Újabb propagandabrosúrákkal támad Rogán hivatala

Újabb, a "működő reformokról" készült propagandabrosúrákat kezdett el kiszórni a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A 18 oldalas füzet javarészt a "csökkenő személyi jövedelemadóval" és a családi otthonteremtési kedvezményekkel foglalkozik, de megemlítik azt is, hogy a kormány sikeresen megvédte az országot a menekültektől. 

Ám a veszély még nem múlt el, hiszen Brüsszel be akarja vezetni a kvótát. Nem tudni, hogy a kormány milyen adatokra alapozta a dokumentumot, ugyanis Rogán Antalék füzete szerint míg a déli határ lezárása előtt 390 ezer menekült érkezett Magyarországra, addig 2015 ősze óta szerintük csupán 746. Ez nyilvánvalóan nem igaz, hiszen csak februárban több migránst fogtak el a határon. A kormány adatlapot is kitöltetne azokkal, akik a továbbiakban is szeretnének értesülni csodálatos teljesítményeiről. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH), kapott-e engedélyt a kormány ilyesféle adatgyűjtésre, s ha igen, mikor. Válaszukban az internetes nyilvántartásukhoz irányítottak, amelyből csupán az derült ki, hogy a Miniszterelnökség valóban bejelentette az adatgyűjtést. Egyelőre azt sem tudni, hogy ez egy új kampány, vagy a régi része-e. Az előző "széria" tavaly júliustól szeptemberig futott, nettó 600 millió forintos kerettel.

Szerző

Közös jelöltekkel verhető a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.03.25 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Négy ellenzéki párt összefogásával már megszorítható, ötpárti együttműködéssel pedig stabilan verhető a Fidesz a fővárosban az önkormányzati választáson – derült ki a ZRI Zavecz Research felméréséből.
Érdemi párhuzam fedezhető fel az európai parlamenti és az önkormányzati választás között. Az előbbi esetében egyre többen gondolják úgy (februárban már a választók 63 százaléka), hogy a közös lista a legjobb módszer a szavazatok maximalizálására, ám egyre kevésbé hiszik, hogy megvalósulhat az együttműködés ezen formája. Az idő megmutatta, hogy a kételkedőknek volt igazuk. Ami pedig az önkormányzati-, pontosabban a főpolgármester-választást illeti: miközben a fővárosi szavazók 53 százaléka szeretné, ha Tarlós István nem újrázhatna, jelenleg csak 31 százalék gondolja úgy, hogy leváltható a főpolgármester – derült ki a ZRI Zavecz Research Intézet kutatásából. Az állampolgári hitetlenség okát pedig a pártok magatartásában érdemes keresni – a választók ugyanis egyre kevésbé tartják valós alternatívának a teljes együttműködést.
Ahhoz tehát, hogy az ellenzék „csúcsjelöltje” többséget tudjon szerezni, elsősorban lélektani fordulatra van szükség. A fővárosban mintegy 1,4 millió lakosnak van szavazati joga, jelenleg pedig a következő az erősorrend: 44 százalékos támogatottsággal Tarlós István áll az élen, Karácsony Gergelyt mögött a budapestiek 38 százaléka áll – míg Puzsér Róbertnek még sokat kell építkeznie, egyelőre ugyanis csak 5 százalékos a tábora. Csakhogy az ellenzéknek Budapesten van egy komoly mozgósítási előnye – nevezetesen az előválasztás. Ennek első fordulóját az MSZP szervezte meg, az év elején pedig majdnem 40 ezer ember nyilvánította ki akaratát. A számok azt mutatják, hogy a választók értékelik, ha a politika bevonja őket a döntéshozatalba, ugyanis a Závecz Intézet azt mérte: ha lesz második forduló, akkor már a budapestiek 26 százaléka vesz rajta részt biztosan (további 22 százalék pedig azt mondta, hogy valószínűleg elmegy). A 350 ezer előválasztó valószínűleg túlzás, ám azt jól mutatja, hogy a főváros megmozdult – egyebek mellett azért, mert gyakorlatilag az összes párt deklarálta, hogy kötelezőnek ismeri el magára nézve a kiválasztási folyamat végeredményét. (Emlékeztetőül: az MSZP, a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció jelöltje Karácsony Gergely, az LMP és a Jobbik Puzsér Róbert mögött sorakozott fel, a Momentum nem nevezett meg senkit, viszont vállalta, hogy beáll a győztes mögé.) Az persze egyelőre kérdéses, hogy a pártok mozgását automatikusan követik-e a szavazótáborok. Ugyanis egy Karácsony-Tarlós mérkőzésen az LMP-sek mintegy 29 százaléka, a jobbikosoknak pedig 55 százaléka tartaná hatalomban a főpolgármestert. (Ha pedig a meccs – bár a kutatások alapján ez valószínűtlen – Tarlós és Puzsér között zajlana, akkor valamennyi ellenzéki párt hívei a regnáló városvezetőt támogatnák.) Azonban a pártszimpatizánsok esetleges szétszavazását bőséggel ellensúlyoznák a bizonytalanok – legalábbis Karácsony esetében. Az összefogás a közvélemény-kutatás szerint egyértelműen balra mozgatná a pártot eddig nem választókat. Hogy ez több egy hipotézisnél, jól mutatják a különböző önkormányzati választási modellek. Amennyiben – akárcsak az EP – megmérettetésen – külön indulnak a pártok, akkor a ősszel Budapesten a Fidesz 33 százalékos összesített eredményt mutatna fel, az MSZP-DK-Párbeszéd szövetség 25 százalékot kapna, a többi kis párt pedig 1-4 százalékkal szerénykedhetne. És mindehhez jön 26 százaléknyi bizonytalan, aki nem szavaz, vagy még nem tudja, hogy melyik pártra. Amennyiben viszont az LMP betársul a „balos hármashoz”, akkor a Fidesz eredménye 32 százalékra szelídül, az MSZP, a Párbeszéd, a DK, illetve az LMP pedig összesen 33 százalékra izmosodik. A feltételezett nyolc százalékos növekedés nagy részét a bizonytalanok adnák, ugyanis ebben a modellben, arányuk 20 százalékra csökkenne. Azaz jól látszik, hogy az LMP szavazók ugyan nem szavaznának át teljesen, viszont az összefogás szívóhatása működik. (Arról, hogy az LMP miképp fut rá a budapesti választásokra, arról a párt illetékes fóruma a hét második felében alakítja ki álláspontját.) Ha a Momentum is beszállna ötödiknek a fővárosi koalícióba, akkor az ellenzék tovább – 36 százalékra – növelhetné eredményét, azaz érdemben vezethetne. A kutatás szerint egyébként ez lenne az optimális modell. Ugyanis amíg a Jobbik vidéken az együttműködés felhajtó erejének számít, addig Budapesten nem. Az a modell amelyik úgy kalkulál, hogy a Jobbik is az ellenzéki szövetség tagja, szerényebb ellenzéki előnyt mutat. Egész pontosan ebben az esetben a Fidesz 34 százalékot érne el, a fővárosi koalíció 34 százalékot, és a bizonytalanok aránya 22 százalékra hízna. Ez két dolgot jelent: a Jobbik szavazói ez esetben nagyobb arányban voksolnának a kormánypártra, az alapvetően balra húzó budapesti bizonytalanok pedig visszahőkölnének egy teljesen közös listától.
Frissítve: 2019.03.25 06:00

