Előfizetés

Sztrájkra készülnek a Tesconál

A sikertelen bértárgyalások után megalakult a sztrájkbizottság a Tesconál. A bizottság, amely a Tesco alkalmazottaiból, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) képviselőiből és egy szakjogászból áll, meghirdetheti a sztrájkot a munkavállalók körében – írta a Magyar Idők. 

A házhoz szállítást végző munkatársak a tavalyi 20-30 százalékos forgalombővülés miatt túlterheltek, de bérük nem áll arányban elvégzett munkáikkal, sőt, jóval alatta marad - vélik az alkalmazottak. A munkakör dolgozói saját maguk készítik össze az interneten leadott rendeléseket, és naponta átlagosan 15 kilométert gyalogolnak az áruházban megfelelő munkaruha és munkavédelmi cipő nélkül, ilyeneket ugyanis nem biztosít a munkáltató – mondta a lapnak Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke. Az elnök ezért április elsejétől 20 százalékos, majd szeptember elsejétől további 15 százalékos emelést kér az online üzletágban dolgozóknak. Ezek a követelések a munkáltató szerint vállalhatatlanok. A vállalat hagyományos áruházi kiszolgálásban részt vevő alkalmazottainak a bizottság 15 százalékos béremelést kért. A dolgozók azt gondolják, egy törvényes sztrájkkal jobb esélyeik vannak a versenyképes fizetés elérésére – vélekedett a szakszervezeti vezető.

Sztrájkra készülnek a sopronkövesdi Autoliv Ipari és Kereskedelmi Kft.-ben is, miután a munkavállalókat tömörítő érdekképviselet nem tudott megállapodni a nyugat-dunántúli régió egyik legnagyobb, 2400 embert foglalkoztató, autóipari beszállító vállalatának vezetőivel az idei évi béremelés mértékéről - mondta a Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi elnöke pénteken. Marsitsné Horváth Marianna elmondta, hogy az érdekképviselet 12 százalékos béremelést követel, a munkáltató 2,5 százalékos béremelést javasolt. Az Autolivben megalakult sztrájkbizottság független az Audi Hungaria Motor Kft.-nél március 21-én létrejött sztrájkbizottságtól, ugyanakkor mint autóipari beszállító támogatják az ottani törekvéseket is.

Újabb 14 ezer cég kapcsolódik a NAV-hoz

A jelenleg beüzemelt 217 ezer online pénztárgép az Opten céginformációs szolgáltató összegzése szerint csaknem 14 ezerrel bővül szeptember végétől. Ennyien érintettek az újonnan kijelölt gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár-alkatrész kereskedelmet és javítást végző, a plasztikai sebészeti tevékenységet folytató, a diszkót, illetve táncteremet működtető, a ruházati tisztító szolgáltatást végző és a különböző fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások közül.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a héten bejelentette azt is, hogy 2017. január 1-jétől a taxisok és uberesek bevételéről is online adatokat kell szolgáltatni a NAV-nak. A most kijelölt ágazatok közül a gépjárműjavítók jelentik majd az egyik legnagyobb részt, ebben a szegmensben 6315 cég működik, több mint 166 milliárd forint éves árbevétellel – írja az Opten.

A nemzetgazdasági miniszter beszámolója szerint 2014-ben 150-200 milliárd forintra tehető az online kasszákkal elért plusz adóbevétel, de tavaly is 60-90 milliárd forintot hozhatott a „tisztulás”. A mostani bővítés is minden bizonnyal pozitív eredményekkel jár majd, de ennek volumene jóval kisebb lesz – jósolja az Opten.

Kapcsolódó
Terjed az online kassza

Nulla lesz a betétkamat?

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2016.03.26. 06:21
A hiteladósoknak is csökkenhet a kamatuk FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A legutóbbi váratlan kamatvágás lökésszerű hatásait rövidesen "megemészti" a tőkepiac, beárazzák. A lakossági hitelezésben azonban olyan változások jöhetnek, amelynek révén, a jegybanki lazítás ellenére, növekedhetnek a törlesztőrészletek. A betéteseknek rossz hír, hogy beköszöntött a negatív kamatok kora.

