Mészáros újabb földet vett "Orbán-megyében"

Földi Judit, a DK székesfehérvári képviselője személyesen is részt vett azon az árverésen, ahol Mészáros Lőrinc egy ügyvéden keresztül újabb állami földet szerzett meg Hatvanpusztán. Az érintett terület 44,4 milliós alulértékelt áron kelt el, az eddigi bérlő a Búzakalász 66 Felcsút Kft., ami Mészáros Lőrinc cége - írta a képviselő közleményében.

Ezzel tovább terjeszkedett Orbán Viktor birodalma, aki lassan már azt is kezdeményezheti, hogy Orbán-megyére nevezzék át Fejér-megyét. A miniszterelnök mindent elnyerő jobbkezére persze nem vonatkozik semmilyen szabály, törvény vagy birtokkorlát, hiszen azok pont arra lettek kitalálva, hogy Orbán Viktor környezetéhez kerüljön az állami vagyon.

A Demokratikus Koalíció történelmi szégyennek tartja, hogy Orbán Viktor a magánbirodalma építésé érdekében hirdetett fölprivatizációt. A DK által képviselt Sokak Magyarországa ki fogja vizsgálni Mészáros Lőrinc összes közbeszerzését és földpályázatát, és mindent meg fog tenni, hogy visszaszerezze az államnak az így szétosztogatott termőföldeket.

A DK szerint csak a kevesek Magyarországán történhet meg, hogy a miniszterelnök a saját földszerző akciójára használja a törvényhozást - írta a párt székesfehérvári képviselője.

Lásd még: "Tolvajok!" - Orbán vagyona miatt tüntettek Juhászék (fotók)

Szerző

Veszélyben a felminősítésünk?

Publikálás dátuma
2016.03.29. 07:24
Fotó: Thinkstock
Meglepetés volt, hogy a közelmúltban a Standard & Poor's nem minősítette fel Magyarországot, ráadásul a hitelminősítő kimondottan óvatos hangot ütött meg közleményében - olvasható a Raiffeisen Bank International (RBI) pénteken megjelent elemzésében, amelyet a Portfolió ismertetett. A szakemberek szerint ebből akár arra is lehet következtetni, hogy veszélybe került hazánk idei felminősítése, ők azonban alapesetben továbbra is azzal számolnak, hogy a Fitch akár már májusban visszaemelhet a befektetésre ajánlott kategóriába.

Az utóbbi hónapokban a nagy nemzetközi hitelminősítők több kellemetlen meglepetést is okoztak Közép-Kelet-Európa számára. Ilyen volt például az, amikor a Moody's leminősítette Oroszországot, majd az év elején az S&P a lengyeleket. A Raiffeisen Bank bécsi elemzői szerint mostanában hasonló negatív sztori kezd kirajzolódni a magyar hitelminősítés kapcsán azt követően, hogy márciusban a Moody's és az S&P is változatlanul hagyta a magyar osztályzatot, sőt kifejezetten kritikus hangnemet ütött meg utóbbi cég közleményében. A hitelminősítő elsősorban a növekedési kilátások romlását és a monetáris politika bizonytalanságait emelte ki, emellett kritizálta a jegybanktörvény tervezett módosítását, mely csökkentené az MNB alapítványainak átláthatóságát. Utóbbi a Raiffeisen szerint azt jelzi, hogy a magyar parlamentnek óvatosan kell bánnia a jegybank átláthatóságával, hiszen a hitelminősítők kiemelten figyelik ezt a területet.

A Raiffeisen továbbra is arra számít, hogy az első felminősítés május 20-án érkezhet a Fitchtől, majd ezt a Moody's követheti akár már a július 8-ra időzített felülvizsgálat alkalmával.

Ha ezeknél a dátumoknál tovább húznák a régen várt pozitív lépést, azt már erősen meg kellene indokolniuk a hitelminősítőknek, hiszen a magyar gazdaság fundamentumai jelentősen javultak a nemzetközi likviditása pedig magas az országnak - olvasható az elemzésben.

Vagyis az osztrák bank szerint a következő felülvizsgálatok alkalmával már nem lesz elég a szokásos érveket felhozni, mint például a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, ennél erősebb és kézzelfogható indoklás kell a felminősítésünk ellen.

Szerző

Brüsszel visszatart 800 milliárd forintot

Publikálás dátuma
2016.03.29. 07:22
A trafi kmutyi a piacellenes kormányzati döntések zászlóshajója volt FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Vannak Magyarországnál korruptabb országok is az Unióban, igaz csak árnyalatnyival - derül ki egy múlt heti jelentésből. Más felmérések szerint itthon a korrupció rendszerszintűvé vált, a tényleges tisztulásra ebben a hatalmi struktúrában vajmi kevés az esély. Az uniós pénzekből mintegy 800 milliárd forintot visszatart az Európai Bizottság, emiatt a lehívási listán az utolsók között vagyunk.

