Banktörvény - Csütörtökön dönthet az Alkotmánybíróság

Várhatóan csütörtökön dönt az Alkotmánybíróság (Ab) Áder János indítványairól, amelyekben a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról (MNB), valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról - közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén szavazta meg a két törvénymódosítást. Az MNB-törvény kivételes eljárásban elfogadott módosítása akár tíz évig korlátozná a jegybank tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét.

A jegybank alapítványai esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta, hogy azok létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, ami miatt az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Az MNB vezetőinek fizetését megduplázná a módosítás.

A politikai szereplők között éles vita alakult ki arról, hogy vajon közpénz-e, és ezért megismerhető-e az MNB alapítványai által kezelt forrás. Az MNB-törvény módosításával összefüggésben az ellenzéki képviselők mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője is felvetette az alaptörvény-ellenesség lehetőségét.

A postatörvény megváltoztatása a Magyar Postának a piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását korlátozta.
Áder János március 9-én fordult a törvénymódosítások miatt az Ab-hez. Indítványai szerint az MNB-törvény módosítása nincs összhangban a közpénzekkel gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. A postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját pedig a visszamenőleges hatály tilalmára hivatkozva kérte Áder János.
Ha az Ab alkotmányellenességet állapít meg, a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek, ha viszont az Ab elutasítja az indítványt, akkor az államfőnek haladéktalanul alá kell írnia a törvényeket.

Az Ab-nek az államfői indítvány beérkezésétől számított harminc napon belül kell döntést hoznia, ez a határidő április 8-án jár le. A törvény szerint 15 tagú Ab-nek jelenleg 13 tagja van. Tavaly februárban Paczolay Péter addigi elnök, március elején pedig Kiss László mandátuma járt le.

Szerző

Okostelefonok ellen harcolnak Orbánék

Publikálás dátuma
2016.03.29. 21:53
Pintér Sándor belügyminiszter FOTÓ: Népszava
Egyeztetésre hívta terrorügyben a parlamenti frakciókat Pintér Sándor. A belügyminiszter április 1-jén várja a képviselőcsoportok vezetőit, hogy az ünnepek alatt kidolgozott intézkedéscsomagról tanácskozzanak. Pintér egyetlen napot adott az ellenzéknek arra, hogy a tervezett törvénymódosításokkal kapcsolatos javaslataikat eljuttassák a tárcához. Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, aki tegnap Pintér "magyar hangjaként" jelentette be mindezt közölte, egyebek mellett tilthatóvá tennének olyan kommunikációs eszközöket, amelyeknél a titkosítás miatt a hatóság nem tud élni a törvényesen engedélyezett adatmegismerés jogával.

Április 1-re, péntekre egyeztetésre hívta a parlamenti frakciók vezetőit a belügyminiszter. A tanácskozáson Pintér Sándor arra akarja rávenni az ellenzéket, hogy támogassák a kormány most kidolgozott terrorizmus elleni intézkedéscsomagját. Erről Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke beszélt tegnap. A kormánypárti politikus jelezte, a tervek szerint terrortámadás esetén korlátozni akarják a polgári adatforgalmat, hogy a mentők, a kórházak, a rendőrség javára visszaszorítsák a kommunikációt. Lehetővé tennék, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ - szigorúan a megelőzés miatt - kulcsfontosságú nyilvántartásokhoz közvetlenül hozzáférjen. Emellett bizonyos esetekben bővítenék a rendőrség adatkezelési lehetőségét, illetve tilthatóvá tennének olyan kommunikációs eszközöket, amelyeknél a titkosítás miatt a hatóság nem tud élni a törvényesen engedélyezett adatmegismerés jogával.

