Előfizetés

Szabálytalan Magyarország - 700 millió euróba kerül

Az Európai Unió különböző szabálytalanságok miatt 121 millió euró (mintegy 37,5 milliárd forint) Magyarországnak járó fejlesztési támogatás kifizetését függesztette fel - tájékoztatta egy neve elhallgatását kérő uniós forrás kedden az MTI-t.

A 2007-2013-as pénzügyi ciklusban Magyarországnak járó fejlesztési támogatások közül három programot érintő támogatás folyósításának felfüggesztéséről döntött az Európai Bizottság március 23-án. A neve elhallgatását kérő forrás úgy tájékoztatott, hogy a bizottság 2015 szeptemberében megszakította három uniós finanszírozású program támogatását, majd 2016. március 23-án fel is függesztette a pénzek kifizetését. A múlt szerdai döntés 121 millió euró kifizetését érinti. A bizottság akkor kezdi meg az összeg további folyósítását, ha a Magyarország kijavítja a szabálytalanságokat és adott esetben büntetést (korrekciót) is elfogad.

Az Európai Bizottság 2015 szeptemberében értesítette Magyarországot arról, hogy megszakítja a programmal kapcsolatos kifizetéseket, mivel az ellenőrzés során szabálytalanságokat találtak a program irányítása körül és ellenőrzési rendszerében. Erről és a szükséges szabályozások bevezetéséről a bizottság levelet küldött Magyarországnak. Ezeket a szabálytalanságokat Magyarország azonban nem orvosolta a rendelkezésére álló hat hónap alatt, aminek az lett a következménye, hogy a bizottság szerdán felfüggesztette a kifizetéseket - közölte a forrás.

Tájékoztatása szerint az első, figyelmeztető lépést követően könnyebb lett volna újraindítani a folyamatban lévő programok támogatását, mint most, a második lépést - vagyis a kifizetések felfüggesztését - követően. Ekkor szigorúbb ellenőrzésnek vetik alá az érintett programot, aminek akár olyan következménye is lehet, hogy az országnak a támogatás egy részét vagy akár egészét is vissza kell fizetnie az uniónak.

Most a magyar hatóságok feladata, hogy a bevezessék a kért szabályozásokat. Amennyiben azok teljesülnek, a bizottság kész akár azonnal folyósítani a támogatási összeget - hangsúlyozta az ügy részleteit ismerő szakértő. Elmondta: a múlt szerdai döntés három programot érint, amelynek részleteiről Magyarország tájékoztatást adott a bizottságnak. Az unió azok szabályszerűségét ellenőrizni fogja.

A közlés szerint más, függőben lévő kérelmekhez kapcsolódóan Magyarország esetében mintegy 700 millió eurónyi, folyamatban lévő támogatás kifizetését szakította meg vagy függesztette fel az uniós bizottság. Ebbe az összegbe beletartozik a most felfüggesztett 121 millió eurós fejlesztési forrás is.

Hamarosan kész a 2017-es költségvetés

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslatot április 26-án nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek, hogy azt legkésőbb a tavaszi ülésszak utolsó napján el lehessen fogadni - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján közzétett tájékoztatóból.

A 2017. évi költségvetés tervezése a foglalkoztatás növelésére, a stabilitásra, az államadósság csökkenő pályán tartására épül - olvasható a tájékoztatóban.

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat összeállításához szükséges feltételekről és az érvényesítendő követelményekről címet viselő dokumentum szerint a fejezetgazdák április 1-ig küldik meg költségvetési tervüket a tárca részére. Az egyeztetések után tárgyalja a kormány a törvényjavaslatot, amelyet április 26-án benyújt az Országgyűlésnek, a fejezeti kötetet pedig május 6-án terjeszti be.

A tájékoztató szerint az Európai Bizottság részére a kormány áprilisban nyújtja be Magyarország konvergenciaprogramját, melynek kidolgozása a költségvetési tervezéssel összhangban zajlik.

A 2017. évi támogatási előirányzatoknak a 2016. évi eredeti előirányzatból kiindulva tartalmazniuk kell az egyszeri feladatok miatti és egyéb báziscsökkentést, a már ismert intézmény-, illetve feladatátadás-átvételekből származó nullszaldós előirányzat-változásokat. A központi hivatalok és háttérintézmények racionalizálása miatti módosulásokat a végleges kormányzati döntések ismeretében a tervezés menetében folyamatosan építik be a végleges elképzelésekbe.

A tárca dokumentumában kitérnek arra is, hogy a bevételekre vonatkozóan a fejezetgazdáknak saját hatáskörben kell javaslatot tenniük, és a bevételi előirányzatokat a lehető legreálisabban kell megtervezni.

