Rogán-féle offshore cégeket vizsgálnának

Publikálás dátuma
2016.03.25. 06:01
Bárándy: minden ellenzéki frakció vizsgálóbizottságot akar FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelte tegnap ismét az MSZP-s Bárándy Gergely, hogy végre kiderüljön az igazság a letelepedési kötvények hátteréről. Az ellenzéki képviselő kezdeményezni fogja, hogy az igazságügy bizottság soron kívül tárgyalja a testület felállításáról szóló, az ellenzéki pártok által támogatott javaslatot. Tűrhetetlennek tartja ugyanis, hogy 80 milliárd offshore cégekhez vándorol ahelyett, hogy az államkasszába folyna be.

Újabb állami lopás, ami után a rendőrség ráadásul nem is hajlandó nyomozni. Bárándy Gergely a letelepedési kötvények kapcsán beszélt erről tegnap amikor bejelentette, kezdeményezni fogja, hogy az igazságügyi bizottság soron kívül tárgyaljon a biznisz hátterét vizsgáló parlamenti bizottság felállításáról. A szocialista politikus tűrhetetlennek nevezte, hogy a kötvények eladásából sajtóinformációk szerint nyolcvanmilliárd forint offshore cégekhez vándorol, ahelyett, hogy az államkasszába folyna be. Pedig ennek a pénznek lenne helye az egészségügyben, az oktatásban, a szociálpolitikában. Lapunk kérdésére Bárándy bevallotta, kevéssé bízik az ellenzéki kezdeményezés sikerében, pedig véleménye szerint a kormány és a Fidesz érdeke lenne, hogy végre tisztázza magát ebben az ügyben is.

Az MSZP, az LMP és a Jobbik alig több mint egy hete együtt kezdeményezte parlamenti testület felállítását a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálására. Miután a vizsgálóbizottság felállításához szükséges aláírások bőven összejöttek, a fideszeseknek is bele kell törődniük abba, hogy a visszaéléseket legalább megpróbálja majd feltárni a paritásos testület. Beadványukban az ellenzéki képviselők arra emlékeztettek, hogy 2010 nyarán Rogán Antal, akkor még a gazdasági bizottság elnökeként javasolta a letelepedési államkötvények kibocsátását. Az ellenzék és a szakma is bírálta az ötletet, a kormánypártok viszont dicshimnuszokat zengtek róla. A bírálók ma sem akarják elfogadni, hogy a kötvényeket az állam helyett kizárólagos joggal, offshore cégek értékesítik, ráadásul olyanok, amelyeket a Rogán vezette gazdasági bizottság bízott meg ezzel. A cégek többsége adóparadicsomnak nevezhető országokban vannak bejegyezve, így a tulajdonosi hátterük kideríthetetlen, ami teljessé teszi a korrupció gyanúját a konstrukcióval kapcsolatosan. A kötvényeket az állam diszkontáron adja el a közvető cégeknek, így a névérték és a tényleges árfolyam közötti különbözet az értékesítő cégnél marad. Erre jön még a jutalék, ami állítólag fejenként akár 70 ezer euró is lehet.

Mekkora Magyarország, a magyar emberek haszna ebből a konstrukcióból, a közvetítők közül hány tekinthető offshore cégnek, illetve mekkora adóbevételtől esik el az állam azért, mert ezek a társaságok külföldön vannak bejegyezve. Egyebek mellett erre akarnak válasz kapni az ellenzéki pártok, de arra is kíváncsiak, miért nem határozták meg, mekkora jutalékot vehetnek fel a közvetítők és eddig mekkora bevételre tettek szert.

Rogán 2012 végén azért találta ki a konstrukciót, hogy a gazdag, de az Unióba nehezen bejutó embereknek "megkönnyítsük a ki- és beutazását", cserébe munkahelyeket teremtsenek. A kötvény kezdetben 250 ezer euróba került, ma már 300 ezerért kínálják, cserébe viszont magyar tartózkodási engedély, majd fél év múlva letelepedési engedély jár, amivel aztán szabadon lehet utazni az Unióban. Csupán annyi a korlát, hogy a kérelmező nem lehet biztonsági vagy egészségügyi tiltólistán. Rogán, aki az Országgyűlés kínai-magyar baráti tagozatának elnöke nem titkoltan kínai megkeresésre vázolta fel a javaslatot.