Ez utóbbival kapcsolatban a 444.hu hívta fel a figyelmet, hogy akiknek legújabb IOS-t vagy 5-ösnél újabb androidot futtató okostelefonjuk van, azok ilyen eszköz birtokosai. Az IOS eleve titkosítva tárolja az adatokat, az androidos készülékeken ezt külön be kell állítani, de nem túl bonyolult. Szó nincs arról, hogy a Belügyminisztérium az okostelefonok betiltására vagy használatának korlátozására készülne a terrorizmus elleni intézkedéscsomag címén - mondta később az Indexnek Gulyás, aki szerint a tiltás egyedül a telefonokra ingyen telepíthető titkosító appokra vonatkozik majd. Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója a javaslatokkal kapcsolatban arra emlékeztetett, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság magyar kormányt elmarasztaló, január 16-i döntés alapján a TEK, illetve a titkosszolgálatok lehallgatási akcióihoz már nem elég az igazságügyi miniszter engedélye. Ahhoz független szerv, a bíróság engedélye kell.

Gulyás azt is bejelentette, a belügyminiszter ma estig várja, hogy az ellenzéki frakcióvezetők eljuttassák a törvénymódosításokkal kapcsolatos javaslataikat. Pintér egyetlen napot adott arra, hogy a képviselőcsoportok érdemi véleményt alakíthassanak ki a csomagról. Igaz, Simicskó István honvédelmi miniszter az alkotmánymódosítás tervezetét az általa kezdeményezett ötpárti egyeztetés előtt csupán néhány órával küldte el a frakcióknak. a belügyminiszter lépése azért lehet veszélyes, mivel a tervezett terrorellenes intézkedések több sarkalatos törvényt érintenek, így azok elfogadásához az ellenzék támogatására is szükség van, bár ezeket az adott plenáris ülésen jelenlévő képviselők kétharmada el tudja fogadni, nem úgy, mint az alaptörvény-módosítást, utóbbihoz ugyanis az Országgyűlés kétharmadának igen szavazata kell. Pintér csomagjáról április 4-én tárgyal a kormány. Miután az alkotmány újabb tervezett változtatása a honvédelmi tárca hatáskörébe tartozik, az ahhoz szükséges egyeztetéseket Gulyás szerint a HM folytatja le.

Eközben Pintér a magas fokozatú kettesről a mérsékeltebb hármasra módosította a Magyarország területére érvényes terrorkészültség fokozatát. Múlt kedden, a brüsszeli robbantások nyomán Orbán Viktor rendelte el ideiglenesen a kettes fokozatot. Akkor a belügyminiszter azt mondta: ez a fokozat addig marad érvényben, amíg nem tisztázódik, hogy mi történt pontosan Brüsszelben, és mi várható Európa más országaiban.

Újabb vád a Fidesztől
A baloldal "az emberi jogok mögé bújva segíti Európa megszállását" - fogalmazott napirend előtt a parlamentben a KDNP-s Soltész Miklós. Válaszában Dömötör Csaba kijelentette, a brüsszeli tragédia után a baloldali pártok sem tagadhatják, hogy világos összefüggés van a korlátlan bevándorlás és a terrorveszély között. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy értékelte, a kabinet sem kevesebb, sem több eszközt nem kér annál, mint ami más uniós tagállamokban a kormányok kezében van. A fideszes Németh Zsolt napirend előtt azért dicsérte Magyarországot, mert betartjuk a dublini egyezményt, amit az Európai Bíróság vissza is igazolt. A testület kimondta, visszaküldött emberek esetében is vizsgálni lehet, hogy biztonságos harmadik országból érkeztek-e.

 MSZP: nem a jogbiztonság korlátozására

A rendkívüli jogrendek mindegyikének éppen az a lényege, hogy alapvető jogok korlátozhatók vagy egyes alapjogok gyakorlása felfüggeszthető. Ettől azonban még garanciális rendelkezések léteznek. Ezt a Magyar Hírlapban tegnap reggel megjelent interjújában üzente a kétharmados többséget igénylő módosításokat elfogadhatatlannak tartó ellenzéknek Gulyás. Arra hivatkozott, hogy például nem korlátozható az Alkotmánybíróság működése, így bármely rendelet alkotmányosságát felül lehet vizsgálni. Az alaptörvény szükségállapot kihirdetésére jelenleg is lehetőséget ad a kormánynak, a megelőzés érdekében viszont szélesebb felhatalmazásra van szükség érvelt.

