Békére hív fel Ferenc pápa

Publikálás dátuma
2016.03.29. 07:33
Ferenc pápa körbejárt a pápamobillal a Szent Péter téren FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
A terror ellen, illetve a békéért emelt szót Ferenc pápa szokásos húsvéti Urbi et Orbi üzenetében. Ismételten felhívta a keresztények figyelmét arra, gondoskodjanak a menekültekről.

Ferenc pápa húsvéti, Róma városának és az egész világnak szóló üzenetében elmondta a világ több államában is tombol a terror. „Az élet üzenete, amely az angyal szájából hangzott fel a sír elgördített záróköve mellett, győzze le a szívek keménységét, s mozdítsa elő a népek s kultúrák közötti termékeny találkozást a Földközi-tenger medencéjének és a Közel-Keletnek más térségeiben is, különösen Irakban, Jemenben és Líbiában” – hangsúlyozta.

Ferenc pápa szót ejtett a szentföldi megbékélésért az izraeliek és a palesztinok között. „Az új ember képe, amely felragyog Krisztus arcán, segítse elő a Szentföldön az izraeliek és palesztinok közötti együttélést, valamint a türelmes készséget és a mindennapos elköteleződést egy igazságos és tartós béke alapjainak megteremtésére, a közvetlen és őszinte tárgyalások révén”. Szót ejtett az ukrajnai válságról is. „Az élet Ura kísérje azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket az ukrajnai háború végérvényes megoldásának elérésére tesznek, ösztönözve és támogatva a humanitárius segítségnyújtás kezdeményezéseit is, ideértve a fogvatartottak szabadon bocsátását” – emelte ki.

A pápa kifejtette, közel kell állni a terrorizmus áldozataihoz. „A terrorizmus az erőszak vak és vad formája, amely szüntelenül ártatlan vért ont ki a világ eltérő részein, ahogyan az megtörtént nemrégiben a belgiumi, törökországi, nigériai, csádi, kameruni és elefántcsontparti merényleteknél. Az Úr Jézus vezesse el jó kimenetelhez a remény kovászait, a békére nyíló kilátásokat Afrikában; különösen is gondolok Burundira, Mozambikra, a Kongói Demokratikus Köztársaságra és Dél-Szudánra, amely országokat politikai és társadalmi feszültségek jellemeznek” – fogalmazott a Vatikáni Rádió közlése szerint. Kitért az egyre súlyosabb venezuelai válságra is. „Krisztus húsvéti üzenete mind jobban vetüljön ki a venezuelai népre azon nehéz körülmények közepette, amelyekben élniük kell, és mindazokra, akik kezükben tartják az ország sorsát, hogy a közjóra való tekintettel lehessen munkálkodni, megkeresve a mindenkivel folytatott párbeszéd és együttműködés tereit” – hangoztatta Ferenc pápa.

A húsvéti szertartások során a pápa több ízben is kifejezte szolidaritását a menekültekkel. Nagycsütörtökön menekültek lábát most meg, vasárnapi üzenetében pedig felszólította a keresztényeket arra, ne felejtkezzenek el a menekültekről. „Ne feledkezzünk meg azokról a férfiakról és nőkről, akik egy jobb jövőt keresve vannak úton, a migránsok és menekültek mind számosabb seregéről – sok közöttük a gyermek is –, akik a háború, az éhezés, a szegénység és a társadalmi igazságtalanság elől menekülnek” – emelte ki.

Az egyházfő szót ejtett a táradalom más nehéz helyzetében lévő rétegeiről is. „Mindazoknak, akik elvesztették társadalmainkban a reményt és az életörömet, az elgyengült időseknek, akik magányukban érzik, hogy elhagyja erejük, a fiataloknak, akik úgy vélik, nincs jövőjük, mindenkinek üzenem még egyszer a Feltámadott szavait: ’Íme, én mindent újjá alkotok ... Aki szomjazik, annak ingyen adok vizet az élet forrásából’. Jézusnak ez a támaszt nyújtó üzenete segítsen mindannyiunknak, hogy nagyobb bátorsággal induljunk el az Istennel és a testvéreinkkel való kiengesztelődés útjainak a felépítésére” – zárta szavait az egyházfő, majd áldást osztott.

A Szent Péter téren a szokottnál is szigorúbb biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a brüsszeli terrortámadások árnyékában.

