Parádé: 3700 katona menetelt a húsvéti díszszemlén

Százezrek tekintették meg Dublinban az 1916-os húsvéti felkelés századik évfordulója alkalmából rendezett katonai parádét. Az Ír Köztársaság történetében ez volt az eddigi legnagyobb díszszemle, 3700 ír katona több mint 4,5 kilométeres útvonalon vonult fel, s a menethez egészségügyisek, veteránok is csatlakoztak. Az ír légierő harci gépei közben tisztelgésképpen átrepültek Dublin felett. 

Írország államfője, Michael D. Higgins vezette a ceremóniát, az ír trikolort félárbócra engedték a lázadók egykori főhadiszállása, a jelenlegi főposta épülete előtt. Az ír hadsereg egyik tisztje felolvasta az 1916-os függetlenségi nyilatkozatot. Az államfő koszorúzott a felkelés hőseinek tiszteletére, eljátszották az ír nemzeti himnuszt, majd újra felvonták a zászlót. Higgins elnök a kilmainhami egykori börtönnél is koszorúzott, ahol a felkelés 14 vezetőjét kivégezték. A kormánytagok, politikai pártok vezetői mellett a megemlékezésen a kivégzett vezetők leszármazottai is megjelentek.

Az ír függetlenségért kirobbant lázadás akkoriban elbukott, majdnem ötszázan vesztették életüket, 2500-an megsebesültek, mintegy 90 embert ítéltek halálra. Az I. világháború harcaira koncentráló briteket váratlanul érte az 1916. április 24-én, húsvét hétfőn kirobbant lázadás, de a brit hadsereg túlerőben volt, így pár nap elteltével, április 29-ére leverték a felkelést. Több mint 3500 embert börtönbe zártak, 1800 ír hazafit pedig brit internálótáborba küldtek. Az írek több esztendős gerillaháborút követően, 1921. december 6-án írtak alá békeszerződést az Egyesült Királysággal. Az önálló Írország egy évvel később jött létre, Észak-Írország pedig 1922. decemberében nyilvánította ki elszakadását.

Szerző

Részlegesen elzárta a magyar csapot az EU

Felkerült az Európai Bizottság honlapjára a határozat, mely szerint a konvergencia-célkitűzés keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a Magyarországon megvalósuló „Társadalmi infrastruktúra” operatív program számára nyújtott időközi kifizetéseket felfüggesztették - írja a 444.hu.

Ezek közkeletűbb nevükön a TIOP-programok, és  már lehetett hallani híreket arról, hogy több más EU-s forrás mellett ennek magyarországi kifizetéseit is felfüggesztette a bizottság. Most ez vált hivatalossá.

A TIOP esetében a Bizottságnak nem csak egyes részletekkel, hanem a pályázatok irányítási és ellenőrzési rendszerével is problémája volt. Az nem egyértelmű, hogy pontosan mekkora összeget is kell a felfüggesztés miatt a magyar költségvetésből finanszírozni, két összeg kering ezzel kapcsolatban: vagy 37,5 milliárd forintnyi vagy 67.6 milliárd forintnyi EU-s támogatás érkezése állt most le.

Egyáltalán nem biztos, hogy ez a támogatás végleg odavan, de a kifizetések újraindításához az kell, hogy Magyarország eleget tegyen az EB által megfogalmazott kritikáknak, és alakítson a pályáztatási rendszeren. Addig a magyar állam kénytelen saját zsebből fizetni, amihez viszont hitelt kell felvennie.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző

Terrortámadásra számít a németek többsége

Németországban a lakosság többsége szerint az idén biztosan történik terrortámadás - mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés.

A Bild am Sonntag című lap megbízásából készített közvélemény-kutatás alapján a lakosság 56 százaléka azzal számol, hogy történik az idén terrorista merénylet az országban, 38 százalék pedig nem tart ettől. Sok német fél is a terrortól, 42 százalékuk ezt elismeri, míg a többség, 56 százalék azt állítja, hogy nem aggódik. Szinte mindenki, a lakosság 99 százaléka úgy véli, érthető, ha valaki fél a terrortól.

Thomas de Maiziere belügyminiszter a lapnak elmondta, hogy Németország ugyan a terroristák célkeresztjében van és "a helyzet feszült", de a hatóságoknak nincs tudomásuk készülő terrortámadásról, ezért sehol nem kell nyilvános rendezvényeket lemondani vagy közterületet lezárni.

Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter egy vasárnapi interjúban kiemelte, hogy teljes biztonság nem létezik, a terrorizmus pedig nem ismer országhatárokat, és származástól, nemtől, életkortól, vallástól függetlenül mindenki ellen irányul.

A német biztonsági szervek "jó munkát végeznek és többször keresztülhúzták a merényletterveket". Ugyanakkor valószínűleg a szerencsén is múlott, hogy Németországot eddig nem érte támadás - tette hozzá a miniszter a Berliner Morgenpost című újság és a kiadó - a Funke médiacsoport - többi lapjának húsvéti számában megjelent interjúban.

Szerző