Előfizetés

Felszólították Orbán Viktort: tegyen rendet az oktatásban!

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2016.03.25. 16:22
Március 15. tüntetés. FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM/NÉPSZAVA
Levélben szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt a Nemzetközi Szakszervezetek Szövetségének főtitkára, hogy végre avatkozzon közbe és rendezze a magyar közoktatásban kialakult helyzetet. Aggályosnak tartják, hogy a több tízezres tüntetések "világos, kollektív üzenete" után a kormány továbbra is elutasítja az érdemi párbeszédet. A jövő hét szerdára meghirdetett polgári engedetlenségi akcióhoz egyre több iskola csatlakozik.

Azonnal avatkozzon közbe és utasítsa kormányzati tisztviselőit, hogy kezdjenek párbeszédet a pedagógus szakszervezetekkel, hogy a jelenlegi hiányokkal és zavarokkal működő oktatási rendszert kijavítsák, s megfelelő megoldást találjanak annak tartalmát és irányítását illetően, melyeket minden érintett támogatni tud - erre szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkára, Sharan Burrow. Levelében jelezte: az ITUC 162 ország és terület 180 millió munkavállalójának képviseletében mély aggodalmát fejezi ki a magyar kormány oktatási reformja miatt, melynek megvalósítására a szakszervezetekkel folytatott megfelelő konzultációk és szociális párbeszéd nélkül került sor.

"Ezen reformok az oktatás tartalmát és irányítását illetően túlcentralizáltsághoz, valamint a rendszer zavaraihoz és a tanárokra, a diákokra nehezedő elviselhetetlen nyomáshoz vezettek" - írja levelében Burrow, emlékeztetve a magyar miniszterelnököt arra, hogy a kormány intézkedései miatt a szakszervezetek, az összes országos szövetség, szülői- és civil szervezetek támogatásával, két alkalommal tiltakoztak az elmúlt hónapban. "Tízezrek vettek részt a Parlament előtti két demonstráción. E világos kollektív üzenet ellenére ugyanakkor, az ön kormánya továbbra is elutasítja, hogy a szakszervezetekkel párbeszédet folytasson a rendszer egy alkalmas módosításának kidolgozása érdekében. A munka és az oktatási folyamatok szervezését illető intézményes szociális párbeszéd hiánya, az ügy komolysága, az oktatási rendszer különböző érdekelt feleit elkerülhetetlenül további, spontán megmozdulásokra ösztönözheti" - figyelmeztet Burrow.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) vezetője hétfőn találkozott az ITUC vezetőivel Brüsszelben, hogy tájékoztassa őket a Magyarországon kialakult helyzetről. Mint ismert, a a mintegy ezer tantestület, hetven szervezet és 35 ezer magánszemély támogatását bíró Tanítanék Mozgalom tegnap országos, kezdetben egyórás munkabeszüntetésre szólította fel támogatóikat és szimpatizánsaikat jövő hét szerdára, polgári engedetlenségi akció keretében. Egyebek mellett azt szeretnék, hogy a kormány kezdje meg az egyeztetéseket a mintegy félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) 12 pontjáról, amelyek a közoktatás javítását sürgető azonnali intézkedéseket tartalmazzák. A kormány azonban nem veszi komolyan a civilek követeléseit, érdemi választ sem adott, a tárgyalásokat csak saját, az egyre nagyobb tiltakozások nyomására összehívott köznevelési kerekasztalának berkein belül tudja elképzelni.

A köznevelési kerekasztal - amelyet a mérvadó szakmai szervezetek annak összetétele miatt illegitimnek tekintenek - már négy alkalommal ülésezett, érdemi megállapodások azonban alig születtek. A kormány részéről a napokban több hangzatos, ám konkrétumok nélküli bejelentés is elhangzott például a tananyag-csökkentésről vagy a sokat szidott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetéséről (amelyről hamar kiderült, hogy lényegében kamu). Ezekkel csak egy célja volt a kormánynak: a kedélyek csillapítása, a tiltakozó mozgalmak támogatottságának csökkentése.