Szerző

Gondok a francia terrorellenes harcban

Segélykérő kiáltást intéztek Nyugat-Európa biztonsági szervei a párizsi Le Monde föltűnő riportja útján az Unió vezetőihez, figyeljenek oda arra, hogy az állandó lázas készenlétben kimerültek. Hajszolják magukat, de a remélthez képest viszonylag, ha nem is csekély, de aránytalan az eredmény. Brüsszeli kollégáikat megelőzve ők már tavaly késő ősz óta szüntelen készenlétben élnek, és ha még mindig nem változatlanul aktívak, a belga fővárosban is csekélyebb fogásokra számíthattak volna. Ez a felhívás azért is érdekes, mert Francois Hollande elnök magabiztosan nyilatkozta: francia földön állítólag sikerült teljesen fölszámolni a terrorveszélyt.

Aligha véletlen a Le Monde riasztó riportja, amelyben a rejtőzés végett csak keresztnevükön idézett magas rangú biztonsági tisztek a legelkeseredettebb hangon számoltak be végső kimerültségükről, s arról, hogy szerintük nem mehet minden tovább a régi kerékvágásban. Azt állítják, hogy a terroristák mind a mai napig lépéselőnyben vannak a biztonsági szervezetekkel szemben. Színigaz, hogy az újabb merénylők különösen a már Franciaországban és Belgiumban született arab származású fiatalokból toborzódnak, de onnan is a korábbiaktól eltérő társadalmi környezetből. Zömükben már nem a külvárosok reménytelen páriáiból, hanem a tehetősebb, értelmileg kikupáltabb egyedeiből. És mind nagyobb számban értelmiségi nőkből is.

Bizonyos Paul számolt be arról, hogy a frissen megerősített ostromállapotban hogyan indultak el az első házkutatásokra. Tizenhat főből toborzott egységük amúgy is súlyos fölszereltségét kiegészítették további fegyverzettel. Golyóálló mellénnyel, nehéz sisakokkal, pajzsokkal, lábszárvédőkkel. A megszokotthoz képest összességében úgy huszonöt kilogramm többlet. Így elindítva, libasorban közelítették meg az első lakást, amelyben rejtőzködő terroristákat szimatoltak. Mi vár rájuk, minduntalan ez motoszkált a fejükben. Ki bukkan fel az ajtó mögött, hol bukkannak rejtett fegyverek, kábítószerek nyomára, ki fogja lefejelni őket? Örökkévalóságig elhúzódó másodpercek. Minden alapos kutatás után fegyvernek semmi nyoma. Viszont meghökkent arcok, mit keresnek náluk? És ennek az éjszakának csupán az első állomása volt. Még további tizenkettő követte. A bevetést vezető tiszt nem volt kétségbeesve, inkább az elszántság élt benne. Később igazi gonosztevőt kell bekísérnie. Az első lakásban a hölgy azzal fogadta, hogy a férje Szíriában sínylődik Bassár el-Aszad börtönében, azért „nincs éppen otthon”. És ráordított a nyomozó brigád tagjaira, „gonoszok, nem szégyellnek rátörni békés emberekre, kegyetlen moszlimgyűlölők, kétségbe ejtik a riadt gyerekeket”. Csillapításul arra kérték udvariasan a fölbőszült arab nőt, vegye le a fátylát, mutassa magát kendőzetlenül. Még nagyobb ricsaj és méltatlankodás.

A terror után szimatolók azonban nem hőköltek vissza. Annak ellenére sem, hogy a következő hét órában nem sok eredményt tudtak felmutatni. Bár több helyütt egyszerűen betörték az ajtót, mégsem találták nyomát egyetlen rejtett fegyvernek, hamis papírnak sem. Az első órákban e tiszturaknak gondot okozott az is, rákattinthatják-e egyáltalán a bilincset a szembeszegülők csuklójára, legyenek akár férfiak, asszonyok, vagy serdülő kölykök? Senki sem tudta pontosan az útnak eresztettek közül, pontosan mit is mond ezzel kapcsolatban a büntető törvénykönyv 803-as paragrafusa, amely erről intézkedik. Rájuk bízzák, a pillanat töredék része alatt döntsék el, miközben a belügyminiszter óvott a meggondolatlan lépéstől, olvassák el a rendőr prefektus irattárában az idevágó részt, mert ha netán tévednek, súlyos büntetés várhat rájuk.