A kötvényes öt év után visszakapja a 300 ezer eurót, vagyis az életre szóló letelepedési okmányért csak a közvetítő díját kell ténylegesen kifizetnie, hozzávetőleg 12–18 millió forintot. Ám a vásárlók nem is kerülnek kapcsolatba az államkötvénnyel: az ügyfél megkeresi az országára specializálódott - a gazdasági bizottságnak köszönhetően kizárólagos terjesztési joggal rendelkező - céget, Kínában például a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű vállalkozást, átutalja a 40-45 ezer eurós adminisztrációs díjat, és a 300 ezer eurót, erről kap egy igazolást, azzal bemegy a magyar konzulátusra, kérvényezi a tartózkodási engedélyt, amit 4-5 héten belül meg is kaphat. Tavaly, a kínai kérvényezők száma alapján több mint hétmilliárd forint is lehetett a Kajmán-szigeteken jegyzett HSSDF haszna.

Szerző

A tanárok nem tréfálnak

Publikálás dátuma
2016.03.25. 06:00

A kormányt hidegen hagyták a Tanítanék Mozgalom követelései, így jövő hét szerdán országos munkabeszüntetésekre kerülhet sor, az akciót egyre több iskola támogatja. Orbán Viktor azt hitte, mindez csak vicc, ám a tanárok azt szeretnék, hogy akik szerint gyermekeink jövője nem tréfa, menjen ki az iskolák elé, hogy közösen hívják fel ismét a kormány figyelmét arra: a 2010-ben megkezdett irány rossz.

Ahogy az várható volt, Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János államfő nem kért bocsánatot szerda éjfélig az utóbbi hat évben megfélemlített és megalázott emberektől, a kormány számára kedves csoportok képviselőiből verbuvált, a mérvadó szakmai szervezetek által illegitimnek tekintett köznevelési kerekasztal összetételén sem változtattak, és nem kezdődtek meg az egyeztetések a kormány tárgyalóasztala mellől kiszorult tanárokból, diákokból, szülőkből, oktatáskutatókból, és több mint ötven szakmai szervezetből álló Civil Közoktatási Platform (CKP) 12 pontjáról sem, amely a közoktatás javítását szolgáló azonnali intézkedéseket tartalmazza.

Az orbáni oktatáspolitika elleni országos tiltakozást összefogó, több mint 950 tantestület, 70 szervezet és 35 ezer magánszemély támogatását bíró Tanítanék Mozgalom képviseletében Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója március 15-én a Kossuth téren bejelentette: ha a kormány nem tesz lépéseket az említett kérdésekben, hónap végére országos munkabeszüntetésre szólítják fel a Mozgalom támogatóit és mindenkit, akinek fontos a közoktatás ügye. A nem hivatalos sztrájkra polgári engedetlenségi akció keretében kerül sor, mivel a sztrájktörvény módosítása után - amely az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülését követő egyik legelső intézkedése volt - Magyarországon ma szinte lehetetlen hatásos és egyben jogszerű sztrájkot hirdetni.

"Szeretnénk felszólítani kollégáinkat és mindenkit, aki szimpatizál velünk, hogy jövő hét szerda reggel 8 és 9 óra között álljanak ki az iskolák elé, írják alá a CKP 12 pontját, és közösen szólítsuk fel a kormányzatot ismét arra, hogy mindenképp változást szeretnénk már szeptembertől a közoktatásban, és ezt a CKP 12 pontjával szeretnénk elérni" - mondta Pukli István csütörtökön a Kossuth téren, a 30-i akciót meghirdető sajtótájékoztatón. Állítása szerint egy nap alatt már több mint ötven iskola tantestülete jelezte, részt vesznek az akcióban.

Pilz Olivér, a tiltakozóhullámot elindító Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára és a Tanítanék Mozgalom másik alapítója arról számolt be az újságíróknak, hogyan is fog kinézni a polgári engedetlenség a miskolci gimiben. "A tavasz közeledtével egy kis kerti munkát fogunk vállalni, a kollégák egy része az iskolával szembeni parkot fogja rendbe tenni, a tantestület másik fele pedig a diákokkal az iskola kertjében virágokat ültet majd. Pilz utalt arra, hogy a Mozgalom és a CKP tagjai nem a mostani rendszer javítgatását, hanem az alapok újragondolását, új közoktatási törvény és új nemzeti alaptanterv kidolgozást is követelik.

Törley Katalin, a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára, a Tanítanék Mozgalom harmadik alapítója arról beszélt, hogy már a március 15-i, több tízezres Kossuth téri tüntetés is sikeresnek mondható, hiszen - mint fogalmazott - a kormány "félelemből és kapkodásból" elkezdett foglalkozni azokkal az érzékeny témákkal, mint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyzete, illetve a tananyagcsökkentés kérdése. A Klik megszüntetéséről szóló hírre Pilz viszont úgy reagált: Rétvári Bence államtitkár bejelentésének második fele lemaradt, mert nem derült ki, mi lesz akkor, ha valóban megszűnik a Klik. Szerinte mindez csak azt a célt szolgálja, hogy a Mozgalom társadalmi támogatottságát gyengítse.