A kerekasztal mellett azonban egy másik fórumon is egyeztetések zajlanak: a Pedagógusok Sztrájkbizottsága már hónapok óta tárgyal az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) képviselőivel 25 pontos követeléslistájáról, megállapodás azonban nem született, sőt a januári szakmai egyeztetések is kudarcba fulladtak. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke ugyanakkor bizakodó, szerinte a kormány is megállapodásra törekszik, a 25-ből 18 pont esetében már "megállapodás közeli" helyzet alakult ki, de mint mondta, követeléseiknél "minden vesszőért meg kell küzdeniük".

Polgári engedetlenség: csatlakozzanak az egyetemek is!
A március 30-i polgári engedetlenségi mozgalomhoz való csatlakozásra hívja fel a felsőoktatási intézményeket, az ott dolgozó oktatókat és a hallgatókat is az Oktatói Hálózat (OHA).
"Kérjük kollégáinkat, hogy március 30-án a helyi lehetőségeknek megfelelően szervezzenek szolidaritási akciót saját intézményükben! Reggel 8 és 9 óra között szervezzenek villámcsődületet az intézmény bejáratánál vagy udvarán, és ott olvassák fel a CKP 12 pontját valamint az OHA 5 pontját. A nap során tartsanak fórumokat az egyetemeken, ahol oktatók és hallgatók megvitatják a közoktatás és a felsőoktatás helyzetét és követeléseit.
Az oktatók a nap során tartott óráik alatt tartsanak rövid polgári engedetlenséget, "szolidaritási csendet": az óráik alatt néhány percig szüntessék be az oktatást. Ha másra nincs lehetőség, akkor jelenlétükkel támogassák valamely közoktatási intézmény előtt a reggel 8 és 9 között tartandó polgári engedetlenségi akciót, és jelezzék, hogy a felsőoktatás is hasonló nehézségekkel küzd, mint a közoktatás! Javasoljuk azt is, hogy március 30-án ismét hordjunk kockás inget!" - írták.

Más tapasztalatai vannak Kordás Lászlónak. Az MSZSZ elnöke szerint a tárgyalási szándék szinte mindig megvan a kormány részéről, megállapodási szándék viszont alig. "Beszélgetések vannak, de a kormányzati oldalról delegált beszélgetőpartnerek a legtöbb esetben nincsenek felhatalmazva a döntéshozatalra, a megállapodásra. Nincsenek érdemi tárgyalások, nincsenek eredmények sem, csak telik az idő, és nem történik semmi. Nem értem, miért kell eljutni odáig, hogy sztrájkok, polgári engedetlenségi akciók legyenek. Nem beszélgetni kell, hanem megoldani a problémákat" - fogalmazott Kordás. A PSZ mellett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is tárgyalna, ők tavaly félbeszakadt sztrájkbizottsági tárgyalásaikat folytatnák. Több mint egy hete küldtek erről levelet Orbánnak, Balog Zoltán Emmi-miniszternek, és Pölöskei Gábornénak, a Klik új vezetőjének. Választ azóta sem kaptak. "Sztrájkhelyzet van, mindenképp tárgyalni szeretnénk. Próbáljuk keresni Pölöskeinét, eddig hiába. A miniszterelnöknek küldött levelünket pedig átirányították Balog miniszterhez" - mondta Mendrey László PDSZ-elnök.

Kordás László szerint a kormány mindig megpróbálja felmérni, melyik szakszervezet meddig tud elmenni, majd olyan eszközöket próbál keresni, amelyekkel időt tud húzni. "Azt gondolják, majd az idő megoldja a problémákat. Úgy tűnik azonban, hogy kénytelenek lesznek hamarosan érdemben lépni". Kordás szerint az erősödő civil mozgalmak és a nemzetközi szakszervezetek fellépése is segíthet abban, hogy végre jobb belátásra térjen a kormány. Az egyik időhúzó eszköz egyébként éppen a kerekasztal, amelyet olyan szervezetekkel töltött fel a kormányzat, melyeknek képviselői az orbáni oktatáspolitika alapjaival mindenképp egyetértenek. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója - aki egyébként a kormány antiszegregációs kerekasztalának is tagja volt, ám mivel úgy ítélte meg, hogy ott nem folyik érdemi munka, kilépett - a március 15-ei Kossuth téri tüntetésen kijelentette: a kerekasztalok elvesztették hitelüket, a megoldás helyett az időhúzás és a csúsztatás terepei lettek.

Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára és a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója pedig arról beszélt a polgári engedetlenségi akciót meghirdető sajtótájékoztatón, hogy lejárt a csukott ajtajú és ablakú minisztériumok előtti demonstrációk ideje. "Ezen már túl vagyunk. Ennél már komolyabb lépésekre kell kényszerülnünk" - fogalmazott. "Bátrabbaknak kell lennünk. Ezért is támogatjuk a magunk eszközeivel a Tanítanék Mozgalom akcióját. Az MSZSZ-nek megvannak a megyei képviseletei, amennyit az akció mögé tudunk tenni, megtesszük" - ígérte Kordás. Hozzátette: egyre több szakszervezet jelzi, hogy támogatják a tanárok törekvéseit. Az akcióhoz péntek délutánig 85 iskola is csatlakozott.

Balog összehívja az igazgatókat
Országos igazgatói konferenciát hívott össze jövő péntekre az emberi erőforrások minisztere az oktatásról. Balog Zoltán ezt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában jelentette be péntek reggel.
Mint mondta, a fórumon a leginkább érintetteknek, a kulcsszereplőknek elmondják, hogy miket terveznek, amelyekről azután az intézményvezetők saját iskoláikban számolnak be. A fórumra több mint háromszáz intézményvezetőt szeretnének meghívni Budapestre, a Magyar Tudományos Akadémiára.
"Kedves kezdeményezés, de lenne ennél hatékonyabb módszer is az egyeztetésre. Például a Civil Közoktatási Platform 12 pontját kellene megvitatni" - reagált az igazgatói konferencia hírére Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint kérdés, hogy miként választják majd ki a háromszáz meghívandó igazgatót a négyezerből.



Habonyt és Rogánt kérdeznék az offshore cégekbe rejtett milliárdokról

Publikálás dátuma
2016.03.25. 15:43
Rogán a miniszterelnöki kabinetfőnöki kinevezésekor. FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
A gazdasági ellenőrző albizottság jobbikos elnöke, Volner János arról faggatná Rogán Antalt, a miniszterelnök kabinetfőnökét és Habony Árpádot, a kormányfő tanácsadóját, hogy hová vándorolnak a letelepedési kötvények értékesítéséből származó, offshore cégekbe rejtett milliárdok.

Volner János Michaeli Shabtai üzletembert is meghallgatná az Országgyűlés gazdasági ellenőrző albizottságának jövő hét csütörtöki ülésén, ahol az egyetlen napirendi pont az offshore cégek letelepedési kötvényből származó bevételei lesznek - írja a vs.hu. A lap megjegyzi, hogy kicsi az esély, hogy Rogán és Habony tényleg megjelenik az albizottság előtt, hiszen erre nem lehet senkit kényszeríteni. A kabinetfőnök és a tanácsadó beidézése inkább csak szimbolikus politikai lépés az albizottság ellenzéki elnöke részéről.

Ahogy a Népszava már beszámolt róla, a Heti Válasz múlt héten derítette ki, hogyan bukkan fel a Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó neve a leginkább prosperáló letelepedési kötvények kiadásával megbízott cégek mögött, ahogy azt is, hogy a kötvényprogram tervezetét benyújtó Rogán Antal is ott van az érdekkörben.

Ezután tegnap Bárándy Gergely, MSZP-s országgyűlési képviselő parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelte, hogy végre kiderüljön az igazság a letelepedési kötvények hátteréről. Az ellenzéki képviselő kezdeményezni fogja, hogy az igazságügy bizottság soron kívül tárgyalja a testület felállításáról szóló, az ellenzéki pártok által támogatott javaslatot. Tűrhetetlennek tartja ugyanis, hogy 80 milliárd offshore cégekhez vándorol ahelyett, hogy az államkasszába folyna be. 

