Eddig vártak a tanárok

Publikálás dátuma
2016.03.23. 19:57
Tüntetés március 15-én. Fotó: Molnár Ádám
Szerdára várták legkésőbb a Tanítanék Mozgalom képviselői a kormány követeléseikre adott válaszát, ám legutolsó információink szerint a tanárok nem kaptak ilyet. A március 30-ra tervezett polgári engedetlenségi akciót véglegesen csütörtökön hirdetik meg. A Pedagógusok Szakszervezete kedden visszavonta az ugyanarra a napra javasolt kezdeményezését.

Az utolsó órákig várakoztak a Tanítanék Mozgalom képviselői, ám legutolsó információink szerint a kormány nem kezdeményezett egyeztetéseket a több mint félszáz oktatással foglalkozó szakmai és civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform 12 pontos, azonnali megoldásokért kiáltó követeléslistájáról, és bár arra a március 15-i Kossuth téri tüntetésen felszólították őket, bocsánatot sem kértek azoktól, akiknek munkáját, életét intézkedéseikkel megnehezítették, nyilatkozataikkal pedig megsértették. Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója a Tanítanék Mozgalom képviseletében adott ultimátumot a kormánynak, hogy ha március 23-án nem lépnek, egy héttel később, március 30-án reggel 8 és 9 óra között polgári engedetlenségi akció keretében munkabeszüntetésre szólítják fel az ország összes iskoláját és mindenkit, akinek fontos a közoktatás ügye.

A bejelentés meglepetésként érte a tanár szakszervezeteket, különösen a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ), mivel a Mozgalom képviselői nem tájékoztatták őket előzetesen a tervezett sztrájkról (a PSZ a Pedagógusok Sztrájkbizottsága tagjaként ráadásul már tárgyal a kormánnyal 25 pontos követelésükről). Pukli István hétfőn egyeztetett Galló Istvánné PSZ-elnökkel, ám a szakszervezet javaslatát elvetették. A PSZ hivatalosan nem támogathat egy, a sztrájktörvényt megkerülő "vadsztrájkot", ezért inkább azt vetette fel, hogy a tanárok munkaidő után tiltakozzanak az iskolák előtt, ezzel viszont erejét vesztette volna a Mozgalom akciója. Galló Istvánné közölte: tudomásul veszik a Mozgalom döntését, és visszavonják javaslatukat. Ezt azzal indokolta, hogy nem akarják megosztani a pedagógusokat.

"A civil szervezeteknek is szükségük van a szakszervezetekre, és a szakszervezeteknek is a civil szervezetek támogatására, ugyanakkor azt határozottan ki kell jelenteni: a szakszervezet olyan polgári engedetlenségre, amelynek jogkövetkezményei lehetnek, nem biztathatja a kollégákat, de le sem beszélhet róla senkit" - mondta. Hozzátette: szabad véleménynyilvánításra vonatkozó álláspontjukat fenntartják, és saját sztrájk szervezéséről sem mondtak le, ha a kormánnyal nem sikerül megállapodni. A tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta: több pontban megállapodás közeli állapotra jutottak, ám néhány kérdésben a kormány nem akar engedni, a szakszervezetek viszont minden ponthoz ragaszkodnak. Leszögezte: a tárgyalásokat hamarosan "így vagy úgy, de le fogják zárni".

A Tanítanék Mozgalom akcióját véglegesen csütörtökön hirdetik meg.

Akik tanítani akarnak

A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani akarnak - jelentette ki Pósán László fideszes politikus Debrecenben tartott szerdai sajtótájékoztatóján. Az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke beszélt arról is, hogy a kormány már számos kérdésben megállapodott az oktatásban részt vevő szervezetekkel a köznevelési kerekasztal berkeiben, s szerinte ezt a pedagógusok is egyre inkább felismerik. Ezt abból gondolja, hogy kedden kilenc iskola igazgatója nyílt levélben közölte, még több időt kell adni a kormánynak, hogy rendet tegyen a közoktatásban, szerintük megindult a párbeszéd az oktatásirányítás és a pedagógusok között.

A Tanítanék Mozgalom, a mögötte álló 950 intézmény, 70 szakmai szervezet és több mint 35 ezer magánszemély valamiért nem így érzékeli. Mindenesetre Pósán Lászlónak igaza van abban, hogy a gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani akarnak. Éppen ezért a gyerekekért felelősséget érző pedagógusok ott voltak a február 3-i miskolci demonstráción, ott voltak a február 13-i, majd március 15-i, több tízezres Kossuth téri tüntetésen.

