A Húsvét-sziget különös világa

Publikálás dátuma
2016.03.29. 07:40

A japán turisták imádják, európai embernek csak vágyálom. A Húsvét-szigeten különös szobrok állnak, amelyek jelentését a mai napig nem tudták megfejteni. Az azonban már kiderült, hogy miért ezt a nevet kapta ez az egzotikus polinéz sziget. Ahol bárki elbújhat a világ elől.

Jacob Roggeveen holland admirális 1722. április 5-én szállt partra a Dél-Amerika partjaitól 4000, a legközelebbi polinéz partoktól pedig 1900 km-re fekvő szigeten. Az ismeretlen területnek nevet kellett adnia, és mivel a felfedezés éppen húsvét vasárnapra esett, logikus volt Roggeveen névadása.

A kapitány a naplójában említést tesz a sziget területén elszórtan található szobrokról, amik előtt a bennszülöttek minden napnyugta alkalmával földre borulnak. Roggeveennek hamarosan el kellett hagynia a szigetet, ahol negyven év múlva két spanyol hajó kötött ki. Ezeket a látogatókat is lenyűgözte a hatalmas szobrok látványa, azt jegyezték fel róluk, hogy mintegy tíz méter magasak, jó néhányuk fejét vörös kőből készült, henger alakú fejdísz koronázza. Pár évvel később Cook kapitány is járt itt, s elődeihez hasonlóan azt jegyezte fel a vidékről, hogy kopár és széljárta. Több száz szoborról tett említést, és feltűnt neki, hogy némelyik felborult. Mivel e hatalmas alkotásokat a földbe ásták, nem tartotta valószínűnek, hogy az erős szél vagy a földrengés dönthette fel azokat, tehát biztosra vette: szándékosan borították fel őket.

Fa nincs, drágaság van

A szakértők szerint a sziget hajdani lélekszáma 15-20 ezer között mozgott, az első európaiak odaérkezésekor már csak négyezren lakták. A nyugati civilizációs kísérletek nyomán jelentkező pusztulás és az ősi kultúra általános válsága következtében a sziget egyébként is zűrzavaros történelmét teljesen elfelejtette a kis létszámú közösség, és ők már csak igen ritkán adhatják tovább hiteles történeteiket és legendáikat.

A távolságnak itt igazán különleges jelentősége van. Akadnak ugyan a Húsvét-szigetnél eldugottabb helyek is a földön, de amikor az ember megpróbál idejutni, rádöbben, mennyire kifejező, hogy: az isten háta mögött. Van heti egy járat Tahitiről, valamint naponta egy Santiago de Chiléből, és február eleje óta már a perui Limából is. A last minute ajánlatokban már 500 dollár körüli jegyeket is kínálgatnak. Az út öt órán át tart, de cserében leszállhatunk a sziget egyetlen repterére, amit az amerikaiak építettek.

A Húsvét-szigeten minden nagyon drága. Chile eleve Dél-Amerika legdrágább országai közé tartozik, de itt minden kétszer-háromszor többe kerül, mint a szárazföldön. A sziget klímája nem trópusi, hanem szubtrópusi. Ennek megfelelően párás meleg van, és – mivel az őslakók az összes fát kipusztították - a látvány nem egy buja, zöld, földi paradicsom, hanem száraz, sárga fűcsomókkal teli kopár vulkanikus kúpok sorozata. Nincsenek pálmafás, fehér homokú strandok, mivel pálmafák is csak azóta vannak, amióta a kipusztítottak helyébe betelepítettek néhányat, és az egész szigeten mindössze egy-két helyen élvezhető az óceán.

Háttal a tengernek és a világnak

Annak ellenére, hogy földrajzilag és kulturálisan is Polinéziához tartozik, közigazgatásilag a Húsvét-sziget Chile része. Nagyjából úgy, mint a spanyol fennhatóság alatt működő Kanári-szigetek, amelyek valójában Afrikához tartoznak. Több legenda is él a sziget benépesítésével kapcsolatban. Az egyik szerint a távoli múltban egy uralkodó hosszú és fárasztó utazás után ért a szigetre, amelyet Hotu Matua névre keresztelt, és az ő népe kezdte el a szobrok készítését Kr. e. 1000 körül. A hatalmas alkotásokat isteneknek és istenként tisztelt őseiknek ajánlották fel. Vannak, akik úgy vélik a legenda alapján, hogy az első telepesek a majdnem 4000 kilométerre lévő Marquises-szigetekről jöttek ide Kr. u. 500 körül, és egy teljesen új, de polinéz gyökerű kultúrát hoztak létre.

A moaiknak nevezett alkotások többségét vulkanikus kőzetből faragták ki, és az ahunak nevezett lépcsőzetes kőemelvényeken sorakoznak egymás mellett. A moaik a part mentén állnak, és hátat fordítanak a tengernek.