Már túl voltak az első hetek 3-400 házkutatásán, az eredmény azonban szinte jelentéktelen volt. És most, hogy előtérbe került a lábon lőtt és Brüsszelben elfogott Salah Abdeslam esete, idézte fel bizonyos Mathieu, a Lille-i határrendőrség tisztje, hogyan is találkozott vele. Nem személyesen, egy hétig őrizte a tárcájában a fotóját, hiszen ha netán szerencséje van, s felismeri őt, övé lehet a dicsőség, hiszen ő csípte nyakon. Csak éppen közben Abdeslam már túl volt hetedhét határon, föl sem tűnt senkinek, így jutott el gond nélkül Brüsszelbe, amíg ott szinte véletlenül lábon nem lőtték, Magyarországon is úgy ment át észrevétlenül, minden drótkerítés ellenére, most meg menne „haza”, Franciaországba, elmondani az ottani nyomozóknak legújabb meséit.

Bár a rendfenntartók ismerik az „elsőszámú közellenséget”, az egyes személyek átvizsgálása is rutinná vált. A Belgiummal határos Rekkem állomáson, amely az A22-es sztrádára vezet, szünet nélkül hangzik el a kérdés, „honnan jön, merre tart, van-e bevallani valója?” Ismétlődnek a mozdulatok is, a határőrök bújják a nemzetközi nyilvántartást, a schengeni rendszer adatait. Annál is inkább, mert pénz is jár érte. A Lille-i Mathieu, az ottani strázsa, az újságnak megjegyzi, „ostobák nem vagyunk, ahhoz, hogy eredmény is legyen, körmönfontaknak kell lennünk, nem várnak ránk. Óvakodni kell, mert minden vizsgálat életveszélyes is lehet. Nincs olyan határ, amelyen, aki szemfüles, észrevétlenül nem bújhat át”. Annak ellenére is, hogy a párizsi belügyminisztérium megkettőzte az 1600 rendőr és csendőr számát, ezen kívül is újabb 5000 rendőrt vezényeltek az ottani posztokra. Mindez sok esetben hiábavaló, az ott éberkedők mondogatják is, résen kell lenni, sok a gyanús elem, s a szimat önmagában nem segít. Nem egyszer nevetségesség tárgyává is válnak. Bobigny őrsét riasztották az ottani kis helyi zsinagóga védelmére. Körülfogták, éppen öt zsidó hívő tartózkodott benne. „Úgy éreztük magunkat, mint valami magánrendőrség” – mondta a parancsnok. Ahogyan az elhárításra váró őrhelyek körül telnek a hiábavaló órák, úgy őrlődik föl az idegzet, mindig talpon a kivezényeltek nyolcvan százaléka, az egyébként megszokott hatvan százalékos jelenléttel szemben. Országos szinten úgy általában 120 000 rendőr, csendőr és 6 500 katona áll haptákban. Yannick Landurain, akinek a teljes nevét közzétették a többiekével szemben, azt mondta, „a végünket járjuk”.

A fogak csikorognak – így a Le Monde. A szüntelen ostromállapotra elvben szükség van, a gyakorlatban azonban fölösleges. Nincs olyan eszköz, fölkészültségi helyzet, amely holtbiztosan garanciákat adna. Hiába ostrom, készenlét, a terror veszély még nagyon sokáig enyhülni nem fog. „Elfáradtunk, kimerültünk, kicsit pihenni vágynánk” – ismételgetik a túlhajszoltak. Már csupán hetek választanak el a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokságtól, akkor jön igazán az őrület. Brüsszelben, a történtek után a politikusoknak arra kellene szüntelenül gondolniuk, hogy a Közel-Kelet az állandó tűzfészek, amíg ott szakadatlanul háború dúl, addig menekültáradat, terrorizmus szakadatlanul. Európa – állítják a beavatottak – úgy kezeli az iraki feszültséget, Szíriát, mintha másik bolygón volna, holott itt is jelen van. Jean-Pierre Filiu a Schumann Alapítvány politológusa alig egy hónapja fejtette ki, az Európai Unió tudatáig még mindig nem hatolt el, hogy 2011 óta az arab világ egészét forradalmi hullám árasztja el, csak senki nem lát a közeljövőbe. Hol rejtőznek el a közös gondolkozás titkai, hol vannak a mozgósítható eszközök?