Az NGM anyaga szerint a pénzügyi tervezőmunka előfeltételeit képező, a feladatokból, szervezetrendszerből adódó kötelezettségeket úgy kell meghatározni, hogy a költségek finanszírozhatók legyenek. Az optimális működés kialakítása céljából a hatályos jogszabályok áttekintésével felül kell vizsgálni mind a szervezeti, mind a feladatellátás módjait.
A költségvetésből finanszírozott közfeladatok eredményét is be kell mutatni, így a fejezetgazdáknak a fejezeti indokolásba bele kell írni, hogy a költségvetésből biztosított közpénzből milyen változásokat terveznek a közfeladatok ellátásában, milyen célokat kívánnak teljesíteni, milyen eredményeket kívánnak elérni, s mindez hogyan befolyásolja az államtól
kapott szolgáltatások minőségét, mennyiségét. Ennek érdekében a célokat, a terveket lehetőség szerint számszerűen is rögzíteni kell, feladat- és teljesítménymutatók, hatékonysági, eredményességi mutatók, célkitűzések bemutatásával, a múltbéli hasonló adatokkal való összevetésben.

A tájékoztatóból kiderül, hogy a fejezetek irányítását ellátó szerveknek az általános elveken túl a költségvetési javaslatot a fejezetek közötti "nullszaldós" átcsoportosításoknak megfelelően kell összeállítani és megküldeni a korrekció alapját képező megállapodással/dokumentummal együtt. Egyúttal előírás, hogy a költségvetési szerv személyi juttatások előirányzata az intézmény költségvetésének egyéb kiemelt előirányzatai terhére nem növelhető.

Az NGM dokumentuma szerint a feladatokhoz létszám csak akkor tervezhető, ha legalább a munkaköri csoportra kivetített átlag szerinti személyi juttatások előirányzat és járulékai rendelkezésre állnak. Létszámot a személyi juttatások előirányzat nélkül nem lehet tervezni, az ilyen létszám-előirányzatot törölni kell.

A tárca tájékoztatója alapján a főszabály szerint a 2014-2020 közötti programozási időszakban az európai uniós programokat lebonyolító intézményrendszer létszámát a 2014-2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 2013. évi kormányhatározattal összhangban kell megtervezni. A létszám az év közben belépett fejlesztésekkel és azok szintre hozásával növelhető.

A központi hivatalok és háttérintézmények racionalizálásához kapcsolódóan az átvevő/jogutód szerveknél a kormány döntésének megfelelő változással kell számolni a tervezés menetében. A feladatok több helyre kerülése esetén a feladathoz kapcsolódó létszámváltozást a megállapodásokban foglaltak szerint kell kezelni.

A személyi juttatások tervezése során, a tervezés első szakaszában változatlan mértékű illetményalappal/alapilletménnyel és a közalkalmazotti illetménytáblával kell számolni. A személyi juttatás előirányzat illetményfejlesztés címen - kivéve jogszabály eltérő rendelkezése esetén - nem növelhető. A személyi juttatásokat úgy kell megtervezni, hogy az fedezetet nyújtson a törvény szerinti kifizetésekre azzal, hogy a rendvédelmi életpálya következő lépcsőjéhez kapcsolódó többletjuttatást a céltartalék során tervezik meg.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felkészült a 2017-es költségvetés véleményezésére. A vonatkozó szabályok azt is előírják, hogy az Országgyűlés az ÁSZ véleményének ismeretében kezdheti meg az általános vitát a büdzséről - közölte az ÁSZ kedden az MTI-vel. Az ÁSZ törvényi kötelezettségének eleget téve, az idén is elvégzi a következő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetének véleményezését. Ennek érdekében egész évben nyomon követi a költségvetési folyamatokat - írták.

A tájékoztatás szerint az ÁSZ törvényi előírás alapján minden évben véleményt ad az Országgyűlés számára a következő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről. Az ÁSZ további elemzést készít a Költségvetési Tanács részére is, mivel a zárószavazás előtt ennek a testületnek is ki kell majd alakítania álláspontját a törvényjavaslatról. Ezzel párhuzamosan készül majd a számvevőszéki vélemény, amelyet az ÁSZ még az általános vita kezdete előtt eljuttat majd az Országgyűlésnek.

Hamarosan kész a 2017-es költségvetés

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslatot április 26-án nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek, hogy azt legkésőbb a tavaszi ülésszak utolsó napján el lehessen fogadni - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján közzétett tájékoztatóból.

A 2017. évi költségvetés tervezése a foglalkoztatás növelésére, a stabilitásra, az államadósság csökkenő pályán tartására épül - olvasható a tájékoztatóban.

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat összeállításához szükséges feltételekről és az érvényesítendő követelményekről címet viselő dokumentum szerint a fejezetgazdák április 1-ig küldik meg költségvetési tervüket a tárca részére. Az egyeztetések után tárgyalja a kormány a törvényjavaslatot, amelyet április 26-án benyújt az Országgyűlésnek, a fejezeti kötetet pedig május 6-án terjeszti be.

A tájékoztató szerint az Európai Bizottság részére a kormány áprilisban nyújtja be Magyarország konvergenciaprogramját, melynek kidolgozása a költségvetési tervezéssel összhangban zajlik.

