Fordulat az Iszlám Állam stratégiájában?

Publikálás dátuma
2016.03.29. 11:16
FOTÓ: Getty Images
Egyre nagyobb vereségeket könyvelhet el az Iszlám Állam (IS). Szakértők szerint azután, hogy elvesztette a szíriai Palmürát a dzsihadista szervezet, két további várost, Rakkát és Deir al-Szort is kénytelen lesz kiengedni a kezéből. 

Az IS 2015 januárja óta súlyos vereségek sorát szenvedte el. 2015 márciusában Szaddám Huszein szülővárosát, Tikritet foglalták vissza a síita iraki kormányerők. 2015 novemberében a kurd egységek űzték ki az IS harcosait az iraki Szindzsarból. Ez azért is érzékeny vereség volt az IS számára, mert a város fontos utánpótlásbázist jelentett.

2015. december 8-án a szunnita Ramadi fontos körzeteit foglalta el az iraki hadsereg. Két héttel később pedig az amerikaiak által vezetett koalíció légicsapásainak köszönhetően Anbar tartomány székhelyének központjába is bevonultak.

Palmüra elvesztése az IS eddigi legsúlyosabb szíriai veresége. Ezzel ugyanis lényegében az Irak felé vezető teljes sivatagi részről is le kell mondaniuk a szélsőséges iszlamistáknak. Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánycsapatai most az IS egyik legfőbb fellegvárának számító al-Bab felé haladnak. A város Aleppo közelében helyezkedik el. Irakban szintén nagyon érzékeny veszteség fenyegeti az IS-t, hiszen a legnagyobb általa elfoglalt város, Moszult is megközelítették az iraki kormánycsapatok. A 2014-es álláshoz képest az IS területének negyven százalékát veszítette el.

A nagy területi veszteségek mellett az IS vezetőinek halála is rontja a szélsőségesek morálját. Az amerikaiak múlt szombaton jelentették be Abdul al Kaduli, az IS egyik fontos vezetőjének halálát, aki számos terrorakciót hajtott végre. Néhány hete pedig egy másik „frontember”, Omar al Sisani halálát közölték, aki az Iszlám Állam amolyan hadügyminisztere volt. „Szisztematikusan semmisítjük meg a teljes kabinetet” – hangoztatta Ashton Carter amerikai hadügyminiszter.

Az iraki tábornok, Al-Asszadi szerint az IS változtatott eddigi stratégiáján. Nem védekezik, hanem autóba rejtett pokolgépeket hagynak hátra, majd elmenekülnek. Amennyiben körbekerítenek egy általuk elfoglalt települést, vagy megadják magukat, vagy elvegyülnek a helyiek között. Ennek azonban nagy veszélyei vannak. A súlyos vereségeket ugyanis látványos európai terrorakciókkal kompenzálhatják, olyannal, mint amelyik múlt kedden Brüsszelben is történt.

Szerző
Témák
Szíria Palmüra

Elszigeteli magát az államfő

Publikálás dátuma
2016.03.29. 11:03
FOTÓ: Gokhan Tan/Getty Images
Törökország bekérette a külügyminisztériumba a német nagykövetet, Martin Erdmannt. Az ok: az északnémet tartomány televízióban, az NDR-ben egy szatirikus műsort közöltek a török elnökről. Mint a Des Spiegel írta, nem „barátságos meghívásról” volt szó, hanem egy formális beidézésről.

A szatíra mindössze kétperces volt. Az „Extra 3” című programban egy dalt adtak elő a török elnökről, amelynek már a címe sokatmondó volt: „Erdowi, Erdowo, Erdogan”. Ezt később az ARD is műsorára tűzte. „Nagylábon él a Boszporusz ura” – hangzott egyebek mellett a szöveg. A dalban a török sajtószabadság elleni legutóbbi támadásokat is pellengérre állították. „Az újságíró, aki valamit ír, holnap a börtönben találja magát”.

Ankara egyre hevesebben reagál minden az elnök személyét érintő megnyilvánulásra. A török kormány meglehetősen rossz néven vette, hogy külföldi diplomaták is megjelentek a két kormányt bíráló újságíró, Can Dündar és Erdem Gül perének nyitónapján. A német Ertdmannon kívül a brit főkonzul, Leigh Turner is a helyszínen volt. A török elnök egyértelmű támadást intézett a hétvégén a brit diplomatával szemben. „Ha ez a személy továbbra is el akarja látni diplomáciai szolgálatát, azt csak a mi vendégszeretetünknek köszönheti” – idézte Erdogant az Anadolu hírügynökség. Tudner a Twitteren kifejtette: Ankarának magának kell eldöntenie, milyen ország kíván lenni. Erdogan erre azt közölte, a brit diplomata ezzel átlépett egy határt, ilyen megnyilatkozásokat nem tűrhetnek el.

Dündar és Gül azért került bíróság elé, mert arról számoltak be, hogy a török titkosszolgálat fegyvereket szállított az Iszlám államnak (IS). Ezért kémkedés és államtitok kiszivárogtatása a vád velük szemben. Erdogan szerint Törökország hírnevének ártottak, ezért személyesen is feljelentést tett ellenük. A vádlottakat életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatják.

Erddogan már szombaton is dühkitöréssel kommentálta a diplomaták megjelenését a per nyitónapján. „Ez nem az önök országa. Törökország a miénk” – jelentette ki akkor fenyegetően. A bírósági eljárás zárt kapuk mögött zajlik.

