk él még, bár szerencsére inkább csak pislákol. Ha néha hangoskodik is, de gazdaállat híján meg vannak számlálva a napjai. Ha nem érkezik újabb nagy szellemi és politikai infúziós segélyszállítmány külföldről, akkor a levelek és az ágak után a gyökerek is elszáradnak az internacionalizmus befogadására alkalmatlan magyar anyaföldben. S ez jól van így."

- "A magyar forradalmárok nem hagymázas ideológiák, nem holdkóros utópiák és végképp nem a kéretlen világboldogítás zavart elméjű lovagjai, Pesten nyomát sem találjuk a botcsinálta filozófusok délibábos látomásainak vagy kudarcot vallott értelmiségiek vérgőzbe fojtott kielégületlenségének."

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

- "Az örökség megvolna, él magyar, áll Buda még, vagyunk, akik voltunk, s leszünk, akik vagyunk. Hírünk messzire száll, az eszes emberek és az értelmes népek becsülik a magyart. Tartjuk az ősi törvényt, tetteinket a mindenséggel is mérjük, s arra tanítjuk gyermekeinket, hogy látóhatáruk az örökkévalóság legyen. Hogy sikerrel járunk-e, végül felépül-e a szabad, független, méltó és világszerte megbecsült haza, amit a ’48-asok a magasba emeltek, s amelyre feltették az életüket - még nem tudhatjuk. Azt azonban tudjuk, hogy ma az európai csillagzat ingatag, ezért próbatételek várnak ránk. A kor, amiben élünk, huszárszablyaként szegezi mellkasunknak újra a kérdést: rabok legyünk vagy szabadok? A magyarok sorsa úgy összefonódott Európa népeivel, úgy belenőtt a közös unióba, hogy ma egyetlen nép, a magyar sem lehet szabad, ha Európa nem az, és Európa ma olyan hervatag, erőtlen és bágyadt, mint a virág, amelyen titkos féreg foga rág. Ma, 168 évvel az európai népek nagy szabadságharcai után a mi közös otthonunk, Európa nem szabad."

- "Európa nem szabad, mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik. Ma Európában tilos kimondani az igazságot. Fonják akár selyemből is, a szájkosár az szájkosár marad. Tilos kimondani, hogy ma nem menekültek érkeznek, hanem népvándorlás fenyegeti Európát. Tilos kimondani, hogy tízmilliós tömegek állnak készenlétben, hogy meginduljanak felénk. Tilos kimondani, hogy a bevándorlás bűnözést és terrort hoz az országainkba. Tilos kimondani, hogy a más civilizációkból érkezők tömegei veszélyt jelentenek az életformánkra, a kultúránkra, a szokásainkra és a keresztény hagyományainkra. Tilos kimondani, hogy a korábban érkezettek beilleszkedés helyett már saját, külön bejáratú világot építettek maguknak, saját törvényekkel és saját eszményekkel, amelyek szétfeszítik az évezredes európai kereteket. Tilos kimondani, hogy ez nem véletlen és nem szándékolatlan következmények láncolata, hanem kitervelt és irányított akció, ránk irányított embertömeg. Tilos kimondani, hogy Brüsszelben ma azon mesterkednek, hogy minél gyorsabban ideszállítsák és betelepítsék közénk az idegeneket. Tilos kimondani, hogy a betelepítés célja, hogy átrajzolják Európa vallási és kulturális mintázatát, átépítsék etnikai talapzatát, felszámolva ezzel az internacionálé utolsó akadályát jelentő nemzetállamokat. Tilos kimondani, hogy Brüsszel ma lopakodva nyeli el nemzeti szuverenitásunk újabb és újabb szeleteit, hogy Brüsszelben ma sokan egy Európai Egyesült Államok tervén dolgoznak, amelyre soha senki nem adott felhatalmazást."

