Előfizetés

Hamarosan kész a 2017-es költségvetés

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslatot április 26-án nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek, hogy azt legkésőbb a tavaszi ülésszak utolsó napján el lehessen fogadni - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján közzétett tájékoztatóból.

A 2017. évi költségvetés tervezése a foglalkoztatás növelésére, a stabilitásra, az államadósság csökkenő pályán tartására épül - olvasható a tájékoztatóban.

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat összeállításához szükséges feltételekről és az érvényesítendő követelményekről címet viselő dokumentum szerint a fejezetgazdák április 1-ig küldik meg költségvetési tervüket a tárca részére. Az egyeztetések után tárgyalja a kormány a törvényjavaslatot, amelyet április 26-án benyújt az Országgyűlésnek, a fejezeti kötetet pedig május 6-án terjeszti be.

A tájékoztató szerint az Európai Bizottság részére a kormány áprilisban nyújtja be Magyarország konvergenciaprogramját, melynek kidolgozása a költségvetési tervezéssel összhangban zajlik.

A 2017. évi támogatási előirányzatoknak a 2016. évi eredeti előirányzatból kiindulva tartalmazniuk kell az egyszeri feladatok miatti és egyéb báziscsökkentést, a már ismert intézmény-, illetve feladatátadás-átvételekből származó nullszaldós előirányzat-változásokat. A központi hivatalok és háttérintézmények racionalizálása miatti módosulásokat a végleges kormányzati döntések ismeretében a tervezés menetében folyamatosan építik be a végleges elképzelésekbe.

A tárca dokumentumában kitérnek arra is, hogy a bevételekre vonatkozóan a fejezetgazdáknak saját hatáskörben kell javaslatot tenniük, és a bevételi előirányzatokat a lehető legreálisabban kell megtervezni.

Az NGM anyaga szerint a pénzügyi tervezőmunka előfeltételeit képező, a feladatokból, szervezetrendszerből adódó kötelezettségeket úgy kell meghatározni, hogy a költségek finanszírozhatók legyenek. Az optimális működés kialakítása céljából a hatályos jogszabályok áttekintésével felül kell vizsgálni mind a szervezeti, mind a feladatellátás módjait.
A költségvetésből finanszírozott közfeladatok eredményét is be kell mutatni, így a fejezetgazdáknak a fejezeti indokolásba bele kell írni, hogy a költségvetésből biztosított közpénzből milyen változásokat terveznek a közfeladatok ellátásában, milyen célokat kívánnak teljesíteni, milyen eredményeket kívánnak elérni, s mindez hogyan befolyásolja az államtól
kapott szolgáltatások minőségét, mennyiségét. Ennek érdekében a célokat, a terveket lehetőség szerint számszerűen is rögzíteni kell, feladat- és teljesítménymutatók, hatékonysági, eredményességi mutatók, célkitűzések bemutatásával, a múltbéli hasonló adatokkal való összevetésben.

A tájékoztatóból kiderül, hogy a fejezetek irányítását ellátó szerveknek az általános elveken túl a költségvetési javaslatot a fejezetek közötti "nullszaldós" átcsoportosításoknak megfelelően kell összeállítani és megküldeni a korrekció alapját képező megállapodással/dokumentummal együtt. Egyúttal előírás, hogy a költségvetési szerv személyi juttatások előirányzata az intézmény költségvetésének egyéb kiemelt előirányzatai terhére nem növelhető.

Az NGM dokumentuma szerint a feladatokhoz létszám csak akkor tervezhető, ha legalább a munkaköri csoportra kivetített átlag szerinti személyi juttatások előirányzat és járulékai rendelkezésre állnak. Létszámot a személyi juttatások előirányzat nélkül nem lehet tervezni, az ilyen létszám-előirányzatot törölni kell.

A tárca tájékoztatója alapján a főszabály szerint a 2014-2020 közötti programozási időszakban az európai uniós programokat lebonyolító intézményrendszer létszámát a 2014-2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 2013. évi kormányhatározattal összhangban kell megtervezni. A létszám az év közben belépett fejlesztésekkel és azok szintre hozásával növelhető.

A központi hivatalok és háttérintézmények racionalizálásához kapcsolódóan az átvevő/jogutód szerveknél a kormány döntésének megfelelő változással kell számolni a tervezés menetében. A feladatok több helyre kerülése esetén a feladathoz kapcsolódó létszámváltozást a megállapodásokban foglaltak szerint kell kezelni.

A személyi juttatások tervezése során, a tervezés első szakaszában változatlan mértékű illetményalappal/alapilletménnyel és a közalkalmazotti illetménytáblával kell számolni. A személyi juttatás előirányzat illetményfejlesztés címen - kivéve jogszabály eltérő rendelkezése esetén - nem növelhető. A személyi juttatásokat úgy kell megtervezni, hogy az fedezetet nyújtson a törvény szerinti kifizetésekre azzal, hogy a rendvédelmi életpálya következő lépcsőjéhez kapcsolódó többletjuttatást a céltartalék során tervezik meg.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felkészült a 2017-es költségvetés véleményezésére. A vonatkozó szabályok azt is előírják, hogy az Országgyűlés az ÁSZ véleményének ismeretében kezdheti meg az általános vitát a büdzséről - közölte az ÁSZ kedden az MTI-vel. Az ÁSZ törvényi kötelezettségének eleget téve, az idén is elvégzi a következő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetének véleményezését. Ennek érdekében egész évben nyomon követi a költségvetési folyamatokat - írták.

