Eddig vártak a tanárok

Publikálás dátuma
2016.03.23 19:57
Tüntetés március 15-én. Fotó: Molnár Ádám
Szerdára várták legkésőbb a Tanítanék Mozgalom képviselői a kormány követeléseikre adott válaszát, ám legutolsó információink szerint a tanárok nem kaptak ilyet. A március 30-ra tervezett polgári engedetlenségi akciót véglegesen csütörtökön hirdetik meg. A Pedagógusok Szakszervezete kedden visszavonta az ugyanarra a napra javasolt kezdeményezését.

Az utolsó órákig várakoztak a Tanítanék Mozgalom képviselői, ám legutolsó információink szerint a kormány nem kezdeményezett egyeztetéseket a több mint félszáz oktatással foglalkozó szakmai és civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform 12 pontos, azonnali megoldásokért kiáltó követeléslistájáról, és bár arra a március 15-i Kossuth téri tüntetésen felszólították őket, bocsánatot sem kértek azoktól, akiknek munkáját, életét intézkedéseikkel megnehezítették, nyilatkozataikkal pedig megsértették. Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója a Tanítanék Mozgalom képviseletében adott ultimátumot a kormánynak, hogy ha március 23-án nem lépnek, egy héttel később, március 30-án reggel 8 és 9 óra között polgári engedetlenségi akció keretében munkabeszüntetésre szólítják fel az ország összes iskoláját és mindenkit, akinek fontos a közoktatás ügye.

A bejelentés meglepetésként érte a tanár szakszervezeteket, különösen a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ), mivel a Mozgalom képviselői nem tájékoztatták őket előzetesen a tervezett sztrájkról (a PSZ a Pedagógusok Sztrájkbizottsága tagjaként ráadásul már tárgyal a kormánnyal 25 pontos követelésükről). Pukli István hétfőn egyeztetett Galló Istvánné PSZ-elnökkel, ám a szakszervezet javaslatát elvetették. A PSZ hivatalosan nem támogathat egy, a sztrájktörvényt megkerülő "vadsztrájkot", ezért inkább azt vetette fel, hogy a tanárok munkaidő után tiltakozzanak az iskolák előtt, ezzel viszont erejét vesztette volna a Mozgalom akciója. Galló Istvánné közölte: tudomásul veszik a Mozgalom döntését, és visszavonják javaslatukat. Ezt azzal indokolta, hogy nem akarják megosztani a pedagógusokat.

"A civil szervezeteknek is szükségük van a szakszervezetekre, és a szakszervezeteknek is a civil szervezetek támogatására, ugyanakkor azt határozottan ki kell jelenteni: a szakszervezet olyan polgári engedetlenségre, amelynek jogkövetkezményei lehetnek, nem biztathatja a kollégákat, de le sem beszélhet róla senkit" - mondta. Hozzátette: szabad véleménynyilvánításra vonatkozó álláspontjukat fenntartják, és saját sztrájk szervezéséről sem mondtak le, ha a kormánnyal nem sikerül megállapodni. A tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta: több pontban megállapodás közeli állapotra jutottak, ám néhány kérdésben a kormány nem akar engedni, a szakszervezetek viszont minden ponthoz ragaszkodnak. Leszögezte: a tárgyalásokat hamarosan "így vagy úgy, de le fogják zárni".

A Tanítanék Mozgalom akcióját véglegesen csütörtökön hirdetik meg.

Akik tanítani akarnak

A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani akarnak - jelentette ki Pósán László fideszes politikus Debrecenben tartott szerdai sajtótájékoztatóján. Az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke beszélt arról is, hogy a kormány már számos kérdésben megállapodott az oktatásban részt vevő szervezetekkel a köznevelési kerekasztal berkeiben, s szerinte ezt a pedagógusok is egyre inkább felismerik. Ezt abból gondolja, hogy kedden kilenc iskola igazgatója nyílt levélben közölte, még több időt kell adni a kormánynak, hogy rendet tegyen a közoktatásban, szerintük megindult a párbeszéd az oktatásirányítás és a pedagógusok között.

A Tanítanék Mozgalom, a mögötte álló 950 intézmény, 70 szakmai szervezet és több mint 35 ezer magánszemély valamiért nem így érzékeli. Mindenesetre Pósán Lászlónak igaza van abban, hogy a gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani akarnak. Éppen ezért a gyerekekért felelősséget érző pedagógusok ott voltak a február 3-i miskolci demonstráción, ott voltak a február 13-i, majd március 15-i, több tízezres Kossuth téri tüntetésen.

A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani akarnak, nem pedig felesleges adminisztrációval tölteni az idejüket. A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani akarnak, nem pedig összegányolt egyentankönyvekből ledarálni a tananyagot. A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani, nem pedig agymosott alattvalókat nevelni akarnak. A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani akarnak, nem pedig megfélemlítve, elhallgattatva, egymás ellen hangolva túlélni a Klik-uralom alatt. A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani akarnak, és ha ebben akadályozza őket egy torz, félresikerült rendszer, erre szeretnék felhívni a döntéshozók figyelmét.