Ezt a kérdést is a „Közel-keleti rákos kór” című cikkében az a Le Monde tette föl, amely arra hívta föl a figyelmet, hogy éghetnek a kontinens vezetői terrort űző lázukban, amelyek förtelmes mindennapi gondokat ébresztgetnek, de egyelőre csekély az esély a megoldás fölvázolására is.

Szerző

Hajsza a terroristák után - Balhéztak a brüsszeli meneten

Publikálás dátuma
2016.03.29. 07:31
A belga tőzsde épülete előtti téren kialakított spontán emlékhelyen sokan hajtottak fejet a terrorizmus áldozatai előtt FOTÓ: EU
Brüsszelben az ünnepi hétvégén is folyt a hajsza a terrorhálózat felgöngyölítésére. Vasárnap 13 helyen razziáztak. Kilenc személyt fogtak el, ötöt elengedtek, négy embert ugyanakkor letartóztattak, azzal gyanúsítják őket, hogy terrorcselekményekkel hozhatók kapcsolatba. Hétfőn három ember ellen emeltek vádat. Már 35-re nőtt a halottak száma. A brüsszeli nemzetközi repülőtéren kedden próbaüzemet tartanak, egyelőre nem tudni, mikortól indítanak és fogadnak újra gépeket.

A belga hatóságok kérésére elmaradt a „Felvonulás a félelem ellen” címmel szervezett, a terrorizmus ellen tiltakozó menet, de a Place de Burse, a belga tőzsde épülete előtti téren egyre gyűltek az áldozatokra emlékező virágcsokrok, zászlók, feliratok, rengetegen zarándokoltak el fejet hajtani a spontán kialakult emlékhelyre. Vasárnap egy szélsőjobboldali, bevándorlásellenes csoport özönlött be a térre, a mintegy négyszáz feketeruhás, náci karlendítéssel fellépő férfi randalírozni kezdett, muzulmán nőkre támadtak, a rendőrségnek vízágyúkkal kellett szétoszlatni a megmozdulást. A futballhuligánokból és szélsőjobboldali aktivistákból álló csoport a hírek szerint Antwerpenből érkezett Brüsszelbe. Tíz szélsőségest őrizetbe vettek. "Botrányos, ami történik, hogy ilyen gazemberek provokálják a lakosokat a megemlékezésük helyszínén" - mondta Yvan Mayeur polgármester. A rendzavarást Charles Michel belga kormányfő is elítélte. "A rendőrséggel megtesszük a szükséges lépéseket a tüntetők hazaküldése érdekében" - jelentette ki a miniszterelnök.

Új felvételeket tettek közzé a repülőtéri térfigyelő kamerák felvételein szereplő harmadik férfiről, akit továbbra is keresnek. A belga média korábban tudni vélte, hogy az egyik letartóztatott, a 31 éves, belgiumi születésű Faycal Cheffou lehetett a „kalapos ember”. Ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg. Cheffout már 18 évesen leültették, tiltott fegyvertartás, s egy gyilkosságban való bűnrészesség miatt. A férfi az elmúlt években radikalizálódott, legutóbb jótékonysági szervezetek jelentették fel, mivel egy parkban sátorozó menedékkérők között az IS számára toborzott. Noha tudták, hogy veszélyes, csak a parkból tiltották ki. A belga Le Soir értesülése szerint kifejezetten agresszív személy volt. A kalapos ember volt az egyetlen, aki a robbanószerrel megrakott legnagyobb bőröndőt hátrahagyva elmenekült a repülőtérről. Cheffou azt állította magáról, hogy szabadúszó újságíró, nem messze lakott a Maelbeek metróállomástól. Lakásában nem találtak sem fegyvereket, sem robbanóanyagot, így végül bizonyíték hiányában szabadon engedték. A férfi bátyját, Karimot 2002-ben lelőtte a belga rendőrség, rablásokért körözték, lakásán egy Kalasnyikovot és egy táskányi gránátot találtak.