A rendelkezésre álló rendkívül kevés tény közül az egyik az, hogy a kőóriások megépítése és ideszállítása hihetetlen erőfeszítést igényelt, valamint az, hogy az alkotók nem ismerték a vasat.

Az idők folyamán több szobrot restauráltak, s fel is állítottak több leborult moait. Az Ahu Akivi nevet viselő szobor azért különösen fontos, mert ez az egyetlen, amelynek tekintete nem az ország belseje felé irányul. A lávakőzetből készült szobornak korallal és obszidiánnal díszített szemgödre a lenyugvó nap felé, nyugatra néz.

A kezdeti virágzó korszak után törzsi háborúk következtek, a 19. század elején nemcsak a moaik dőltek le, hanem maga a társadalom is elpusztult. Talán ez az oka, hogy a DNS-vizsgálatok semmiféle rokonságot nem mutatnak ki a sziget jelenlegi lakói, Anau Momoko leszármazottjai, és az amerikai kontinens indián lakossága között.

A társadalom felbomlása talán azért következett be, mert felborult az igen kényes egyensúly és ezt a túlnépesedés, a természeti erőforrások kimerülése, a fák kipusztulása idézhette elő. Ha valóban így történt, Rapa Nui tragikus sorsa figyelmeztető példa lehet a mai emberiség számára, amely nem hajlandó tudomásul venni, milyen beláthatatlan következményekkel járhat, ha nem tartjuk tiszteletben a természetet.

Az elszigeteltség élménye

A 165 négyzetkilométeres, nagyjából háromszög alakú sziget nagy része magánkézben lévő legelő, ahol tehenek, birkák és a lovagolni imádó helyiek igényeit kielégítő lovak bóklásznak szinte teljesen szabadon. Mezőgazdaságról nem beszélhetünk. Ide mindent a szárazföldről hoznak. Sokak szerint el kellene szakadnia Chilétől, de az rejtély, hogy ez esetben miképpen élnének meg a helyiek. Ki biztosítaná a szélessávú internetet, a mobilhálózatot, a csapolt sört és a chilei áron forgalmazott benzint.

Különösen az utóbbi hiánya jelentene nagy veszteséget, úgy tűnhet, minden helyi felnőttre jut legalább egy gépjármű. Ha nem is autó, akkor legalább egy robogó vagy quad. Bár a turizmus jól jövedelmez, tömegek nem érkeznek. A jellemzőbb húsvét-szigeti élmény inkább az, hogy az ember leparkolja a bérelt quadját egy rakás kifejezéstelen arcú moai előtt, aztán egyedül üldögélve megnézi a naplementét. A sziget legmagasabb, 511 méteres pontjáról körbenézve tényleg semmit nem látni, csak a Csendes-óceánt. A Húsvét-sziget mellett csak egy-két szikla áll ki a tengerből, így ez a világ kevés olyan pontjai közé tartozik, ahol kézzel fogható és mindent átható az elszigeteltség élménye.

Szerző

Sanders New York állam bevételére készül

Agresszív kampányra készül New Yorkban Bernie Sanders, meglepetésgyőzelmet szeretne aratni, noha jelenleg Hillary Clinton 63-28 arányban vezet az államban, amelynek nyolc évig szenátora volt. Sanders a CNN „State of the Union” című műsorában vasárnap úgy nyilatkozott, „reális utat lát a győzelemhez” azt követően, hogy egymás után öt államban diadalmaskodott. 

A magát demokratikus szocialistának valló szenátor Idaho és Utah után szombaton az alaszkai demokrata jelölőgyűléseken a voksok 81 százalékával, Hawaiin 69,8, Washington államban 72,7 százalékkal nyert. Összesen 55 delegátust sikerült megszereznie, Alaszkában 13-at, Hawaiin 17-et, Washingtonban 25-öt. Hillary Clinton 20 új küldöttet állított maga mögé (3-8-9 megoszlásban).

A demokrata elnökjelöltségért folyó versenyben továbbra is Clinton vezet, de a szombati eredményeket is beszámítva Sanders sokat lefaragott hátrányából. A volt külügyminiszter mellett 1243, a szenátor mellett 975 delegátus kötelezte el magát az AP összesítése szerint. A szuperdelegátusokat is beszámítva ugyanakkor Clinton előnye tetemesebb, 1712 küldött támogatja, míg Sanderst 1004.

A baloldali populista üzenetekkel kampányoló, 74 éves szenátor úgy véli, a következő demokrata előválasztáson, április 5-én Wisconsinban is győzhet, de főként győzni szeretne New York államban, ahol 274 delegátusért folyik a harc, Kalifornia után ott lehet a legtöbb küldöttet összegyűjteni. A Brooklynban született Sanders továbbra is nyomást gyakorol Clintonra, hogy rendezzenek New Yorkban is tévévitát. A szenátor szerint a kampánya lendületét látva a szuperdelegátusok is mellé állnak majd.