A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok tanítani akarnak, és azt is szeretnék, hogy a hatalom hallgassa meg, ne pedig válogatott ocsmányságokkal mocskolja őket. A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok számára a diák nem munkaeszköz, nem csak egy strigula a papíron. A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok azt szeretnék, hogy manipuláció, csúsztatás és házi kerekasztal tárgyalások helyett a kormány kezdjen érdemi egyeztetéseket a közoktatás valódi szereplőivel. A gyerekekért felelősséget érző pedagógusok azt szeretnék, hogy kritikájuk miatt ne ellenségként, hanem partnerként tekintsenek rájuk. Ha a hatalom erre nem hajlandó, a gyerekekért felelősséget érző pedagógusok és a velük szimpatizálók, szolidaritást vállalók bármeddig hajlandóak elmenni a diákokért, az országért. A jövőnkért.

Teniszpályás, szökőkutas luxusbörtön üzemel Kecskeméten

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Megtévedt rendőrök, vállalkozók és politikusrokonok kapnak helyet a parkettásnak nevezett börtönben, amit el is hagyhatnak, ha kedvük tartja. A rabok munkájával a Ferroplast jár jól – a cég egyik tulajdonosa egy börtönigazgató felesége.
Egyágyas, saját kulccsal zárható szobák, rács nélküli ablakok, saját tévé, parkosított udvar, szökőkút, teniszpálya– ez nem Svédország egyik börtönének leírása, hanem egy régóta működő kecskeméti büntetés-végrehajtási intézményé, - írja a létesítményt részletesen bemutató 24.hu.

Puhára estek

A  „parkettás”, azaz a Bács-Kiskun megyei Büntetés-végrehajtási Intézet II. objektuma létezéséről kevesen tudnak, pedig az 1990-es évek óta üzemel. Ide kerültek az igazságszolgáltatás, a hatóságok és a fegyveres testületek megtévedt tagjai, az úgynevezett védett személyek. A kényelmi szolgáltatások miatt azonban a hely népszerű lett a gazdasági bűncselekmények miatt elítélt vállalkozók, tehetős üzletemberek között, és bennfentesek szerint nagyobb a politikusok rokonságába, közvetlen ismeretségi körébe tartozó elítéltek aránya is a többi magyar fegyintézethez képest. A kecskeméti afféle VIP-börtönné alakult az idők során, bár ezt hivatalosan senki sem ismeri el.
A bentlakóknak nem kell megküzdeniük a magyar büntetés-végrehajtási rendszer általános problémájával, a túlzsúfoltsággal: nincsenek szűk börtönzárkák, az 59 körletből 56 kényelmes egyszemélyes szobának is beillene. A fennmaradó három szobát kétágyasra alakították ki. 
A pozitívumok sorát bővíti az is, hogy ha a fogvatartott úgy dönt, el is hagyhatja az intézet területét. A többség őrfelügyelet nélkül mehet minden nap külsős munkahelyre.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején. Az elítéltek az utcára is szabadon kimehetnek:
A lap munkatársai ottjártukkor többeket láttak a nyitott kapu melletti dohányozóhelyen, miközben fegyőr egyáltalán nem volt a láthatáron.
A Kecskeméttől félórányi autóútra fekvő Táborfalván a Ferroplast Kft. egy műanyag-feldolgozó és -fröccsöntő üzemet működtet. Táborfalva igazi mintaprojekt lett a büntetés-végrehajtás rendszerében: a Belügyminisztérium 2017-es Fogvatartottak reintegrációja című, uniós támogatásból szervezett konferenciáján az egyik előadó a cég ügyvezetője volt, aki igazi win-win vállalkozásként mutatta be az elítéltek alkalmazását. Az előadás szerint a munkaerőhiánnyal küzdő kecskeméti térségben igen komoly eredménynek tekinthető, hogy a cég a megállapodásnak köszönhetően hosszútávon stabilizálni tudta saját munkaerő-utánpótlását. A fogvatartottakkal ráadásul képzett és olcsó munkaerőhöz jutottak. Nem véletlen, hogy az összesen 40 fős vállalkozás 20 elítélt alkalmazását vállalta. 

Családban marad?

A 25 éve alapított Ferroplast Kft. forgalma az elmúlt években meredeken emelkedett, egyre közelebb került a milliárdos szinthez, és közben komoly nyereséget biztosított a tulajdonosoknak is. Az adózott eredmény 2015-2016-ban megközelítette az évi 100 milliót, de 2017-ben is 54 millió forint volt. A kecskeméti fogvatartottakkal dolgozó Ferroplast Kft. egyik tulajdonosa, Füzesiné Gajdácsi Magdolna az egyik szomszédos Bács-Kiskun megyei börtön igazgatójának felesége. Füzesi Viktorezredes az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet vezeti. Furcsa csavar, hogy a kecskeméti bv-intézet parancsnokának felesége viszont éppen az állampusztai börtönben működő gazdasági vállalkozásban kapott vezetői állást. Zachar Tibor felesége információink szerint az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. tésztagyárának lett az üzemvezetője. A 2017-ben átadott tésztaüzem műszakonként közel egy tonna tarhonyát, csőtésztát, spagettit képes gyártani. Ez az üzem látja el az összes bv-intézetet száraztésztával.
A portál megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy egy magasrangú bv-s vezető felesége és annak családja profitál a fogvatartottak munkájából. A válasz szerint ez nem összeférhetetlen:
„Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a jogszabályi előírásoknak megfelelően erről a tényről korábban tájékoztatta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát. Ennek a vizsgálata azt támasztotta alá, hogy nincsen összefonódás a beosztás és a vállalkozás vezetése között.”

