választás;Szalay Kör;többpárt-rendszer;

Fotó: Tóth Gergő

- Szabad, tisztességes, átlátható választásokat!

A hatályos választási törvényekről és az elengedhetetlen módosításokról fogalmazott meg elemzést a Szalay Kör, mely lényegében teljesen új szisztémát javasolt 2018-ra. A jogászokból álló szakértői csoport tanulmánya az "Arányos és tisztességes választási rendszert!" című konferencia apropóján készült. A holnapi esemény szervezője az Együtt, a Szalay Kör erre az alkalomra, afféle vitaindítónak szánja munkáját, melyet szerkesztve adunk közre.

Módosítási igények

- A választási törvények módosítását társadalmi, politikai és szakmai vitának kell megelőznie.

- Az aktív választójog szabályozását összhangba kell hozni a választójog egyenlőségének alkotmányos alapelvével. Meg kell szüntetni a külföldön élő és magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok, valamint a határon túl élő és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok választójogának szabályozásában és gyakorlásában meglevő alkotmányellenes törvényi szabályozást.

- Lehetővé kell tenni a kapcsolt lista intézményét, amelyből megállapítható, hogy a választási koalícióban induló pártok külön-külön hány szavazatot kaptak a választóktól.

- A jelölés ajánlóíveken történhet, azonban egy választó csak egy pártot támogathat. A törvény tegye lehetővé, hogy a pártok "előválasztáson" kérhessék a választópolgárok véleményét az általuk jelöltnek ajánlandó személyekről.

- A kampányszabályokból ki kell iktatni az esélyegyenlőséget sértő, hatályos rendelkezéseket.

- A kampányfinanszírozás állami támogatási mértékét a valódi társadalmi-politikai támogatottsághoz kell igazítani. Elszámoltathatóvá kell tenni az országos listát állító pártokat az állami és a magán támogatásokban is. A párt- és kampányfinanszírozási törvényeket össze kell hangolni annak érdekében, hogy a kampányidőszakon kívüli kiadások is átláthatóak és ellenőrizhetőek legyenek.

- A közszolgálati és kereskedelmi média esélyegyenlőséget biztosítson a pártok számára.

- Vissza kell állítani a választási csalás törvényi tilalmát.

- Nyilvánossá kell tenni a rendőrségre, az ügyészségre és bíróságra kerülő ügyeket, továbbá azok statisztikáját.

- Arányos választási rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a pártok parlamenti képviselőinek a száma a pártok által elért szavazatok számával legyen arányos. Minden meghatározott számú szavazat után - az 1945. évi VIII. törvényhez hasonlóan - az adott pártnak járjon egy országgyűlési képviselői hely. Az arányos (listás) választáson az ország egy választókerületet alkot, a voksolás egyfordulós. (Amennyiben az egyéni választókerületek mégis megmaradnak, akkor kétfordulós választást kell tartani.)

- A szavazás egyszavazatos rendszerű, azonban a szavazás módja (szavazólap) adjon lehetőséget arra is, hogy az adott pártra szavazók a jelöltjeik sorrendjét is befolyásolhassák. Ezt az un. preferenciális szavazási módot a kapcsolt listák esetében is biztosítani kell.

- A nemzetiségek számára lehetővé kell tenni, hogy az országos pártlistákra is szavazhassanak. A nemzetiségek az Országgyűlésbe ne nemzetiségi képviselőt, hanem szavazati joggal nem rendelkező szószólót választhassanak (pozitív diszkrimináció).

- A Nemzeti Választási Bizottság összetételét kiegyensúlyozottá kell tenni. A 2018. évi választások előtt fel kell oszlatni a Nemzeti Választási Bizottságot és Irodát, és újat kell választani, illetőleg kinevezni.

- A választási informatika rendszer tartalmát a pártok ellenőrzése mellett a közvélemény számára is átláthatóvá kell tenni.

- Biztosítani kell a nemzetközi választási megfigyelők szabad részvételét a választáson.

- A választási törvények módosításánál a jelenleg hatályos törvényekből a szakmailag előremutató megoldásokat (pl. átjelentkezés) meg kell őrizni.

Az utolsó pillanatban, a jogerőre emelkedés előtti napon támadta meg a magyar kormány az Emberi Jogok Európai Bírósága decemberi döntését, mellyel a strasbourgi testület elmarasztalta. A döntés szerint a közszférában dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának folyósítására vonatkozó új szabályozás ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével és sérti a megkülönböztetés tilalmát. A kormány csak időhúzásra játszik.