John Podesta, Clinton kampányfőnöke nem aggódik, s óvta Sanderst attól, hogy Hillaryt támadja. A Washington Post emlékeztet, két befolyásos demokrata vezető, Barack Obama és a massachusettsi Elizabeth Warren szenátor még nem foglalt állást. Az inkább Sanders nézeteihez közelálló Warren ugyanakkor élesen támadja Donald Trumpot, mintegy jelezve, az elnökválasztáson nagy a tét, s jó lenne pontot tenni a belharcok végére.

Szerző

Békére hív fel Ferenc pápa

Publikálás dátuma
2016.03.29. 07:33
Ferenc pápa körbejárt a pápamobillal a Szent Péter téren FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
A terror ellen, illetve a békéért emelt szót Ferenc pápa szokásos húsvéti Urbi et Orbi üzenetében. Ismételten felhívta a keresztények figyelmét arra, gondoskodjanak a menekültekről.

Ferenc pápa húsvéti, Róma városának és az egész világnak szóló üzenetében elmondta a világ több államában is tombol a terror. „Az élet üzenete, amely az angyal szájából hangzott fel a sír elgördített záróköve mellett, győzze le a szívek keménységét, s mozdítsa elő a népek s kultúrák közötti termékeny találkozást a Földközi-tenger medencéjének és a Közel-Keletnek más térségeiben is, különösen Irakban, Jemenben és Líbiában” – hangsúlyozta.

Ferenc pápa szót ejtett a szentföldi megbékélésért az izraeliek és a palesztinok között. „Az új ember képe, amely felragyog Krisztus arcán, segítse elő a Szentföldön az izraeliek és palesztinok közötti együttélést, valamint a türelmes készséget és a mindennapos elköteleződést egy igazságos és tartós béke alapjainak megteremtésére, a közvetlen és őszinte tárgyalások révén”. Szót ejtett az ukrajnai válságról is. „Az élet Ura kísérje azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket az ukrajnai háború végérvényes megoldásának elérésére tesznek, ösztönözve és támogatva a humanitárius segítségnyújtás kezdeményezéseit is, ideértve a fogvatartottak szabadon bocsátását” – emelte ki.

A pápa kifejtette, közel kell állni a terrorizmus áldozataihoz. „A terrorizmus az erőszak vak és vad formája, amely szüntelenül ártatlan vért ont ki a világ eltérő részein, ahogyan az megtörtént nemrégiben a belgiumi, törökországi, nigériai, csádi, kameruni és elefántcsontparti merényleteknél. Az Úr Jézus vezesse el jó kimenetelhez a remény kovászait, a békére nyíló kilátásokat Afrikában; különösen is gondolok Burundira, Mozambikra, a Kongói Demokratikus Köztársaságra és Dél-Szudánra, amely országokat politikai és társadalmi feszültségek jellemeznek” – fogalmazott a Vatikáni Rádió közlése szerint. Kitért az egyre súlyosabb venezuelai válságra is. „Krisztus húsvéti üzenete mind jobban vetüljön ki a venezuelai népre azon nehéz körülmények közepette, amelyekben élniük kell, és mindazokra, akik kezükben tartják az ország sorsát, hogy a közjóra való tekintettel lehessen munkálkodni, megkeresve a mindenkivel folytatott párbeszéd és együttműködés tereit” – hangoztatta Ferenc pápa.

A húsvéti szertartások során a pápa több ízben is kifejezte szolidaritását a menekültekkel. Nagycsütörtökön menekültek lábát most meg, vasárnapi üzenetében pedig felszólította a keresztényeket arra, ne felejtkezzenek el a menekültekről. „Ne feledkezzünk meg azokról a férfiakról és nőkről, akik egy jobb jövőt keresve vannak úton, a migránsok és menekültek mind számosabb seregéről – sok közöttük a gyermek is –, akik a háború, az éhezés, a szegénység és a társadalmi igazságtalanság elől menekülnek” – emelte ki.

Az egyházfő szót ejtett a táradalom más nehéz helyzetében lévő rétegeiről is. „Mindazoknak, akik elvesztették társadalmainkban a reményt és az életörömet, az elgyengült időseknek, akik magányukban érzik, hogy elhagyja erejük, a fiataloknak, akik úgy vélik, nincs jövőjük, mindenkinek üzenem még egyszer a Feltámadott szavait: ’Íme, én mindent újjá alkotok ... Aki szomjazik, annak ingyen adok vizet az élet forrásából’. Jézusnak ez a támaszt nyújtó üzenete segítsen mindannyiunknak, hogy nagyobb bátorsággal induljunk el az Istennel és a testvéreinkkel való kiengesztelődés útjainak a felépítésére” – zárta szavait az egyházfő, majd áldást osztott.

A Szent Péter téren a szokottnál is szigorúbb biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a brüsszeli terrortámadások árnyékában.

Szerző