Önálló élet helyett elszigeteltség vár a fogyatékkal élőkre a kormány tervei szerint

Publikálás dátuma
2019.03.19 06:45
Magyarországon 20 ezer ember él valamilyen zárt intézményben
Fotó: Népszava/ Vajda József
A kabinet felszámolná a nagy szociális intézményeket, ám szakmai szervezetek szerint az erről szóló koncepció továbbra is ellentétes a fogyatékkal élő emberek érdekeivel.
Mindössze egyetlen szót emelt át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) 17 oldalas szakmai javaslatából abba a hamarosan a kormány elé kerülő koncepcióba, ami a nagylétszámú, bentlakásos szociális intézmények felszámolását (hivatalos nevén: kitagolását) célozza. A MEOSZ szerint elfogadhatatlan a kormány hozzáállása a szakmai együttműködéshez, ahogy az is, hogy a kitagolási stratégiát úgy fogadhatják el, hogy az hemzseg a szakmai hibáktól. Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer ember él valamilyen zárt, a társadalomtól elszigetelt intézményben, összezárva akár több száz másik, speciális szükségletű emberrel. Nekik nagyon kevés vagy szinte semmilyen döntési szabadságuk nincs arról, hogyan éljék életüket – holott a fogyatékkal élő emberek jelentős része kisebb-nagyobb segítséggel ugyan, de képes lenne az önállóbb életre. A kitagolás elvben ezt segítené elő: az elzárt intézmények helyett az önálló életvitelt biztosító lakhatási formák (mint például a támogatott lakhatás) kialakítása a cél. A kormány tervei azonban továbbra is abba az irányba mutatnak, hogy a nagy zárt intézmények helyett kisebb, de továbbra is a társadalomtól inkább elszigetelt otthonokat hoznak létre. – A kormány elé kerülő előterjesztésnek nem célja a fogyatékos emberek valódi társadalmi befogadása, ráadásul további feszültségeket generál – fogalmazott a MEOSZ elnöke abban a levélben, amelyben Fülöp Attila szociális államtitkárnak foglalta össze aggodalmait. Kovács Ágnes szerint a koncepció ellentétes a MEOSZ mindazon törekvéseivel, amelyekkel biztosítani lehetne a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, önrendelkező életét, ezért annak elfogadását ebben a formában nem tudják támogatni. A tervezet szerinte nem tartalmaz garanciákat arra vonatkozóan, hogy az uniós források bevonásával ne jöhessenek létre újabb, a fogyatékos emberek érdekeivel szembemenő körülmények (a kormány mintegy 77 milliárd uniós forrást biztosít a kitagolási projektre). Hasonló aggályokat fogalmazott meg korábban az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) is. Mint írták, az eddig ismertté vált programok a nagylétszámú intézményrendszer és a nagytömegű ellátási formák további fenntartására és nem a lebontására irányulnak.
Kovács Ágnes sérelmezte továbbá, hogy a MEOSZ-nak, mint a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb érdekvédelmi szervezetének csak arra adott lehetőséget a kormány, hogy „esetleges észrevételeit megküldhesse”, miközben tavaly novemberben azért kötöttek partnerségi megállapodást az Emmivel, hogy valóban szembenézzenek a problémákkal. Mindezzel kapcsolatban kerestük a minisztériumot és a szociális államtitkárságot, ám hétfő estig nem kaptunk tájékoztatást.

Máshol is csak papíron elkötelezettek

Az Európai Unióban mintegy 1,2 millió ember él szegregáltan, bentlakásos szociális intézményekben. Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének aláírásával az EU, valamint mind a 28 tagállam külön-külön is kötelezettséget vállalt arra, hogy a nagylétszámú bentlakásos szociális intézményeket kitagolja. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2014-2018 között átfogó kutatást végzett a folyamatról. Az eredmények szerint az EU országainak kétharmada papíron elköteleződött a kitagolás mellett, ám a gyakorlati megvalósulás számos problémába ütközött. A kitagolás anyagi támogatása akadozik, sokszor a nagy intézmények felújítására költenek. Nem történik meg a társadalom érzékenyítése, a civil és szakmai szervezetek bevonása a folyamatba. Előfordul szelektív kitagolás: elsősorban a fiatalabb és enyhébb fogyatékossággal élőket vonják be, a „problémásabb” érintetteket háttérbe szorítva.

Frissítve: 2019.03.19 06:45