Aranykéz/Fenyő - Jozef Rohác: az egész magyar alvilág megbolondult

Publikálás dátuma
2016.03.29. 15:32
Fotó: Thinkstock
Minden vádlott a felmentését kérte az utolsó szó jogán az összesen hat halálos áldozattal járó, két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-, valamint a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken kedden.

A vád szerint 1996 decemberében az alvilágban Cinóberként ismertté vált D. Ferencet ölte meg a szlovák Jozef Rohác, a cselekmény felbujtója pedig az olajügyletek miatt akkoriban ismerté vált Energol Rt. két korábbi igazgatója, Portik Tamás és Ferencsik Attila volt.

A vád tartalmazza azt is, hogy Jozef Rohác 1998. február 11-én kora este Budán, egy forgalmas kereszteződésben közvetlen közelről lelőtte Fenyő János médiavállalkozót, a VICO-vállalatcsoport vezetőjét. Ebben az ügyben senkit nem vádolnak felbujtással, egy szlovák férfi viszont a vádlottak padjára került, mert az ügyészség szerint ő vezette az autót, amelyik Jozef Rohácot a tetthelyre vitte.

A harmadik vádpont szerint 1998. július 2-án Jozef Rohác egy autóba rejtett pokolgép működésbe hozásával megölte Boros Józsefet és másik három járókelőt. A cselekményre az ügyészség szerint Portik Tamás adott utasítást, mert Boros József terhelő vallomást tett rá a rendőrségen.

Az ügyészség Jozef Rohác - mint mindhárom vádpont tettese - és Portik Tamás - két vádpont felbujtója - ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. Az ügyész perbeszédében életfogytiglant indítványozott ellenük, ugyanakkor a védelem korábban mind a négy vádlott felmentését kérte. A vádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket.

A keddi tárgyaláson Portik Tamás másodrendű vádlott pusztán annyit mondott, hogy felmentést kér, Jozef Rohác elsőrendű és Ferencsik Attila negyedrendű vádlott azonban egyaránt csaknem egy órát beszélt. Jozef Rohác kijelentette, hogy az ellene valló tanúk hazudnak.

A vád tanúinak nagy részét korábban más eljárásokban meggyanúsították, megvádolták, nem egyszer el is ítélték. Mi több, Zs. I., az egyik terhelő tanú éppen az Aranykéz utcai robbantásnak volt gyanúsítottja, ám ellene időközben megszüntették az eljárást. Az ügyész az előző tárgyaláson elhangzott védőbeszédekre reagálva kedden többek között azt hangsúlyozta: nem volt megállapodás Zs. I. és a hatóságok között, és bár lehet, hogy sok köze van az Aranykéz utcai robbantáshoz, nem volt ellene elegendő bizonyíték, így válhatott tanúvá.

Az utolsó szó jogán ugyanakkor Jozef Rohác a rá valló tanúkra célozva úgy fogalmazott: "szerintem az egész magyar alvilág megbolondult". A szlovák férfi hosszan bizonygatta, hogy a terhelő vallomások hiteltelenek. "B-kategóriás filmekben nincs olyan, amit itt a tanúk előadnak", például, hogy a vádlottak mindenkinek a tervezett vagy éppen végrehajtott bűncselekményeikről beszélnek.

A szlovák férfi a Fenyő-gyilkosság helyszínén talált sapkáról, amelyben évekkel később sikerült rögzíteni az ő DNS-ét, azt mondta: DNS-ről már akkor is hallottak, ezért ők nem hagyták volna a helyszínen, egyébként is rögzítettek abban a sapkában mástól származó hajszálakat is. "Nem könnyű a bírói munka!" - jegyezte meg Jozef Rohác a sok, szerinte valótlan vallomásról, miközben arról is beszélt, hogy ő a tévéből hallott először az Aranykéz utcai robbantásról.

A Cinóber-gyilkosság felbujtójaként megvádolt Ferencsik Attila szerint elgondolkodtató, ahogy az ügyészség válogat a gyanúsítottak között, illetve, hogy egyes, jogerősen elítélt személyek terhelő vallomásaik megtétele után kegyelmi kérvénnyel élnek. Ferencsik Attila szerint - a kecskeméti maffiaperben jogerősen elítélt - R. László rendőrbarátai segítségével megszerezte az 1990-es évek leszámolásos bűncselekményeinek nyomozati anyagát. Úgy vélte: ezekben az ügyekben az 1990-es években komoly nyomozások folytak, ám az eredményeikről a hatóságok ma már nem akarnak tudomást venni.

(Az ügyész vádbeszédében súlyos kritikával illette például az Aranykéz utcai robbantás ügyében az 1990-es évek végén folyt nyomozást, és szóvá tette, hogy éppen azok a biztonságikamera-felvételek tűntek el a rendőrségről, amelyeken szemből látható az elkövető.)