Bármilyen nemzetközi felmérés látott is napvilágot az elmúlt hónapokban a korrupció tárgyában, mindegyik a magyarországi helyzet súlyosbodását erősítette meg. A RAND Europe kutatóintézet napokban megjelent értékelése annyiban különbözik elődeitől, hogy kifejezetten az Unió országainak korrupciós fertőzöttségét vizsgálta, mondhatni egzakt mutatók alapján. Az unió 28 tagországát felsoroló táblázatunkból is látszik, hogy Horvátországban, Romániában és Bulgáriában a legnagyobb a korrupció a közbeszerzések terén, ezek a lista végén álló államok bruttó hazai termékük (GDP) jelentős részét veszíthetik el hűtlen kezelés miatt - olvasható a RAND Europe kutatóintézet felmérésében, amelyet az Európai Parlament megrendelésére készítettek. Az említett három uniós ország vezeti annak a 14 tagországnak a listáját, ahol a korrupció az átlagnál magasabb. A közbeszerzések terén tapasztalt korrupcióban Horvátország jár az élen.

A felmérés rámutat, hogy a Horvátország, Románia, Bulgária és Lettország GDP-jének mintegy 15 százaléka vándorol illetéktelen zsebekbe, ami az unió számára 179 és 990 milliárd euró közötti veszteséget jelent éves szinten.

Hol legnagyobb a korrupció (a sorszám emelkedésével nő a kockázat)
1. Dánia
2. Finnország
3. Svédország
4. Hollandia
5. Luxemburg
6. Egyesült Királyság
7. Ausztria
8. Németország
9. Írország
10. Belgium
11. Franciaország
12. Spanyolország
13. Portugália
14. Ciprus
15. Észtország
16. Szlovénia
17. Málta
18. Magyarország
19. Litvánia
20. Lengyelország
21. Csehország
22. Olaszország
23. Szlovákia
24. Görögország
25. Lettország
26. Horvátország
27. Bulgária
28. Románia
Forrás: RAND Europe

A RAND Europe megjegyzi, hogy a korrupció jelentős károkat látszik okozni a társadalomban is. Az érintett országokban növekednek a társadalmi egyenlőtlenségek, erősebben van jelen a szervezett bűnözés, gyengül a jogállamiság, kevesebben vesznek részt a parlamenti választásokon és gyengül az EU intézményeibe vetett bizalom.

A felmérés eredménye szerint Magyarország a 28 tagállam közül a 18. a listán, ahol az első országban, Dániában a legkisebb a korrupció. Különösen aggasztó Bulgária, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia helyzete, amelyek az eddigi uniós korrupciós értékelések során mindvégig átlag feletti korrupciós kockázatokat mutattak.

Az Unióban a korrupcióellenes politika elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik, az EU-nak kevés jogi eszköze van a beavatkozásra, ami - az uniós források felhasználásának ellenőrzését nem számítva - főként irányelvek kidolgozásában és érvényesítésében merül ki - állapítják meg az elemzők.

Az uniós forrásokat felhasználó országokra - így Magyarországra is - azonban jobban odafigyelnek az uniós szervek. Az Európai Bizottság (EB) a pénzelosztás útját-módját, annak intézményi hátterét és a célok kijelölésének helyességét ellenőrzi, míg a gyanús pénzköltésekre, esetleges elsíbolására az Olaf, az unió csalás elleni hivatala csap le. A hazai korrupcióról és ezen belül az uniós forrásokhoz kötődő közbeszerzések szabálytalanságairól a közelmúltban készült és lapunkban is ismertetett beszámolók alapján (K-Monitor, Transparency International, CRCB-Korrupciókutató Központ Budapest) van mire figyelnie az Olafnak. (Mint keretes írásunkban összegezzük, szabálytalanságok miatt több mint 700 milliárd forint forrás kifizetését tartja vissza jelenleg az EU.)