A tájékoztatás szerint az ÁSZ törvényi előírás alapján minden évben véleményt ad az Országgyűlés számára a következő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről. Az ÁSZ további elemzést készít a Költségvetési Tanács részére is, mivel a zárószavazás előtt ennek a testületnek is ki kell majd alakítania álláspontját a törvényjavaslatról. Ezzel párhuzamosan készül majd a számvevőszéki vélemény, amelyet az ÁSZ még az általános vita kezdete előtt eljuttat majd az Országgyűlésnek.

Élénkülés várható az ingatlanpiacon

A kedvező befektetői környezet és az otthonteremtési célú kormányzati intézkedések hatására az ingatlanpiac további fellendülésére számítanak a CIB Csoport szakértői az idén. A BDO tanácsadó cég szerint rég nem látott növekedés kezdődött a magyar szállodapiacon is.

A CIB kedden az MTI-vel közölte, az áfacsökkentés és a csok-program miatt nő a kereslet a lakóingatlanok építésére alkalmas telkek iránt, és sokan keresik a szállodákat és a befektetés céljára alkalmas egyéb ingatlanokat is. A fővárosban megnőtt a kereslet az üzleti és iroda típusú ingatlanok iránt, és ez a trend már tapasztalható a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban is - írják. Bár továbbra is többségben vannak a magyar befektetők, kezdenek visszatérni a külföldi vevők is a magyar piacra. A bankcsoport tapasztalatai szerint a Közel-Keletről, Oroszországból, Kínából és Ázsiából is több érdeklődő keresi a befektetési lehetőségeket, és az elmúlt időszakban a nyugat-európai ingatlancégek érdeklődése is megnőtt.

A BDO Magyarország tanácsadó cég közleménye szerint csak Budapesten mintegy 600-800 ötcsillagos és egy-két ezer négycsillagos vagy alacsonyabb kategóriájú szobakapacitást tervező projekt előkészítése vagy megvalósítása zajlik, amelyek nyomán már a következő 1-2 évben 5-10 százalékkal bővülhet a jelenlegi mintegy 19 ezer szobás kapacitás. A magasabb kategóriájú szállodák jellemző projektmérete 200 szoba alatti és 20 és 30 millió euró közötti befektetési sávban mozog, míg az alacsonyabb kategóriájú szállodák esetében a szobaszám tipikusan 60 és 120 szoba közé esik, a projektek értéke egyenként jellemzően 4-8 millió euró.

Közölték, vidéken is több új, nagyobb léptékű projekt megvalósulása is várható például Nyíregyházán vagy Szekszárdon. Ugyanakkor egyre több szálloda küzd a munkaerő-elvándorlás következményeivel, és továbbra is kevés az eszközpótlásra és termékfejlesztésre elhatárolható forrás - hívják fel a figyelmet.

A közlemény szerint Európában a stabil GDP-növekedéshez rendkívül alacsony infláció, gyenge euró, rekordalacsony olajárak és kedvező repülőjegyárak társultak. Ezek dinamikusan hajtották felfelé a szállodai és repülési szolgáltatások iránti keresletet, amit a terrorizmus, a migráció és egyéb globális vagy ország-specifikus kockázati tényezők sem tudtak érdemben visszafogni.

Élénkülés várható az ingatlanpiacon

A kedvező befektetői környezet és az otthonteremtési célú kormányzati intézkedések hatására az ingatlanpiac további fellendülésére számítanak a CIB Csoport szakértői az idén. A BDO tanácsadó cég szerint rég nem látott növekedés kezdődött a magyar szállodapiacon is.

A CIB kedden az MTI-vel közölte, az áfacsökkentés és a csok-program miatt nő a kereslet a lakóingatlanok építésére alkalmas telkek iránt, és sokan keresik a szállodákat és a befektetés céljára alkalmas egyéb ingatlanokat is. A fővárosban megnőtt a kereslet az üzleti és iroda típusú ingatlanok iránt, és ez a trend már tapasztalható a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban is - írják. Bár továbbra is többségben vannak a magyar befektetők, kezdenek visszatérni a külföldi vevők is a magyar piacra. A bankcsoport tapasztalatai szerint a Közel-Keletről, Oroszországból, Kínából és Ázsiából is több érdeklődő keresi a befektetési lehetőségeket, és az elmúlt időszakban a nyugat-európai ingatlancégek érdeklődése is megnőtt.

A BDO Magyarország tanácsadó cég közleménye szerint csak Budapesten mintegy 600-800 ötcsillagos és egy-két ezer négycsillagos vagy alacsonyabb kategóriájú szobakapacitást tervező projekt előkészítése vagy megvalósítása zajlik, amelyek nyomán már a következő 1-2 évben 5-10 százalékkal bővülhet a jelenlegi mintegy 19 ezer szobás kapacitás. A magasabb kategóriájú szállodák jellemző projektmérete 200 szoba alatti és 20 és 30 millió euró közötti befektetési sávban mozog, míg az alacsonyabb kategóriájú szállodák esetében a szobaszám tipikusan 60 és 120 szoba közé esik, a projektek értéke egyenként jellemzően 4-8 millió euró.

Közölték, vidéken is több új, nagyobb léptékű projekt megvalósulása is várható például Nyíregyházán vagy Szekszárdon. Ugyanakkor egyre több szálloda küzd a munkaerő-elvándorlás következményeivel, és továbbra is kevés az eszközpótlásra és termékfejlesztésre elhatárolható forrás - hívják fel a figyelmet.

A közlemény szerint Európában a stabil GDP-növekedéshez rendkívül alacsony infláció, gyenge euró, rekordalacsony olajárak és kedvező repülőjegyárak társultak. Ezek dinamikusan hajtották felfelé a szállodai és repülési szolgáltatások iránti keresletet, amit a terrorizmus, a migráció és egyéb globális vagy ország-specifikus kockázati tényezők sem tudtak érdemben visszafogni.