Kiszorította a rendőrség a szélsőjobboldali randalírozókat a brüsszeli tőzsde előtti térről FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BERRY

Kiszorította a rendőrség a szélsőjobboldali randalírozókat a brüsszeli tőzsde előtti térről FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BERRY

Jan Jambon belga belügyminiszter elismerte, hogy a hatóságok számos mulasztást követtek el, súlyos hiányosságok voltak a terroristagyanús személyek felderítésében, megfigyelésében, annak ellenére, hogy az elmúlt két évben több mint 600 millió eurót fordítottak a terrorelhárítás megerősítésére. Az egyik kínos kérdés, a repülőtéri robbantások és a metróban elkövetett öngyilkos merénylet között eltelt több mint egy órában miért nem sikerült a földalattit leállíttatni, noha már fél 9-kor négyes fokozatúra emelték a készültséget. Ha lezárták volna a metrót, talán sikerül megállítani a maelbeek-i robbantót.

Olaszországban is őrizetbe vettek egy gyanúsítottat, a 40 éves algériai Dzsamal Eddine Qualit olasz sajtójelentések szerint az illegális bevándorlók számára hamis papírok gyártásával vádolják. A férfi nevével először tavaly, egy Brüsszel környéki házkutatás során találkoztak, a razzia során a párizsi és a brüsszeli terrorcsapásokat végrehajtó dzsihadisták nevére, álneveire és fotóikra is rábukkantak.

A franciaországi Argenteuil-ban őrizetbe vett Abderamane A. is régóta a francia és a belga rendőrség látókörében volt. 2005-ben elítélték a tálib-ellenes afgán vezető, Ahmad Sah Maszúd meggyilkolásában játszott szerepéért. Maszúdot még a 2001. szeptember 11-i amerikai al-Kaida-csapások előtt ölték meg.

Nő a szélsőjobb támogatottsága
A kettős terrortámadást követően nőtt a szélsőjobboldal támogatottsága Belgiumban, hasonlóképpen ahhoz, ahogy a párizsi terrorcsapások nyomán erősödött a francia szélsőjobb. Az egy héttel korábbihoz képest háromezerszeresére ugrott a Vlaams Belang szélsőjobboldali populista párt lájkjainak száma a Facebook-on. A flamand függetlenségért küzdő párt a bevándorlást is ellenzi és deportáltatná a külföldi nemzetiségűeket. Tom Van Grieken, a Vlaams Belang 29 éves vezetőjének a radikális iszlámot bíráló bejegyzését több mint négymillióan osztották meg a közösségi portálon. Van Grieken januárban részt vett a német Pegida rendezvényein, s igen jóban van Marine Le Pennel, a francia Nemzeti Párt vezetőjével.

Egyre több információ került nyilvánosságra a Zaventem repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson végrehajtott robbantások áldozatairól. Már 35-re nőtt az áldozatok száma, a kórházban fekvő sérültek közül többen meghaltak. Megerősítették, hogy négy amerikai veszítette életét a brüsszeli terrortámadásban, az áldozatok között volt egy házaspár, Justin és Stephanie Shultot már napok óta hiába keresték. Barack Obama telefonon részvétét fejezte ki hozzátartozóiknak. Két áldozat Brüsszelben szolgáló amerikai diplomaták hozzátartozója volt. Legalább 12 amerikai sérült meg, köztük három mormon misszionárius, akik egy negyedik társukat kísérték ki a repülőtérre. Az amerikai légierő egyik katonája és öt családtagja is megsérült. A belga főügyész, Ine Van Wymesch tájékoztatása szerint vasárnapig 28 tetemet azonosítottak, hármat még nem, 16 belga, 12 külföldi halt meg, brit, holland, svéd, német, francia, kínai, olasz állampolgár volt közöttük, többen kettős állampolgárok voltak. A kórházakban ápoltak közül többen továbbra is kritikus állapotban vannak, az áldozatok száma tovább emelkedhet. Az áldozatok hozzátartozói a közösségi médián tudatják szeretteik elvesztését.

Próbaüzem a Zaventem repülőtéren
A brüsszeli Zaventem repülőtéren nagy erőkkel folyik a helyreállítás. Megállapították, hogy az épületszerkezetek nem sérültek, az indulási oldalon, az előcsarnokban robbantak a bombák, az ideiglenes pultok építése folyik. Kedden tesztüzemmódban működik majd a reptér, a mintegy 800 dolgozó felméri, hogyan lehetne részlegesen megnyitni a légikikötőt. A fogalmat belga helyi repülőterekre irányították át, illetve a szomszédos Hollandia és Németország repülőtereire.



Szerző