Az MSZP, az LMP és a Jobbik alig több mint egy hete együtt kezdeményezte parlamenti testület felállítását a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálására. Miután a vizsgálóbizottság felállításához szükséges aláírások bőven összejöttek, a fideszeseknek is bele kell törődniük abba, hogy a visszaéléseket legalább megpróbálja majd feltárni a paritásos testület. Beadványukban az ellenzéki képviselők arra emlékeztettek, hogy 2010 nyarán Rogán Antal, akkor még a gazdasági bizottság elnökeként javasolta a letelepedési államkötvények kibocsátását. Az ellenzék és a szakma is bírálta az ötletet, a kormánypártok viszont dicshimnuszokat zengtek róla.

Amit a letelepedési kötvényekről tudni kell

Rogán 2012 végén azért találta ki a konstrukciót, hogy a gazdag, de az Unióba nehezen bejutó embereknek "megkönnyítsük a ki- és beutazását", cserébe munkahelyeket teremtsenek. A kötvény kezdetben 250 ezer euróba került, ma már 300 ezerért kínálják, cserébe viszont magyar tartózkodási engedély, majd fél év múlva letelepedési engedély jár, amivel aztán szabadon lehet utazni az Unióban. Csupán annyi a korlát, hogy a kérelmező nem lehet biztonsági vagy egészségügyi tiltólistán. Rogán, aki az Országgyűlés kínai-magyar baráti tagozatának elnöke nem titkoltan kínai megkeresésre vázolta fel a javaslatot.

A kötvényes öt év után visszakapja a 300 ezer eurót, vagyis az életre szóló letelepedési okmányért csak a közvetítő díját kell ténylegesen kifizetnie, hozzávetőleg 12–18 millió forintot. Ám a vásárlók nem is kerülnek kapcsolatba az államkötvénnyel: az ügyfél megkeresi az országára specializálódott - a gazdasági bizottságnak köszönhetően kizárólagos terjesztési joggal rendelkező - céget, Kínában például a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű vállalkozást, átutalja a 40-45 ezer eurós adminisztrációs díjat, és a 300 ezer eurót, erről kap egy igazolást, azzal bemegy a magyar konzulátusra, kérvényezi a tartózkodási engedélyt, amit 4-5 héten belül meg is kaphat. Tavaly, a kínai kérvényezők száma alapján több mint hétmilliárd forint is lehetett a Kajmán-szigeteken jegyzett HSSDF haszna.

A bírálók ma sem akarják elfogadni, hogy a kötvényeket az állam helyett kizárólagos joggal, offshore cégek értékesítik, ráadásul olyanok, amelyeket a Rogán vezette gazdasági bizottság bízott meg ezzel. A cégek többsége adóparadicsomnak nevezhető országokban vannak bejegyezve, így a tulajdonosi hátterük kideríthetetlen, ami teljessé teszi a korrupció gyanúját a konstrukcióval kapcsolatosan. A kötvényeket az állam diszkontáron adja el a közvető cégeknek, így a névérték és a tényleges árfolyam közötti különbözet az értékesítő cégnél marad. Erre jön még a jutalék, ami állítólag fejenként akár 70 ezer euró is lehet.

Választás 2018 - Több szabály módosulhat

A választási törvény átfogó megváltoztatására nem lehet számítani a következő országgyűlési voksolásig, ugyanakkor az eljárási szabályok több ponton is módosulhatnak a kormányoldal és az ellenzék kompromisszuma esetén - derült ki pénteken, az Együtt - a Korszakváltók pártja választási témában szervezett budapesti konferenciáján.  

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke az Újratervezés - arányos és tisztességes választási rendszert! című konferencián felszólalva a lehetséges változásokra példaként említette, hogy a 2 százalékos eredményt el nem érő pártokkal - az egyéni jelöltekhez hasonlóan - visszafizettetik az állami támogatást, továbbá a külföldön szavazók névjegyzékének hitelessége érdekében valamilyen formában megismétlik az érintettek regisztrációját. A kormánypárti politikus megjegyezte ugyanakkor, hogy a külföldön történő szavazás menetén a Fidesz csak akkor változtat, ha az Alkotmánybíróság - több mint két éve húzódó eljárása végén - elmarasztaló ítéletet hoz. Az MSZP, az LMP és az Együtt politikusai jelezték, alapvető kifogásaik vannak a jelenlegi választási rendszerrel, az eljárási szabályok módosításakor pedig valamennyien lehetővé tennék a levélben történő szavazást a külföldön dolgozó magyar állampolgároknak is.