A 2017. évi támogatási előirányzatoknak a 2016. évi eredeti előirányzatból kiindulva tartalmazniuk kell az egyszeri feladatok miatti és egyéb báziscsökkentést, a már ismert intézmény-, illetve feladatátadás-átvételekből származó nullszaldós előirányzat-változásokat. A központi hivatalok és háttérintézmények racionalizálása miatti módosulásokat a végleges kormányzati döntések ismeretében a tervezés menetében folyamatosan építik be a végleges elképzelésekbe.

A tárca dokumentumában kitérnek arra is, hogy a bevételekre vonatkozóan a fejezetgazdáknak saját hatáskörben kell javaslatot tenniük, és a bevételi előirányzatokat a lehető legreálisabban kell megtervezni.

Az NGM anyaga szerint a pénzügyi tervezőmunka előfeltételeit képező, a feladatokból, szervezetrendszerből adódó kötelezettségeket úgy kell meghatározni, hogy a költségek finanszírozhatók legyenek. Az optimális működés kialakítása céljából a hatályos jogszabályok áttekintésével felül kell vizsgálni mind a szervezeti, mind a feladatellátás módjait.
A költségvetésből finanszírozott közfeladatok eredményét is be kell mutatni, így a fejezetgazdáknak a fejezeti indokolásba bele kell írni, hogy a költségvetésből biztosított közpénzből milyen változásokat terveznek a közfeladatok ellátásában, milyen célokat kívánnak teljesíteni, milyen eredményeket kívánnak elérni, s mindez hogyan befolyásolja az államtól
kapott szolgáltatások minőségét, mennyiségét. Ennek érdekében a célokat, a terveket lehetőség szerint számszerűen is rögzíteni kell, feladat- és teljesítménymutatók, hatékonysági, eredményességi mutatók, célkitűzések bemutatásával, a múltbéli hasonló adatokkal való összevetésben.

A tájékoztatóból kiderül, hogy a fejezetek irányítását ellátó szerveknek az általános elveken túl a költségvetési javaslatot a fejezetek közötti "nullszaldós" átcsoportosításoknak megfelelően kell összeállítani és megküldeni a korrekció alapját képező megállapodással/dokumentummal együtt. Egyúttal előírás, hogy a költségvetési szerv személyi juttatások előirányzata az intézmény költségvetésének egyéb kiemelt előirányzatai terhére nem növelhető.

Az NGM dokumentuma szerint a feladatokhoz létszám csak akkor tervezhető, ha legalább a munkaköri csoportra kivetített átlag szerinti személyi juttatások előirányzat és járulékai rendelkezésre állnak. Létszámot a személyi juttatások előirányzat nélkül nem lehet tervezni, az ilyen létszám-előirányzatot törölni kell.

A tárca tájékoztatója alapján a főszabály szerint a 2014-2020 közötti programozási időszakban az európai uniós programokat lebonyolító intézményrendszer létszámát a 2014-2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 2013. évi kormányhatározattal összhangban kell megtervezni. A létszám az év közben belépett fejlesztésekkel és azok szintre hozásával növelhető.

A központi hivatalok és háttérintézmények racionalizálásához kapcsolódóan az átvevő/jogutód szerveknél a kormány döntésének megfelelő változással kell számolni a tervezés menetében. A feladatok több helyre kerülése esetén a feladathoz kapcsolódó létszámváltozást a megállapodásokban foglaltak szerint kell kezelni.

A személyi juttatások tervezése során, a tervezés első szakaszában változatlan mértékű illetményalappal/alapilletménnyel és a közalkalmazotti illetménytáblával kell számolni. A személyi juttatás előirányzat illetményfejlesztés címen - kivéve jogszabály eltérő rendelkezése esetén - nem növelhető. A személyi juttatásokat úgy kell megtervezni, hogy az fedezetet nyújtson a törvény szerinti kifizetésekre azzal, hogy a rendvédelmi életpálya következő lépcsőjéhez kapcsolódó többletjuttatást a céltartalék során tervezik meg.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felkészült a 2017-es költségvetés véleményezésére. A vonatkozó szabályok azt is előírják, hogy az Országgyűlés az ÁSZ véleményének ismeretében kezdheti meg az általános vitát a büdzséről - közölte az ÁSZ kedden az MTI-vel. Az ÁSZ törvényi kötelezettségének eleget téve, az idén is elvégzi a következő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetének véleményezését. Ennek érdekében egész évben nyomon követi a költségvetési folyamatokat - írták.

A tájékoztatás szerint az ÁSZ törvényi előírás alapján minden évben véleményt ad az Országgyűlés számára a következő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről. Az ÁSZ további elemzést készít a Költségvetési Tanács részére is, mivel a zárószavazás előtt ennek a testületnek is ki kell majd alakítania álláspontját a törvényjavaslatról. Ezzel párhuzamosan készül majd a számvevőszéki vélemény, amelyet az ÁSZ még az általános vita kezdete előtt eljuttat majd az Országgyűlésnek.