Brüsszeli terror - Ádáz hajsza a terroristák után

Tovább tart a hajsza a keddi brüsszeli terrorakciót végrehajtó öngyilkos merénylők esetleges segítői után. A hatóságok azonban továbbra sem biztosak abban, hányan hajtották végre a merényletsorozatot. Nem kizárt, hogy továbbra is két személy van szökésben. Egyértelműen bebizonyosodott ugyanakkor, hogy kapcsolat volt a brüsszeli és a párizsi terroristák között. A brüsszeli hírszerzési szolgálatok súlyos hibái miatt felajánlotta lemondását a belga belügyminiszter, ezt azonban nem fogadta el Charles Michel kormányfő.

Nem egyedül lehetett az a férfi, aki kedden a brüsszeli metróban robbantott. Ezt közölte az RTBF televízió. A köztéri kamerákon ugyanis egy másik férfi is felbukkant a merénylő mellett, aki nagy táskát vitt magával. Egyelőre nem tudni, hogy az illető meghalt-e a detonáció során, vagy sikerült elmenekülnie. Az ügyészség nem kommentálta az értesülést. A malbeeki metróállomásnál történt robbantásban húsz személy vesztette életét. További 11-en a két brüsszeli repülőtéri robbantásban haltak meg. Az összesen három robbanásban több mint háromszáz személy sérült meg, köztük két magyar állampolgár.

A rendőrség emellett egy harmadik férfi után is nyomoz. A megfigyelő kamerák ugyanis a brüsszeli, zaventemi repülőtéren is megörökítettek egy személyt. Ő akár ugyanaz az ember is lehet, akit a metróban is láttak. Nem kizárt ugyanis, hogy miután elhagyta a repülőteret, a malbeeki metróállomáshoz ment. A két merénylet között ugyanis körülbelül egy óra telt el.

A brüsszeli sajtó a férfi nevét is tudni véli. A 30 éves Mohammed Abriniről lehet szó. A 30 éves belga állampolgár az Abdeslam fivérek barátja volt, s már egy idő óta az Europol nyomozott utána. Elképzelhető tehát, hogy – amennyiben két másik személyről van szó – még ketten vannak szökésben, de az is lehet, hogy mindketten életüket vesztették. A rendőrség úgy véli, hogy a metróállomáson felbukkanó illető nem szállt be a szerelvénybe.

A hatóságok eddig a négy feltételezett támadó közül kettőt azonosítottak. A rendőrség által is ismert testvérpárról, Khalid és Ibrahim El Bakraouiról van szó, a belga ügyészség még kedden közölte, ők hajtottak végre öngyilkos merényletet a metróban és a repülőtéren. Rendőrségi körök szerint a harmadik merénylő a bombakészítőként ismert iszlám szélsőséges, Najim Laachraoui lehetett, akit már régóta kerestek a belga hatóságok. Ez azonban továbbra is meg nem erősített feltételezés, az ügyészség hivatalosan nem foglalt állást. Ugyanakkor nem is cáfolták a több belga lapban megjelenteket. Laachraoui kapcsolatban állt a tavaly novemberi párizsi merénylőkkel. A 24 éves férfi DNS-ének mintáját felfedezték egy a párizsi Stade de France-nál talált robbanóövön.

A belga főügyész egyértelműen megerősítette, hogy bizonyítékot nyert: a brüsszeli terrortámadás elkövetői között lévő testvérpár kapcsolatban állt a párizsi öngyilkos merénylőkkel. Frédéric Van Leeuw tájékoztatása szerint az el-Bakraoui testvérpár fiatalabb tagja, Khalid - aki a Maelbeek metróállomáson robbantotta fel magát - Ibrahim Maaroufi álnéven lakást bérelt a dél-belgiumi Charleroi-ban, amely otthont adott a szélsőséges iszlamista csoport tagjainak. A csoport tagjai között voltak azok is, akik novemberben, Párizsban elkövették a 130 áldozattal járó öngyilkos merényletsorozatot. Ez a charleroi-i lakás volt az a hely, ahol a párizsi merényletekhez használt robbanószerkezeteket készítették - tette hozzá az ügyész. A belga rendőrség tavaly december 9-én átkutatta a lakást, amelyet követően európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki el-Bakraoui ellen. Fotója és személyleírása megjelent az Interpol honlapján is - tájékoztatott Frédéric Van Leeuw.

Korábbi kijelentéseivel ellentétben mihamarabb Franciaországba szeretne kerülni a novemberi párizsi terrortámadások feltételezett főszervezője, Salah Abdeslam - közölte a sajtóval Sven Mary, a gyanúsított ügyvédje egy bírósági meghallgatást követően. Elmondta: Abdeslam a lehető leghamarabb a francia bíróság elé kíván állni, hogy "magyarázatot adjon" a november 13-án elkövetett merényletsorozatban játszott szerepére. Az ügyvéd hozzátette: tájékoztatja az ügyben eljáró bíróságot arról, hogy Abdeslam nem utasítja el franciaországi kiadatását. Sven Mary közölte, mindent megtesz azért, hogy Abdeslam kívánsága a legrövidebb idő alatt teljesülhessen.