A pedagógusoknak, diákoknak, szülőknek és az összes szimpatizánsnak, támogatónak Törley azt üzente: mindenki, aki csak teheti, március 30-án, abban az egy órában menjen az iskolák elé a szabad levegőre. "Legyünk most ebben a pillanatban tanárok a felszabadulásban. Felszabadulásról kell beszélni, már csak azért is, mert a sztrájktörvény gúzsba köt minket. Milyen törvény az, amelyik a hatalmat védi az állampolgárokkal szemben?" A Mozgalom képviselői hangsúlyozták: céljuk, hogy végre leülhessenek a tárgyalóasztalhoz, számukra is elfogadható feltételekkel (ezeket a kormány eddig nem adta meg, továbbra is csak a CKP és a Mozgalom által is illegitimnek tekintett köznevelési kerekasztalhoz invitálja a civileket).

A szakszervezetek és a civilek kapcsolatáról azt mondták, hogy mindkét nagy pedagógus szakszervezet a CKP tagja, ahogy a Tanítanék Mozgalom is, így tehát céljaik azonosak, csak az eszközeik különböznek. Úgy vélik, a Pedagógusok Sztrájkbizottsága lassan már fél éve tárgyal 25 pontos követeléséről, de eddig még semmilyen változás nem történt, ami az alapokat vagy a sürgős kérdések megoldását érintené. Ha a CKP 12 pontjáról nem kezdődnek meg hamarosan az egyeztetések és azokat nem hajtják végre, újabb tanév indul a jelenlegi rendszerben, "egy újabb tanév fog elúszni" - fogalmazott Pilz. Törley pedig azt mondta: az elmúlt években több olyan akció volt már, amikor bezárt ajtajú és ablakú minisztériumok előtt demonstráltak. "Ezen már túl vagyunk. Ennél már komolyabb lépésekre kényszerülünk".

Bár a kormányzat többször is hangoztatta, hogy megbecsülik a pedagógusokat és számukra a gyerekek a legfontosabbak, a hatalom egyes képviselői az orbáni iránnyal szembemenő tanárokat és diákokat nap mint nap gyomorforgató kijelentésekkel illeti. Orbán Viktor miniszterelnök pedig egyenesen tréfának nevezte a Tanítanék Mozgalom követeléseit. "Kérünk mindenkit, aki teheti és úgy gondolja, hogy gyermekeink jövője nem tréfa, hogy ez nemzetünk jövőjének egyik legfontosabb ügye, jöjjön el az iskolák elé, töltsön el egy órát a tanárokkal, ismerje meg 12 pontunkat" - mondta Törley. Orbán korábban már kijelentette: ő 30-án reggel 8 és 9 között is dolgozni fog.

Szerző

Szeged - Schulz csak elismerte a példaértékű segítséget

Publikálás dátuma
2016.03.24. 22:19
Menekülők Szegednél 2015-ben - Fotó: Vajda József, Népszava
A szegedi városvezetés szerint Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke arra reagálhatott egy interjúban, hogy Szeged polgárai példaértékű humanitárius segítséget adtak a menekülteknek.

Az EP német szociáldemokrata elnöke egy szerdai interjúban - amelyben abszurdnak és aljasnak nevezte a magyar kormánynak a kvótareferendumról szóló kezdeményezését - arról is beszélt, hogy vannak Magyarországon olyan települések, amelyek nem utasítják el a menekülteket. Schulz szerint ilyen például Szeged, egy "elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni".

Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, választ várnak Botka Lászlótól, Szeged szocialista polgármesterétől arra, hogy mikor egyezett meg Martin Schulz európai parlamenti (EP) elnökkel migránsok befogadásáról, és "miért titkolta el" ezt a találkozót.

Botka László az állami televízió megkeresésére nem akart nyilatkozni, a szegedi városvezetés egy közleményt juttatott el a szerkesztőségbe. Ebben azt írták, hogy a város polgárainak példaértékű segítsége nemzetközi elismerést vívott ki, erre reagálhatott Martin Schulz.  Felháborító, hogy a brüsszeli támadás utáni gyászt és megrendülést a helyi Fidesz-Jobbik a városvezetés elleni hazug, alaptalan támadásra használja fel - szögezi le a közlemény.

Szerző