A területi autonómia kérdését, mivel nacionalista körök rendszeresen felvetik a Magyarország határain kívül élő magyar kisebbségekkel kapcsolatban, nem ártana különböző társadalmi szempontból is átgondolni. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a politikai jogegyenlőségen alapuló, parlamentáris államban történeti jogokra hivatkozva plusz jogokat állampolgárok külön csoportja nem kaphat, nyelvét, kultúráját, vallását ápolhatja, ha ez el is tér a többségétől, és ebből a célból intézményei is lehetnek. Ha a területi közigazgatási rendszer jól van kialakítva megyei, járási, illetve települési szinten, nyilván ez a szempont érvényesülhet a közigazgatásban is. A parlamentáris választási rendszer jó esetben ugyanígy nem zárja ki a parlamentbe jutás lehetőségét a kisebbségek előtt, így az érdekérvényesítésnek sem lehetnek akadályai.
Egy bizonyos területnek egy államon belül "autonómmá" nyilvánítása - az egész terület, sőt, a parlament felépítésének átalakítását is megkövetelné, mivel ez nyilvánvalóan túlmutatna a fenti lehetőségeken. Ez csak úgy képzelhető el, hogy hasonló módon régiókra kellene osztani az egész országot, és annak egy régiója lenne az un. autonóm terület, és ezzel összefüggésben az általános képviseleti rendszeren alapuló képviselőházat kiegészíthetné második kamaraként a régiók képviselőiből álló szenátus. Belátható, hogy ha egy államban bárki bárhova letelepülhet, bárhol lakhat, iskolába járhat munkát vállalhat, ingatlant szerezhet, vállalkozhat, igénybe vehet szolgáltatásokat, bárkivel házasságot köthet, más gyakorlat, mint a fent említett, nemigen képzelhető el.
Továbbá az is nyilvánvaló, hogy egy vagy több kisebbség esetén is szükség van egy közös, mindenki által beszélt államnyelvre. Hogy szükséges-e egy hasonló státuszú nyelv az adott országban, azt a konkrét arányok alapján a törvényhozás hivatott eldönteni. Úgy vélem, hogy a fentiek belátásával lehet egyáltalán felvetni az un. területi autonómia kérdését, és semmiképp nem indokolt már régen megszűnt (feudális) privilégiumokra, vagy más alapú "történelmi jogokra" hivatkozni, ilyen ugyanis egy modern jogállamban nem állíthatók vissza, illetve nem vehető figyelembe.