A korrupció, tágabb értelmezésben a hatalommal való visszaélés, nem csak az unióval kapcsolatos területekre jellemző. Jelen volt és 2010 óta mindinkább jelen van a magyarországi mindennapokban. Míg a második Orbán-kormányt megelőző időkben szétaprózódott volt a korrupciós háló, azaz számos, egymástól független kis centrumok működött, addig a napjainkra egy erős koncentrálódás figyelhető meg. Kevesebben osztják a pénzt, ám kevesek többet kapnak - jellemezhető a mai állapot. Új jelenség, hogy intézményesültek a visszaélések, azaz törvényekben, különféle szabályokban tetten érhető, hogy a kormányközeli vállalkozók, csoportok lehetnek a döntések kedvezményezettjei. Talán nem véletlenül, Európa legnagyobb korrupciós ügyeként is aposztrofálják a Nemzeti Fejlesztési Programiroda által napokban megjelent hat ajánlati felhívását, amelyekből kiderül, hogy 420 milliárd forint értékben 48 hónapra kötnének keretmegállapodást a kiválasztott, az építőiparban tevékenykedő cégekkel még meg sem határozott projektekre. Az ellenzéki pártoknál ez kiverte a biztosítékot és közülük több is az Olafhoz fordul.

A Publicus Intézet legutóbbi, reprezentatív felmérése során a megkérdezettek jelenleg a szegénység (43 százalék), a munkanélküliség (30 százalék), az egészségügy (29 százalék), az oktatás (21 százalék), és a menekültek (17 százalék) ügye után a korrupciót tartják a hatodik legfontosabb problémának az országban. (Hetediknek a Fideszt, a kormányt és Orbán Viktort nevezték meg.) Minden harmadik válaszadó úgy gondolja, hogy 2010, a Fidesz kormányzása óta nőtt a korrupció, és kétharmaduk szerint túl magas a hatalommal való visszaélések száma.

Tíz válaszadóból hat nem tudott érdemben válaszolni arra a kérdésre, hogy ki a legkorruptabb politikus hazánkban, az érdemben válaszolók többsége is inkább pártokhoz, semmint politikusokhoz köti a korrupciót. Leginkább a Fideszt vagy a fideszes politikusokat tartják korruptnak (17 százalék), kevesebb mint fele annyian az MSZP-t és politikusait (7 százalék) nevezték meg. Az első két konkrét politikus Orbán Viktor (5 százalék) és Gyurcsány Ferenc (3 százalék). A válaszadók nem választható személyeket (Habony Árpád, Andy Vajna, Mészáros Lőrinc) is megemlítettek.

A Publicus kiemeli, hogy a Fidesz szavazói a vizsgált ügyek mindegyikében érdemben másként gondolkodnak, mint mindenki más. A stadionépítések, a trafiktörvény, a kiválasztott földgázkereskedő körüli ügyek esetében körükben többségben vannak azok, akik szerint ezekben az esetekben nincs korrupció. A kaszinók, MNB-alapítványok, földkérdések, politikusok családtagjai és politikailag lojális cégek gyanús közbeszerzései (és a keretes írásunkban felsorolt mutyik) esetében is többen adnak "felmentést" a korrupció gyanúja alól, mint mások.

A Vasárnapi Hírekkel közös felmérés megkérdezettjei elsősorban a sajtótól várják a korrupciós ügyek feltárását. Talán nem véletlen, hogy a kormánypártok éppen az adatok, a vitatott szerződések megismerését lehetetlenné tevő törvényekkel igyekeznek megakadályozni a korrupciógyanú bizonyítását.

Elszámolási vita: 800 milliárd a tét

Hiába zengett dicshimnuszokat a kormány az év végén az uniós pénzek elköltéséről, mára kiderült, hogy a múlt héten átutalt 70 milliárd forinttal is csupán 89,4 százalékon áll a 2007-2013-as pénzügyi ciklusban Magyarország számára megítélt források lehívási rátája. A Porfolió összesítése szerint ezzel csupán a 21. helyen állunk, ami nem egy előkelő helyezés.

Ennek oka elsősorban az, hogy Brüsszellel sok százmilliárdos elszámolási vitánk van. Sajtóinformációk szerint a teljes hét éves keret mintegy 10 százalékát tartja vissza az Európai Bizottság. Szakértők úgy értékelik, már alig van olyan kifizetésre váró számla az uniónál, amely a normál kifizetési rendben vár átutalásra. Egyébként Brüsszel a keret 95 százalékát fizetheti ki, a maradékot az úgynevezett végső pénzügyi elszámoláskor. Esetünkben azonban 10 százaléknyi részt elszámolási viták miatt nem fizeti ki egyelőre a Bizottság, ez összegszerűen mintegy 770-780 milliárd forintot tehet ki. A fenti sajtóértesülés és a friss fejlemények alapján ez az alábbiakból tevődik össze:

  • KEOP: két problématerület, együtt összesen 40,6 milliárd forintnyi ki nem fizetett rész,
  • KÖZOP és ROP: aszfaltügy és problémaköre, együtt összesen 436 milliárd forintnyi ki nem fizetett tétel,
  • TÁMOP: Öveges-program körüli probléma miatt áll az egész kifizetés, ami mintegy 241 milliárd forintot érint
  • TIOP: pályázati kiválasztási és irányítási rendszerbeli problémák, a kifizetés felfüggesztése a múlt héten lépett hatályba, ami 37,6-67,6 milliárd forintnyi tétel kifizetését blokkolhatja
  • ROP-ok: túlárazási problémák több területen, egyelőre pontosan nem ismert összetételű a ki nem fizetett számlamennyiség.