A török elnök ezen a héten Washingtonba látogat. A török küldöttség mindenképpen azt kívánta elérni, hogy létrejöhessen a bilaterális csúcstalálkozó Obama és Erdogan között. Amerikai részről azonban közölték, hogy Obama nem kívánja fogadni a török államfőt. A török-amerikai viszony meglehetősen feszültté vált a két hagyományos szövetséges között amiatt, mert tavaly júliusban Ankara felmondta a békemegállapodást a kurdokkal, s támadni kezdte a Kurd Munkáspárt (PKK) állásait.

A konfliktus oka az, hogy az amerikaiak támogatják a kurd egységeket a dzsihadista IS elleni konfliktusban. Különösen a szíriai milícia, az YPG fontos szereplő az Iszlám Állammal szembeni harcban, a szervezetre azonban szintén ellenségként tekint a török kormány. Az YPG-nek jelentős területeket sikerült visszafoglalnia az IS-től az ország északi részén. Erdogan hétfőn azt közölte, hogy a török hadsereg a PKK elleni manőver megkezdése óta a Kurd Munkáspárt legalább 5000 fegyveresével végzett.

A török államfő is részt vesz a nukleáris biztonságról szóló konferencián, amelyet az amerikai főcárosban rendeznek meg. A konferencia során Obama elnök csak egyetlen bilaterális találkozót tervez: Hszi Csin-ping kínai elnököt látja vendégül – közölte egy amerikai kormányzati illetékes. Előzőleg a török lapok nem zárták ki a lehetőségét annak, hogy Erdogant is fogadja az amerikai elnök.

Szerző

Elszigeteli magát az államfő

Publikálás dátuma
2016.03.29. 11:03
FOTÓ: Gokhan Tan/Getty Images
Törökország bekérette a külügyminisztériumba a német nagykövetet, Martin Erdmannt. Az ok: az északnémet tartomány televízióban, az NDR-ben egy szatirikus műsort közöltek a török elnökről. Mint a Des Spiegel írta, nem „barátságos meghívásról” volt szó, hanem egy formális beidézésről.

A szatíra mindössze kétperces volt. Az „Extra 3” című programban egy dalt adtak elő a török elnökről, amelynek már a címe sokatmondó volt: „Erdowi, Erdowo, Erdogan”. Ezt később az ARD is műsorára tűzte. „Nagylábon él a Boszporusz ura” – hangzott egyebek mellett a szöveg. A dalban a török sajtószabadság elleni legutóbbi támadásokat is pellengérre állították. „Az újságíró, aki valamit ír, holnap a börtönben találja magát”.

Ankara egyre hevesebben reagál minden az elnök személyét érintő megnyilvánulásra. A török kormány meglehetősen rossz néven vette, hogy külföldi diplomaták is megjelentek a két kormányt bíráló újságíró, Can Dündar és Erdem Gül perének nyitónapján. A német Ertdmannon kívül a brit főkonzul, Leigh Turner is a helyszínen volt. A török elnök egyértelmű támadást intézett a hétvégén a brit diplomatával szemben. „Ha ez a személy továbbra is el akarja látni diplomáciai szolgálatát, azt csak a mi vendégszeretetünknek köszönheti” – idézte Erdogant az Anadolu hírügynökség. Tudner a Twitteren kifejtette: Ankarának magának kell eldöntenie, milyen ország kíván lenni. Erdogan erre azt közölte, a brit diplomata ezzel átlépett egy határt, ilyen megnyilatkozásokat nem tűrhetnek el.

Dündar és Gül azért került bíróság elé, mert arról számoltak be, hogy a török titkosszolgálat fegyvereket szállított az Iszlám államnak (IS). Ezért kémkedés és államtitok kiszivárogtatása a vád velük szemben. Erdogan szerint Törökország hírnevének ártottak, ezért személyesen is feljelentést tett ellenük. A vádlottakat életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatják.

Erddogan már szombaton is dühkitöréssel kommentálta a diplomaták megjelenését a per nyitónapján. „Ez nem az önök országa. Törökország a miénk” – jelentette ki akkor fenyegetően. A bírósági eljárás zárt kapuk mögött zajlik.

A török elnök ezen a héten Washingtonba látogat. A török küldöttség mindenképpen azt kívánta elérni, hogy létrejöhessen a bilaterális csúcstalálkozó Obama és Erdogan között. Amerikai részről azonban közölték, hogy Obama nem kívánja fogadni a török államfőt. A török-amerikai viszony meglehetősen feszültté vált a két hagyományos szövetséges között amiatt, mert tavaly júliusban Ankara felmondta a békemegállapodást a kurdokkal, s támadni kezdte a Kurd Munkáspárt (PKK) állásait.

A konfliktus oka az, hogy az amerikaiak támogatják a kurd egységeket a dzsihadista IS elleni konfliktusban. Különösen a szíriai milícia, az YPG fontos szereplő az Iszlám Állammal szembeni harcban, a szervezetre azonban szintén ellenségként tekint a török kormány. Az YPG-nek jelentős területeket sikerült visszafoglalnia az IS-től az ország északi részén. Erdogan hétfőn azt közölte, hogy a török hadsereg a PKK elleni manőver megkezdése óta a Kurd Munkáspárt legalább 5000 fegyveresével végzett.

A török államfő is részt vesz a nukleáris biztonságról szóló konferencián, amelyet az amerikai főcárosban rendeznek meg. A konferencia során Obama elnök csak egyetlen bilaterális találkozót tervez: Hszi Csin-ping kínai elnököt látja vendégül – közölte egy amerikai kormányzati illetékes. Előzőleg a török lapok nem zárták ki a lehetőségét annak, hogy Erdogant is fogadja az amerikai elnök.

Szerző