A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani akarnak, nem pedig felesleges adminisztrációval tölteni az idejüket. A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani akarnak, nem pedig összegányolt egyentankönyvekből ledarálni a tananyagot. A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani, nem pedig agymosott alattvalókat nevelni akarnak. A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani akarnak, nem pedig megfélemlítve, elhallgattatva, egymás ellen hangolva túlélni a Klik-uralom alatt. A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani akarnak, és ha ebben akadályozza őket egy torz, félresikerült rendszer, erre szeretnék felhívni a döntéshozók figyelmét.

A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani akarnak, és azt is szeretnék, hogy a hatalom hallgassa meg, ne pedig válogatott ocsmányságokkal mocskolja őket. A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok számára a diák nem munkaeszköz, nem csak egy strigula a papíron. A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok azt szeretnék, hogy manipuláció, csúsztatás és házi kerekasztal tárgyalások helyett a kormány kezdjen érdemi egyeztetéseket a közoktatás valódi szereplőivel. A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok azt szeretnék, hogy kritikájuk miatt ne ellenségként, hanem partnerként tekintsenek rájuk. Ha a hatalom erre nem hajlandó, a gyerekekért felelősséget érző pedagógusok és a velük szimpatizálók, szolidaritást vállalók bármeddig hajlandóak elmenni a diákokért, az országért. A jövőnkért.

Szerző

Orbán felmelegített alkotmánymódosítása

Publikálás dátuma
2016.03.23. 19:28
Talpig fegyverben a Kossuth téren FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Jó ürügyként szolgál a brüsszeli tragédia a kormánynak arra, hogy ismét napirendre tűzze a terrorveszélyről szóló alaptörvény-módosítást. Orbán Viktor szerdán bejelentette, egyelőre fenntartják kettes fokozatú terrorkészültséget, Pintér Sándort pedig arra utasította, a kabinet ülésére minden olyan, a terrorizmussal kapcsolatos tervezetet készítsen elő, amely korábban politikai viták miatt megrekedt. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke lapunknak kijelentette, azt az alaptörvény-módosítást, amely nem a terrorizmus elleni küzdelemről, hanem a Fidesz teljhatalmáról szól, pártja nem szavazza meg.

A keddi brüsszeli terrortámadások ürügyén újra napirendre veszi a kormány az alaptörvény-módosítást. Orbán Viktor kormányfő szerdán, az operatív törzs ülése után az állami tévében bejelentette, egyelőre fenntartják a kettes fokozatú terrorkészültséget, illetve az országos migrációs válsághelyzetet. Teljes riadóban van a TEK, fokozott rendőri készültséget rendeltek el, a lakosság mindebből annyit tapasztal majd, hogy sok rendőrrel, illetve bizonyos helyeken, elsősorban a repülőtereken, páncélozott járművekkel is találkozhatnak. Az utcákon katonai rendészek járőröznek, és az arra hivatottak figyelik "az információ továbbítására használatos eszközöket". A miniszterelnök azt kérte, hogy az emberek fogadják türelemmel az intézkedéseket, és működjenek együtt a hatóságokkal.

Orbán azt is elmondta, utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a kormányülésre minden olyan, a terrorizmussal kapcsolatos tervezetet készítsen elő, amely korábban politikai viták miatt megrekedt. Ilyen például az alkotmánymódosítás. Magyarországnak a miniszterelnök szerint technológiai fejlesztéseket kell végrehajtania, fel kell zárkóznia azokhoz az országokhoz, amelyek a legjobb technikai felkészültségű titkosszolgálattal rendelkeznek. "Technológiákat fogunk vásárolni, képzéseket, oktatásokat fogunk tartani" - fogalmazott. Arról beszélt, hogy a keddi robbantások célpontja nem Belgium volt, hanem Európa, ezért a támadás Magyarország ellen is irányult, de szerencsére nem nálunk történt. Mivel azonban Magyarország is az Európai Unióhoz tartozik, fel kell készülni a veszélyre, és itt is minden szükséges intézkedést meg kell hozni.

