Habonyt és Rogánt kérdeznék az offshore cégekbe rejtett milliárdokról

A gazdasági ellenőrző albizottság jobbikos elnöke, Volner János arról faggatná Rogán Antalt, a miniszterelnök kabinetfőnökét és Habony Árpádot, a kormányfő tanácsadóját, hogy hová vándorolnak a letelepedési kötvények értékesítéséből származó, offshore cégekbe rejtett milliárdok.

Volner János Michaeli Shabtai üzletembert is meghallgatná az Országgyűlés gazdasági ellenőrző albizottságának jövő hét csütörtöki ülésén, ahol az egyetlen napirendi pont az offshore cégek letelepedési kötvényből származó bevételei lesznek - írja a vs.hu. A lap megjegyzi, hogy kicsi az esély, hogy Rogán és Habony tényleg megjelenik az albizottság előtt, hiszen erre nem lehet senkit kényszeríteni. A kabinetfőnök és a tanácsadó beidézése inkább csak szimbolikus politikai lépés az albizottság ellenzéki elnöke részéről.

Ahogy a Népszava már beszámolt róla, a Heti Válasz múlt héten derítette ki, hogyan bukkan fel a Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó neve a leginkább prosperáló letelepedési kötvények kiadásával megbízott cégek mögött, ahogy azt is, hogy a kötvényprogram tervezetét benyújtó Rogán Antal is ott van az érdekkörben.

Ezután tegnap Bárándy Gergely, MSZP-s országgyűlési képviselő parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelte, hogy végre kiderüljön az igazság a letelepedési kötvények hátteréről. Az ellenzéki képviselő kezdeményezni fogja, hogy az igazságügy bizottság soron kívül tárgyalja a testület felállításáról szóló, az ellenzéki pártok által támogatott javaslatot. Tűrhetetlennek tartja ugyanis, hogy 80 milliárd offshore cégekhez vándorol ahelyett, hogy az államkasszába folyna be.

Az MSZP, az LMP és a Jobbik alig több mint egy hete együtt kezdeményezte parlamenti testület felállítását a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálására. Miután a vizsgálóbizottság felállításához szükséges aláírások bőven összejöttek, a fideszeseknek is bele kell törődniük abba, hogy a visszaéléseket legalább megpróbálja majd feltárni a paritásos testület. Beadványukban az ellenzéki képviselők arra emlékeztettek, hogy 2010 nyarán Rogán Antal, akkor még a gazdasági bizottság elnökeként javasolta a letelepedési államkötvények kibocsátását. Az ellenzék és a szakma is bírálta az ötletet, a kormánypártok viszont dicshimnuszokat zengtek róla.

Amit a letelepedési kötvényekről tudni kell

Rogán 2012 végén azért találta ki a konstrukciót, hogy a gazdag, de az Unióba nehezen bejutó embereknek "megkönnyítsük a ki- és beutazását", cserébe munkahelyeket teremtsenek. A kötvény kezdetben 250 ezer euróba került, ma már 300 ezerért kínálják, cserébe viszont magyar tartózkodási engedély, majd fél év múlva letelepedési engedély jár, amivel aztán szabadon lehet utazni az Unióban. Csupán annyi a korlát, hogy a kérelmező nem lehet biztonsági vagy egészségügyi tiltólistán. Rogán, aki az Országgyűlés kínai-magyar baráti tagozatának elnöke nem titkoltan kínai megkeresésre vázolta fel a javaslatot.

A kötvényes öt év után visszakapja a 300 ezer eurót, vagyis az életre szóló letelepedési okmányért csak a közvetítő díját kell ténylegesen kifizetnie, hozzávetőleg 12–18 millió forintot. Ám a vásárlók nem is kerülnek kapcsolatba az államkötvénnyel: az ügyfél megkeresi az országára specializálódott - a gazdasági bizottságnak köszönhetően kizárólagos terjesztési joggal rendelkező - céget, Kínában például a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű vállalkozást, átutalja a 40-45 ezer eurós adminisztrációs díjat, és a 300 ezer eurót, erről kap egy igazolást, azzal bemegy a magyar konzulátusra, kérvényezi a tartózkodási engedélyt, amit 4-5 héten belül meg is kaphat. Tavaly, a kínai kérvényezők száma alapján több mint hétmilliárd forint is lehetett a Kajmán-szigeteken jegyzett HSSDF haszna.

A bírálók ma sem akarják elfogadni, hogy a kötvényeket az állam helyett kizárólagos joggal, offshore cégek értékesítik, ráadásul olyanok, amelyeket a Rogán vezette gazdasági bizottság bízott meg ezzel. A cégek többsége adóparadicsomnak nevezhető országokban vannak bejegyezve, így a tulajdonosi hátterük kideríthetetlen, ami teljessé teszi a korrupció gyanúját a konstrukcióval kapcsolatosan. A kötvényeket az állam diszkontáron adja el a közvető cégeknek, így a névérték és a tényleges árfolyam közötti különbözet az értékesítő cégnél marad. Erre jön még a jutalék, ami állítólag fejenként akár 70 ezer euró is lehet.