A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak 15 napjuk van arra, hogy kiadják rejtegetett adataikat, miután a Kúria tegnap helyben hagyta a másodfokú ítéletet az MNB-alapítványok és Csabai Károly perében, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A Világgazdaság újságírója az után fordult bírósághoz, hogy a jegybank három alapítványa közérdekű adatigénylésre nem adta ki az általa kiírt pályázatok részleteit. Csabai arra volt kíváncsi, kik, mennyi pénzt, milyen célokra és milyen indoklással kaptak szervezetektől. Első fokon a bíróság mindenben neki adott igazat, s másodfokon megállapították: az alapítványi hatáskörbe átkerült pénz nem veszíti el "közpénz jellegét", a közfeladatokat ellátó szervek elszámoltathatóságának értelmében az adatokat kérésre kötelező kiadni, amennyiben a pályázatok nyertesei jogi személyek. A természetes személyek pályázatai esetében a másodfokú ítélet a személyes adatok védelmére hivatkozva úgy rendelkezett, hogy azok részleteit és a nyertesek nevét nem kell kiadni. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett a Kúriához: az MNB továbbra is azt akarta elérni, hogy semmi ne kerülhessen nyilvánosságra, Csabai pedig azt akarta, hogy a természetes személyekre is terjesszék ki a döntést.
A legfelsőbb bíróság szerdai döntésében mindkét felülvizsgálati kérelmet elutasította. Az indoklásban kiemelték: a közfeladatot ellátó szerv fogalmát sokkalta tágabban kell értelmezni, mint ahogy azt a Matolcsy György vezette MNB szeretné. Az ítélet szerint az MNB- alapítványok igenis közfeladatot látnak el, és elszámoltathatók attól függetlenül, hogy milyen formában működnek és jogilag elkülönülnek a jegybanktól. A személyes adatokkal kapcsolatban kimondták, hogy azok védelme elsőbbséget élvez, így csak a magánszemély beleegyezésével lehet adatait nyilvánosságra hozni.
A Kúria határozata érdekes lehet az MNB-alapítványok és a Magyar Posta költéseinek titkosítására vonatkozó törvény szempontjából is: a 260 milliárd forint közpénzre, valamint a posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó törvényekről a hírek szerint csütörtökön hozza meg a végső döntést az Alkotmánybíróság (Ab). Ugyanis az Országgyűlés hiába fogadta el rohamtempóban a javaslatokat, Áder János előzetes normakontrollra küldte azokat az Ab-hez. A köztársasági elnök szerint az MNB-törvény módosítása nincs összhangban a közpénzekkel gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. A postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját pedig a visszamenőleges hatály tilalmára hivatkozva kérte Áder. Amennyiben az Ab alkotmányellenességet állapít meg, az Országgyűlésnek újra kell tárgyalnia a jogszabályokat, ha viszont a testület elutasítja az indítványt, akkor az államfőnek alá kell írnia a törvényeket.