Indokoltnak tartják a brüsszeli robbantások nyomán kedden elrendelt kettes fokozatú terrorkészültség fenntartását. Ezt már a nemzetbiztonsági bizottságának tagjai közölték a testület szerdai zárt ülése után. A testület tagjai részvétüket fejezték ki az áldozatok családjainak, a sérülteknek pedig gyógyulást kívántak, majd arra figyelmeztettek, kedden nemzetközi szintű támadás történt, mivel az Európai Unió és a NATO központja is Brüsszelben van.

Barbár támadást hajtottak végre az európai civilizációval szemben - fogalmazott Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke, aki szerint a támadók profik voltak és jól felkészültek. A brüsszeli repülőteret ugyanis már eddig is fokozottabban őrizték. Arra utaló információ nincs, hogy a brüsszelihez hasonló merényletre készülnének Magyarországon, az MSZP-s politikus szerint ennek ellenére minden uniós országban fokozott biztonsági intézkedésekre van szükség. A terrorkészültség azonban nem járhat az alapjogok korlátozásával.

Molnár lapunknak arról beszélt, pártja újra benyújtja két korábbi indítványát, amely a rendvédelmi és biztonsági szervek terrorellenes feladataikhoz szükséges források növelését célozza, és azt a büntetőtörvénykönyv-módosítást, amely a terrorizmus finanszírozásának, valamint a terrorpropaganda büntetését tenné lehetővé. Miután Magyarország biztonságának erősítése érdekében jogszabályokat kellene módosítani, a szocialisták azt javasolják, hogy a jelenleginél több helyen alkalmazzanak fémdetektorokat, továbbá szakmai vitát szeretnének indítani arról, hogy miként lehetne szabályozni a bűnözők által gyakran használt "eldobható" telefonok, illetve telefonkártyák használatát. A bizottsági elnök szerint a brüsszeli események azt igazolják, hogy a nemzeti titkosszolgálatok mellett közös európai terrorelhárító és hírszerző ügynökségre is szükség lenne.

Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke egyetértett azzal, hogy a rendvédelmi és biztonsági szervek megerősítése mellett bizonyos jogszabály-módosításokra is szükség lehet, de egyúttal "óva intett" az ellenzéki, pártpolitikai javaslatoktól. A közös európai titkosszolgálat gondolatával természetesen nem értett egyet. Úgy vélte, a biztonsági szervek együttműködését kell fokozni, de a titkosszolgálati munka nemzetállami feladat. Más kormánypárti politikusokhoz hasonlóan az illegális bevándorlókat és a nyugat-európai titkosszolgálatokat vádolta a történtek miatt, bár véleménye szerint a legnagyobb hibát a migránspárti, "elsősorban baloldali, brüsszeli politikusok" követik el, akik a bevándorlást rákényszerítették Európára.

Ha a kormány ismét azt az alaptörvény-módosítást veszi elő, amelyik nem az európai terrorizmus elleni küzdelemről, hanem a Fidesz teljhatalmáról szól, az MSZP nem fogja megszavazni. Molnár Zsolt így reagált a Népszavának a miniszterelnök bejelentésére. A politikus szerint Orbánéknak össze kellene hívni az öt parlamenti pártot, hogy közösen, mindenki számára elfogadható tervezetet készítsenek. A Fidesz azonban láthatóan a saját és az ellenzéki pártok által korábban elutasított elképzeléséhez ragaszkodik - figyelmeztetett a nemzetbiztonsági bizottság elnöke.

Januárban derült ki, hogy a kormány ismét módosítaná a "gránitszilárdságú" alaptörvényt. Be akarták vezetni a terrorveszélyhelyzet fogalmát, hogy erre hivatkozva a kabinet saját döntése alapján legkevesebb 60 napra akár sarkalatos törvényben rögzített szabályokat is felfüggeszthessen. A tervezet szerint ilyen helyzetben lezárhatnák a határokat, átírhatnák a költségvetést, kijárási tilalmat rendelhetnének el, akár élelmiszer- vagy benzinjegyeket is bevezethetnének. Korlátozhatnák a médiát, elrendelhetnék az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését, tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket tilthatnának be, korlátozhatnák a járművek forgalmát, illetve bizonyos területekről a lakosságot is kitelepíthetnék. Hab a tortán, hogy ehhez vérnek sem kellene folynia. Az egyik korábbi Kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő közölte, a röszkei események vagy a "Keletinél történtek" idején, illetve amikor a menekültek az autópályán gyalogoltak felmerülhetett volna a terrorveszély-helyzet kihirdetése.