A forint alapkamata 1,20 százalékra, soha nem ismert mélységekbe zuhant e hét szerdájától. Most - a jegybank korábbi fogadkozásai ellenére - egy újabb kamatvágási ciklus elindulásának vagyunk tanúi, amit úgy képzelnek el a szakértők, hogy a hosszabb ideje nulla százalék körüli infláció alakulásától függően, idén még két alkalommal nyúl hozzá a Monetáris Tanács az alapkamathoz. Nem elképzelhetetlen, hogy 1,00 százalék alá, de külföldi elemzők szerint akár 0,75 százalékig is eshet a forint alapkamata. Arra számítanak, hogy májusban újabb nem konvencionális, vagyis az alapkamatot nem érintő lépéseket fog tenni a jegybank, ám ezúttal ki fogják kérni a bankok véleményét. Ugyancsak fontos lépésnek bizonyulhat, hogy az MNB a pénzintézeteknek 2,10 százalék helyett a jövőben már 1,45 százalékért nyújt hitelt.

Mivel a banki betétek kamatai napjainkra érdektelenné váltak, hiszen a banki költségek már meghaladják az elérhető kamatnyereséget, beköszöntött a negatív kamat kora. Néhány pénzintézet (OTP, Budapest Bank) letette a nagy esküt, hogy náluk nincs 0 százalékos kamatozású betét, mások még hallgatnak, de az alapkamat mélyrepülése előbb-utóbb mindenütt kikényszeríti majd ezt. Az igazság az, hogy a hitelintézetek többségének nincs is szüksége friss forrásra.

Mára, mondhatni csak a különböző állampapírok kamatainak alakulását érdemes figyelemmel kísérni. A rövid futamidejű diszkont kincstárjegyek hozamemelkedése megállt, és megfordult, míg a hosszabb futamidejűek hozamcsökkenése tovább folytatódott - olvasható ki a napi statisztikákból.

A lakossági hitelkamatok kondícióiban inkább csak a csökkentés időpontja változatos, a lefelé való módosítást mindenütt végrehajtják - mondta lapunk érdeklődésére Gergely Péter a BankRáció ügyvezetője, hitelszakértő. A rövid - 3-6-12 hónapos - periódusú kölcsönöknél a mindenkori ciklus végét követően tapasztalhatják majd az ügyfelek, hogy mérséklődött a kamatuk. A hosszú - 3-20 éves - hiteleknél akár több év is eltelhet, amíg a kamat változik, itt a bankok azonban nem automatikusan az alapkamat alakulását követően áraznak, hanem több más szempontot is figyelembe vesznek. Mostanában egyébként a rövid futamidejű hiteleknél átlagosan 4-5, a hosszabbaknál 5-8 százalék a kamat mértéke. Ezért a hiteladósok szívesebben kötnek olyan szerződéseket, amely rövidebb kamatperiódust állapít meg, arra számítanak ugyanis, hogy még hosszú ideig nem emelkedik az alapkamat, a szakértő szerint azonban - az jegybank inflációs céljához közelítve - ez előbb-utóbb biztosan bekövetkezik.

Gergely Pétertől megtudtuk azt is, hogy végleg eltűnhetnek az állami támogatások az otthonteremtési kamattámogatott hitelekből, ez alól kivétel lehet a csok mellé (családok otthonteremtési kedvezménye), új lakásra kapható tízmillió forintos kölcsön. Ennek oka, hogy lementek az állampapírhozamok. A bankok legfeljebb az aukciós hozamok 130 százalékát plusz 3 százalékpontos kamatot számolhatnak fel egy támogatott hitelnél, az állam pedig az aukciós hozam meghatározott részét (50-70 százalékát) adja támogatásként, de legfeljebb annyit, hogy 6 százalékig süllyedjen az ügyfél által fizetendő kamat. Ez azt jelenti, hogy amikor a referenciaként megadott állampapírok hozama 2,3 százalék alá esik, az államnak nem kell már több támogatást adnia a bankoknak, illetve az ügyfeleknek - mondta a hitelszakértő.

A hitelfelvételi szokásokat figyelembe véve a jegybank is lépett és felülvizsgálta a tavaly bevezetett adósságfék szabályokat. Abban az esetben, ha a hiteladós hosszabb kamatperiódust vállal, megnőhet a törlesztőrészlete, így a felvett hitelösszeg is. Ha a KSH által publikált januári 165 800 forintos átlagkeresettel számolunk, akkor közel 15 ezer forinttal több lehet a vállalt törlesztőrészlet május 1-jétől.