Rogán Antal ezúttal a Hír TV-ben kérte az ellenzék segítségét a tervezett alaptörvény-módosításhoz. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője megüzente, ésszerű kereteken belül hajlandók figyelembe venni a többi párt javaslatait, lehetetlen érveket azonban nem tudnak elfogadni. Azt, hogy a hadsereg bevetéséről négyötödös többséggel döntsenek, butaságnak nevezte. "Azért butaság, mert a terroristák nem négyötöddel döntenek a terrorcselekményekről, és mire a parlament összeül, és négyötödös többséggel dönt, már régen túl vagyunk mindenen" - fogalmazott a miniszter. Az ellenzéki pártok azért nem támogatják a terrorizmussal összefüggő alkotmánymódosítást, mert az szerintük lényegében teljhatalmat adna a kormánynak.

Titkosszolgálati eszközökkel, bírói engedéllyel ma is le lehet hallgatni telefonokat, terrorizmus gyanújával ma is bele lehet nézni bárkinek a bankszámlájába. "Nem tudjuk, miről beszélnek. Nem tudjuk, hogy megint píárkormányzás megy, megint sajtótájékoztatókon mondunk nagyokat, vagy el akarunk fedni valami mást". Erről szintén a Hír TV-ben beszélt az MSZP-s Harangozó Tamás. Közölte, semmi olyat nem fognak megszavazni, ami a jogbiztonságot korlátozza.

Szerző

Kiderült, mikor lehet beiratkozni a Klikhez tartozó iskolákba

Április 14-én és 15-én lesz a beiratkozás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) tartozó általános iskolákban. Csütörtökön reggel 8 és este 7, míg pénteken 8-18 óra között várják a szülőket az intézmények - közölte a Klik. 

A beiratkozáshoz a szülőknek mindenképpen vinniük kell a gyermek nevére kiállított személyazonosítót, a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint az iskolaérettséget tanúsító igazolást. Ez utóbbit az óvodából, vagy a szakértői bizottságtól kapja meg a gyermek. A beiratkozás időpontjában arról is nyilatkozni kell, hogy hittan vagy erkölcstan oktatást választanak a gyermeküknek. Az iskola köteles minden, a felvételi körzetében életvitelszerűen lakó tanulót felvenni.

Abban az esetben, ha még marad szabad férőhelye, akkor előnyben kell részesítenie a hátrányos helyzetű (HH) gyermekeket. A HH és a sajátos nevelési igényű gyermekek felvétele után a különleges helyzetű tanulók nyerhetnek felvételt a fennmaradó helyekre. Közéjük tartoznak azok, akiknek a szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, akiknek a testvére már az adott iskolába jár, a szülő az intézmény körzetében dolgozik, illetve a lakóhelye egy kilométeren belül található. Ha az általános iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor a jogszabályban rögzített sorrendnek megfelelően sorsolást tart, amelyre minden érintettet meghív.

A szülőknek szabad választásuk van abban, hogy melyik iskolába íratják be a gyermeküket. A szülők a felvételről szóló tájékoztatást vagy az elutasításra vonatkozó határozatot április 29-ig megkapják írásban. Amennyiben a gondviselő nem ért egyet az iskola döntésével, kérelmet nyújthat be az igazgatónak, aki azt továbbítja a tankerület felé. A fellebbezést a tankerületi igazgató 21 napon belül elbírálja, és ennek eredményéről értesíti a szülőt. Felhívjuk a figyelmet, hogy minden szülőnek kötelessége a tanköteles korú gyermekének beiskolázása. Amennyiben további segítségre van szükség, minden édesapa és édesanya bizalommal fordulhat intézményekhez és a tankerületekhez - zárul a közlemény.

Szerző
Témák
Klik beiratkozás