Schulz kiosztotta Orbánt
Martin Schulz szerint Orbán az "egyik legravaszabb a jobboldali populisták között". Az EP szociáldemokrata elnöke a Stern magazinnak adott interjújában beszélt arról, hogy az EU-ban vannak szolidáris és nem szolidáris tagállamok. A menekültek európai uniós tagországok közötti szétosztására szolgáló eljárásról elmondta, hogy a képlet a "terhek méltányos elosztását hivatott garantálni, és nem elsősorban arra való, hogy minden polgár megértse". Bőven elég lenne, ha az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői megértenék, hogy miről van szó, de ez "sajnos" nem sikerült. A magyar kvótareferendumról azt mondta: "Ez nem csak abszurd. Ez aljas is".

Szerző

Nyugdíjasok, fel Strasbourgra!

Publikálás dátuma
2016.03.23. 17:54
Fotó: Népszava
Az utolsó pillanatban, a jogerőre emelkedés előtti napon támadta meg a magyar kormány az Emberi Jogok Európai Bírósága decemberi döntését, mellyel a strasbourgi testület elmarasztalta. A döntés szerint a közszférában dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának folyósítására vonatkozó új szabályozás ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével és sérti a megkülönböztetés tilalmát. A kormány csak időhúzásra játszik.

Megkülönböztető, tehát jogsértő az a magyar szabályozás, melynek alapján az öregségi nyugdíjban részesülő, de ezzel párhuzamosan közalkalmazottként munkát vállaló Fábián Gyulának a jogszabályok módosítása után 2013. július 2-tól felfüggesztették a nyugdíja folyósítását – döntött a strasbourgi bíróság tavaly decemberben.

A 2013. január 1-jétől hatályos nyugdíjtörvény értelmében ugyanis a közalkalmazotti jogviszonyban nyugdíjasként továbbfoglalkoztatottaknak le kell mondaniuk az öregségi nyugdíjuk, és illetményük párhuzamos folyósításáról, holott mindkettőért megdolgoztak. Az öregségi nyugdíjban részesülő politikusokra, miniszterekre vagy polgármesterekre ugyanakkor ez nem vonatkozik.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) - bár legitim célként fogadta el a költségvetési kiadások csökkentését - úgy látta, hogy a magyar hatóságok nem indokolták meg ésszerűen és tárgyilagosan az alkalmazott különbségtételt. Az Európa Tanács által létrehozott bírói testület egyhangúlag elfogadott ítélete szerint a magyar államnak ezért összesen 18 ezer euró kártérítést és perköltséget kell kifizetnie a panaszosnak.

Grád András jogászprofesszor, a panaszos jogi képviselője a Népszavának úgy vélte, hogy a bíróság Nagytanácsához a döntés jogerőre emelkedése előtti napon puszta időhúzásból fordulhatott a magyar állam. Bizonyára tudják: kizárt, hogy egy korábbi egyhangú döntést a Nagytanács megváltoztatna. Sőt, az is valószínű, hogy az öttagú előzetes szűrőtestület már a plénum elé sem engedi a pervesztes Magyarország panaszát.

Ráadásul a Fábián-ügy afféle pilot-döntésnek, precedensnek tekinthető a jövőbeli panaszosok számára. Most tehát még nyitva áll annak a lehetősége, hogy akik hasonló jogsérelmet szenvedtek el, könnyedén, és eredménnyel perelhessék az államot. A jogsértést követő hat hónapig lehet ugyan csak benyújtani a panaszt, ha azonban a jogsérelem továbbra is fennáll azt követően is lehetséges az EJEB-hez fordulni. Sőt, ha az állam az ítélet hatására reparálja a vonatkozó jogsértést, azután is további fél év áll rendelkezésre a beadványok benyújtására.

Ha minden érintett perre viszi az ügyét, az több ezer eljárásban sok milliárd forintnyi kártérítést jelenthet.

Fábián Gyula, a precedensper elindítója a Népszavának úgy fogalmazott, hogy meg is lepte az állam mostani utolsó lépése, meg nem is. „Számomra a kormány kísérlete arra utal, hogy a jogsértés tudatos volt, és a kormány jobban ragaszkodik a jogsértő helyzet fenntartásához, mint a törvényesség helyreállításához” - mondta.

Szerző