Ferencsik Attila szerint - az olajügyekben az 1990-es években ismertté vált - Energolról "sok mindent el lehet mondani", de az Energol-perben a cégvezetőkről jogerős ítélet állapította meg egy évtizede, hogy bűncselekmény nem történt. Mi több, maga az ügyész kérte a vádlottak jelentős részének felmentését. "Nincs Energol!" - szögezte le az Energol Rt. egykori igazgatója az utolsó szó jogán, és ezt nyomatékosan a figyelmébe ajánlotta a bíróságnak, az ügyészségnek és a sajtónak is. A vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezése előtt az ügyész a védőbeszédekre adott rövid válaszában kiemelte, hogy nem volt semmiféle vádemelési kényszer. Ezt az is bizonyítja, hogy több nyomozást megszüntettek, például Portik Tamás esetében is. Hozzátette: már azt is óriási eredménynek a tartja, hogy a vádbeli, csaknem két évtizeddel ezelőtti cselekmények ügyében elsőfokú ítélet születhet.

A bíró csütörtökre tűzte ki az összevont büntetőperben az ítélethirdetését. Egy másik eljárásban Portik ellen Prisztás József 1996 novemberi megölése miatt is vádat emeltek, és tavaly ősszel első fokon 10 év szabadságvesztésre ítélték, ám az a döntés fellebbezések miatt nem jogerős.

Szerző

Prostikat is futtatott a nyíregyházi ügyvéd

Publikálás dátuma
2016.03.29. 14:37
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Vádat emelt egy nyíregyházi ügyvéd által vezetett, negyventagú bűnszervezet ellen a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vezetője kedden.

Zsíros Zsolt főügyész közleményében azt írta, a vádirat lényege szerint a büntetőügyekben jártas helyi ügyvéd pár évvel korábban határozta el, hogy meggazdagodása érdekében létrehoz egy prostitúcióval, illegális cigarettaforgalmazással, valamint gazdasági társaságok színlelt értékesítésével és vagyonuk eltüntetésével foglalkozó bűnszervezetet.

Az ügyvéd a magyar cégtulajdonosoktól esetenként félmillió forintot kért azért, hogy a cégüket olyan ukrán embereknek játssza át, akik nem akarják működtetni, ténylegesen nem fizetnek érte, sőt ők kapnak pár ezer forintot a szükséges okiratok aláírásáért. Olyan is előfordult, hogy az ügyvéd megtévesztette a magyarul nem értő ukránokat, akik azt hitték, hogy magyarországi munkavállalással kapcsolatos iratokat írnak alá - ismertette a főügyész.

Elmondta, az ügyvéd egyik társának az volt a feladata, hogy felkutassa az eladni szándékozott cégeket és az új ukrán tulajdonosokat, míg másik társa a lakásán biztosított székhelyet az így külföldi tulajdonba került társaságoknak. Ezzel a módszerrel 49 magyar cég került ukrán tulajdonosok nevére. 

A cégek közül hatnak jelentős - esetenként több tízmillió forintos - vagyona volt, ezt azonban a korábbi magyar tulajdonosok az ügyvéd és társai segítségével maguknak tartották meg. Ezekből az összegekből főként az adótartozásokat kellett volna kifizetni. A negyvenezer oldalnyi nyomozati irat feldolgozása után a bűnszervezetben elkövetett csődbűncselekménnyel és közokirat-hamisítással vádolt, előzetes letartóztatásban lévő ügyvéddel és két társával szemben fegyházbüntetés kiszabására, foglalkozástól eltiltásra és vagyonelkobzásra, a többi harminchét vádlott - a cégek magyar eladói és ukrán vevői - esetében ennél enyhébb büntetésre tett indítványt az ügyész a bíróságnak - közölte Zsíros Zsolt.

Szerző

Milliárdos fiktívszámla-bizniszt buktatott le a NAV

Lebuktatott egy több mint száz cégből álló számlagyárat működtető bűnszervezetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A bűnszervezet fiktív számlakibocsátásokkal hatmilliárd forintos forgalmat segített lepapírozni ügyfeleinek - közölte a NAV kedden.

A fiktív számlákat kiállító elkövetői kör hierarchikus szervezetben működött, a feladatok és szerepkörök pontosan meghatározottak voltak. Két budai irodában folyt a háttérmunka, ott intézték a pénzelosztást és az adminisztrációt - áll a közleményben. 

A gyanú szerint a megrendelők igénye szerint kiállított fiktív számlákon szereplő összegeket - a valós szolgáltatás látszatát keltve - első körben olyan, általuk létrehozott cégek számláira utalták, amelyeknek általában bejelentett munkavállalói is voltak és adóbevallást is benyújtottak. Ezek a cégek, hogy a pénz eredetét leplezzék, a számlájukra érkezett összegeket továbbutalták olyan stróman cégeknek, amelyek semmilyen tevékenységet nem folytattak, ügyvezetőik pedig külföldi állampolgárok vagy nem létező személyek voltak. 

A valótlan tartalmú számlák alapján elutalt összeget a végén készpénzben felvették, levonták a számlák kiállítása után járó jutalékot, a megmaradt összeget pedig visszajuttatták a számlát befogadó társaságok vezetőinek. A bűnszervezetet egy budapesti férfi irányította. 

A pénzügyi nyomozók az akcióban több mint ötven, főként Pest megyei és fővárosi helyszínen tartottak házkutatásokat, több mint 430 millió forint értékben zároltak bankszámlákat és ingatlanokat, foglaltak le készpénzt, valamint egy motort és autókat is. Az ügyben eddig tizenhét gyanúsítottat hallgattak ki, közülük az irányító férfi és három társa előzetes letartóztatásban van. Az ügyben költségvetési csalás és pénzmosás miatt folyik a nyomozás.

Szerző