- "Ma nem börtönöznek be, nem szállítanak lágerekbe, nem foglalják el tankokkal a szabadságukhoz hű országokat. Ma a világsajtó torkolattüzei, a megbélyegzés, a fenyegetés és a zsarolás is elegendő, vagy inkább elegendő volt – eddig. Európa népei most felébredtek, rendezik soraikat, és hamarosan lábra kapnak, az igazság elfojtására épülő Európa gerendái mindenhol recsegnek és ropognak, Európa népei most talán megértették, a jövőjük forog kockán. Nemcsak a jólét, a kényelmes élet, nemcsak a munkahely, de már a biztonságunk és életünk békés rendje is veszélybe került. Európa jólétben szunyókáló népei végre megértették, hogy végveszély fenyegeti az életelveket, amelyekre Európát építettük."

- "A népvándorlás lassú víz, amely kitartó sodrással mossa el a partot. Humanitárius ügynek adja ki magát, de valódi természete a térfoglalás, s ami térfoglalás nekik, az térvesztés nekünk. Javíthatatlan emberjogi harcosok falkái éreznek leküzdhetetlen vágyat, hogy kioktassanak és megvádoljanak bennünket. Állítólag kirekesztők és ellenségesek vagyunk, pedig az igazság az, hogy nemzetünk történelme a befogadások és a kultúrák összekapcsolódásának története is. Aki új családtagként, szövetségesként vagy életéért futó jövevényként bekéredzkedett, azt beengedtük, és nálunk új hazát talált magának. Aki azzal a céllal érkezett, hogy átalakítsa az országunkat, a maga képére formálja a mi nemzetünket, aki erőszakkal és akaratunk ellenére jött, az mindig ellenállásba ütközött."

- "Ha a népvándorlást meg akarjuk állítani, először Brüsszelt kell megfékeznünk. Európa jövőjét ma nem azok veszélyeztetik első helyen, akik ide akarnak jönni, hanem a nemzetköziség brüsszeli megszállottjai. Nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel a törvények fölé helyezze magát. Nem fogjuk hagyni, hogy ránk erőltesse kozmopolita bevándorláspolitikájának keserű gyümölcseit, nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát és zsinagógákat gyújtogató antiszemitizmust importálni Magyarországra, nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, nem lesznek zavargások, bevándorlózendülések, és nem fognak bandák vadászni asszonyainkra és lányainkra."

- "Tudjuk, hogy megy ez. Először megengedjük, hogy megmondják, kit kell befogadnunk, aztán arra kényszerítenek, hogy idegeneket szolgáljunk a saját hazánkban, végül oda jutunk, hogy kiadják az utunkat a saját országunkból. Ezért a kényszerbetelepítést elutasítjuk, és nem fogunk engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek."

- "Eljött az idő, hogy megkongassuk a vészharangot. Eljött az idő, hogy szembeforduljunk, és ellenálljunk. Eljött az idő, hogy szövetségeseket gyűjtsünk. Eljött az idő, hogy felemeljük a büszke nemzetek zászlaját. Eljött az idő, hogy megakadályozzuk Európa tönkretételét, és megmentsük Európa jövőjét."

- "A sors könyvében ma az van megírva, hogy a rejtőzködő és arctalan világerők megszüntetnek mindent, ami sajátos, ami különálló, ami ősi, és ami nemzeti. Összevegyítenek kultúrákat, vallásokat és embertömegeket, míg végül a mi sokszínű és büszke Európánk vérszegény és engedelmes nem lesz. S ha mi ebbe belenyugszunk, be is teljesedik rajtunk a végzet, s elnyel bennünket az Európai Egyesült Államok hatalmas bendője. Az a feladat vár ránk, magyarokra, a közép-európai nemzetekre és a józan eszét még el nem vesztett, többi európai népre, hogy legyőzzük, átírjuk és megváltoztassuk a nekünk szánt sorsot. Mi, magyarok és lengyelek tudjuk, hogy kell ezt csinálni."