Nő a bérfeszültség

A tavaly december és idén február közötti időszakban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta. Az aktívak aránya pedig meghaladta a 62 százalékot, amire aligha lehetünk büszkék, hiszen a környező országokban , hogy ennél többen dolgoznak. Ugyanakkor a mért nettó 7 százalékos bérnövekedéssel számos ágazatban elégedetlenek dolgozók, folyamatos bérfeszültségről szólnak a hírek.

Bár a friss munkaerő-piaci adatok éves szinten javulást mutatnak, azért számos gondra is rávilágítanak. A KSH által a tavaly december és idén február közötti időszakban mért 6,1 százalékos munkanélküliségi ráta uniós összehasonlításban is megállja a helyet, de ha a számok mögé nézünk már korántsem ilyen rózsás a kép. Az kétségtelen tény - amint erre Ürmössy Gergely is felhívta a figyelmet -, hogy a tavalyi év azonos időszakában mért 7,7 százalékos munkanélküliséghez képest 70 ezer fővel csökkent az állástalanok száma, vagyis jelenleg mintegy 4,241 millió ember van jelen a munkaerőpiacon. Az Erste Bank vezető elemzője azonban azt is közölte, hogy az aktivitási ráta mintegy 62 százalékos, ami a múltbeli adatokhoz képest kifejezetten magasnak számít, azonban régiós összehasonlításban még jelentős tér van a felzárkózásra.

A januárban közzétett bérstatisztika is arról tanúskodott, hogy a munkaerőpiac feszesebbé vált, viszont a bruttó bérek – a közfoglalkoztatottak hatásának kiszűrésével – 6,3 százalékkal nőttek, nettó értelemben pedig 8 százalékkal. Ha ehhez figyelembe vesszük, hogy az inflációs ráta 0,9 százalékos volt az első hónapjában, akkor a nettó reálbérek 7 százalékkal bővültek az elmúlt egy év során. Az Erste Bank várakozásai szerint a következő hónapokban is folytatódhat a munkaerőpiac feszesebbé válása, azaz a munkanélküliségi ráta csökkenése, illetve a bérek dinamikus bővülése. Ürmössy Gergely úgy véli, hogy az év végére 6 százalék alá eshet a munkanélküliségi ráta, átlagosan pedig 6-6,2 százalék között lehet a mutató.

A friss adatokat kommentálva Németh Dávid azt mondta, hogy a 117 ezer fős bővülésnek alig több mint a felét adta az elsődleges munkaerőpiac. A K&H Bank vezető elemzője rámutatott arra, hogy közfoglalkoztatás közel 45 ezer fővel javította a statisztikát, további 10 ezer ember pedig külföldön vállalt munkát. „A számok megfelelnek az utóbbi időszakban megszokott trendnek, azaz bár javul az elsődleges munkaerőpiac felszívóképessége, de a közmunkaprogram és a külföldön történő munkavállalás is szerepet játszik a kedvező eredményekben” - mondta a szakember. Németh Dávid szerint problémát jelenthetnek a munkaerőpiac szempontjából az alacsony bérek, azaz bérfejlesztésre lesz szükség ahhoz, hogy az elsődleges piac vonzó maradjon. Ez abból is látszik, hogy több szektorban is mutatkoznak a bérfeszültség jelei. A szakember szerint a közfoglalkoztatás és az elsődleges munkaerőpiac közötti átjárhatóságon is lehetne javítani, jelenleg ugyanis a minimálbér nem annyival magasabb a közmunkáért járó bérnél, hogy sokak számára megérje munkát keresni az elsődleges piacon.