Egyes esetekben a számlákat sem küldte ki a kormány, tudván úgysem fizetnék ki azokat. Tudni kell,. hogy az elszámolási viták alapján nem feltétlenül bukja el a teljes összeget Magyarország, mert a viták során általában meg lehet egyezni Brüsszellel, amely így meghatároz egy büntetést (pénzügyi korrekciót) és azt más számlákkal még le tudjuk kötni – véli a Portfolió.

Mivel a munkákat itthon elvégezték, azt a kormánynak kell finanszíroznia átmenetileg, vagy véglegesen. A forrásokat többlet állampapír kibocsátással teremtheti elő, s ezek után kamatot kell fizetni. A szakportál szerint ha azt feltételezzük, hogy ezekre a finanszírozási tételekre átlagosan két évig kell várnunk (bizottsági szabályrendszer, illetve elszámolási viták miatt), akkor az elmúlt időszaki rövid futamidejű diszkontkincstárjegyek kamatlábára tekintettel ez 15 milliárd forint körüli többlet kamatterhet ad ki. Ez a viták elhúzódósával még nőhet is.

Mutyilista
Trafikmutyi  - A dohányárusítás állami koncessziókhoz kötése, majd irányított elosztása
Dohányellátó-mutyi - Lázár ismerőse, Sánta János vitte el a trafikengedélyek 10 százalékát és megszerezte a nemzeti dohányellátót is
Földmutyi - Az állami földbérletek több mint gyanús újraosztása
Földeladás-mutyi -Több mint háromszázezer hektár föld privatizációja során nagyrészt a baráti földbirtokosok erősítése
Takarékmutyi - A külföldi tulajdonú bankok kiszorítása, a takarékszövetkezeti szektor „kiárusítása”
Nyelviskolamutyi - A nagyobb nyelviskolák kitömése, a kisebbek nehéz helyzetbe hozása
Szerencsejáték-mutyi - A Fidesz által betiltott kaszinók, nyerőgépek baráti kezekben való újraengedélyezése
Élelmiszerlánc-mutyi - Kísérlet a külföldi láncok kiszorítására, a Fidesznek kedves hazaiak helyzetbe hozása
Hulladék-mutyi - Külföldi hulladékszállítók kiszorítása, kartellgyanús hulladékbiznisz cégek virágzása
Közbeszerzési mutyik - Az EU-s pályázatok körül folyamatos a célzott szereplőkre írt pályáztatás
Kikötőmutyi - Orbán vejének kikötőszerzése után milliárdos állami tender indul kikötőfejlesztésre
Letelepedési államkötvény-mutyi - Kormány közeli személyekhez is köthető offshore cégek értékesítenek közel 30 százalékos haszonkulccsal államkötvényeket – kijelölés alapján
Gázmutyi - Offshore hátterű céggel fölöztették le a gázbiznisz több tízmilliárdos hasznát
Közvilágítás-mutyi - Orbán vejének - időközben eladott - cégére szabták a pályázatokat, milliárdos üzletekhez jutottak
Oszlopreklám-mutyi - Újra lehet közutak melletti villany-és telefonpóznákon reklámot elhelyezni, mivel Orbán barátja Garancsi István beszállt az üzletbe
Úszóvébé-mutyi - Szintén Garancsi István az, aki építheti az úszóvébé helyszínéül szolgáló komplexumot - emelkedő költségek mellett
Online kaszinómutyi - Az online szerencsejáték-piacot is átjátszották Vajna András (Andy Vajna) kormánybiztosnak
TV2-mutyi - Vajna András kormánybiztos a kormányzat által kitömött, jól menő vállalkozásiból megvette a TV2 csatornát – versengve a kegyvesztetté vált, s emiatt az üzletekből folyamatosan kiszoruló Simicska-birodalommal
Hülyék adója mutyi - Százmilliók landolnak Fidesz-közeli szervezeteknél a Szerencsejáték Zrt.-hez befolyó lottópénzekből
Forrás: Ténytár/Népszava gyűjtés



Szerző