Előzőleg a Le Soir című lap számolt be arról, hogy bántalmazták Sven Maryt. A 126 nap bujkálás után pénteken elfogott terrorista védőügyvédjét a Brüsszelben, két helyszínen elkövetett öngyilkos merényletek után érte a támadás. A szóbeli és fizikai agresszió részleteiről nem közölt további információkat a rendőrségi forrás, de utána az ügyvéd elmondta, hogy munkatársai biztonsága érdekében be kellett zárnia irodáját.

Mégsem távozik a belügyminiszter

Belgiumban politikai hullámai lettek a keddi merényleteknek. A terrorakciók nyomán ugyanis felajánlotta lemondását Jan Jambon belga belügyminiszter, amelyet Charles Michel miniszterelnök nem fogadott el - írta a La Derniére Heure című belga napilap. A belügyminiszter amiatt ajánlotta fel távozását, mert súlyos hibák feltételezhetőek a terroristák ellen folytatott nyomozásban. A felajánlott lemondás tényét a minisztérium megerősítette. Charles Michel nem fogadta el a belügyminiszter lemondását, szerinte "össze kell zárni ezekben a nehéz pillanatokban" - idézte a miniszterelnököt a napilap. A miniszteri bizottság csütörtökön ült össze, hogy megtárgyalja a Törökországból 2015 nyarán kitiltott Ibrahim el-Bakraoui ügyét, ugyanis Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán Ankarában közölte: Ibrahimot a török rendfenntartó erők 2015 júniusában kiutasították az országból. Elmondta, hogy Ankara tavaly július 14-én jelentést küldött az Iszlám Állam harcosának kitoloncolásáról a belga és a holland hatóságoknak, ám azok figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetést, és később szabadon engedték a férfit.

Lapszemle

Die Welt

A német napilap a brüsszeli merényletek gyökereivel foglalkozik. A lap megállapítja, hogy többfrontos háborút vezet az Iszlám Állam, amely az általa elfoglalt területek 40 százalékát vesztette el Irakban és 20 százalékát Szíriában. Moszulban az iraki erők új akciót indítottak az IS ellen, a katonákat az Egyesült Államok-vezette koalíció segíti légicsapásaival. Egy helyi parancsnok szerint már négy falvat is visszafoglaltak Irak második legnagyobb városától délre. A Die Weltnek az IS egy harcosa elmondta, demorizálja őket, hogy „mindenhol bombák csapódnak be”. A lap szerint a brüsszeli merénylet végrehajtása azért volt fontos az IS számára, hogy a sorozatos vereségek ellenére erőt demonstráljon, s képes lecsapni. Az önálló európai IS-sejtek öntevékenyen szerveződnek.

Le Monde

Minden egyes merényletnél jelentősen emelik a biztonságra fordított összegeket, így történt ez 2011. szeptember 11. után is. A francia repülőtereken például 20 százalékkal növelték a biztonsági intézkedésekre fordított pénzeket – nyilatkozta a lapnak Olivier Hassid terrorszakértő. Mint mondta, elsősorban a térfigyelő kamerák tekintetében történt előrelépés. Franciaországban 60 ezer ilyen kamerát helyeztek el az eltelt nyolc év folyamán. A technológia azonban önmagában nem elegendő arra, hogy kellő védelmet nyújtson a terrorizmus ellen – nyilatkozta a terrorszakértő. Hozzátette, ennek ellenére nincs más megoldás, tovább kell javítani a technológiai feltételeken.

ORF

Ausztria másodlagos terrorista célpont lehet egy osztrák terrorszakértő szerint, aki úgy véli, eddig nem sok minden történt az európai lakosság megvédése érdekében. Az osztrák védelmi minisztérium biztonságpolitikai szakértője, Nicolas Stockhammer szerint Ausztria a fenyegetettség tekintetében a "középmezőnyben" foglal helyet, azonban "valószínűnek" tartja, hogy valami történni fog ebben az országban is. Stockhammer az osztrák közszolgálati televízió (ORF) ZIB 24 című hírműsorának adott interjúban arra is kitért, hogy szerinte Európában legalább húsz éven át tart majd a "hosszadalmas és kegyetlen harc a terror ellen". Mindenekelőtt a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, és arról beszélt, hogy a terrorizmus elleni küzdelemnek a terrorista sejtek anyagi forrásainak elvágására és a gyanúsítottak megfigyelésére kellene összpontosítania. Úgy vélte, hogy mind a párizsi, mind a brüsszeli merényletek esetében csődöt mondtak a biztonsági és a hírszerzési szervek, hiszen nem vettek komolyan bizonyos információkat, és nem biztosították kellő mértékben Brüsszel Molenbeek kerületét, ahol a terrorista sejt működött.