Nem bizonyított, hogy Trump összejátszott az oroszokkal elnökké választásakor

Publikálás dátuma
2019.03.24 21:19
Trump fellélegezhet
Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
"A bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az elnök részt vett egy orosz beavatkozással összefüggő választási csalásban" - ismertette a Mueller-jelentés eredményét az igazságügy-miniszter.
A régóta várt Mueller-jelentés tisztázta Donald Trump amerikai elnököt azok alól a vádak alól, amelyek szerint összejátszott Oroszországgal a 2016-os választás befolyásolása érdekében - tudósít William Barr igazságügy-miniszter vasárnapi bejelentéséről a Washington Times.

"A vizsgálat szerint a bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az elnök részt vett egy orosz beavatkozással összefüggő választási csalásban"
- közölte Barr, majd hozzátette, azt sem derült ki, hogy Trump kampánycsapatából bárki együttműködött volna az oroszokkal, pedig, mint állítja, a másik fél nyitott lett volna erre. Robert Mueller pénteken fejezte be a csaknem kétéves vizsgálatot, majd az ebből készült jelentést átadta az igazságügy-miniszternek, aki most nyilvánosságra hozta a dokumentumnak azt a pontját, amelyre a legtöbben kíváncsiak voltak.

A különleges ügyész azt sem állítja, hogy Trump elkövette az igazságszolgáltatás akadályozása bűncselekményt, de nem is menti fel ez alól.

Meghallgatásra idézik be az amerikai igazságügyi minisztert

Meghallgatásra idézi be William Barr igazságügyi minisztert a Mueller-vizsgálattal kapcsolatban az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága - jelentette be Jerry Nadler. A bizottság demokrata párti elnöke rögtön azt követően nyilatkozott, hogy a tárcavezető levélben tájékoztatta a törvényhozókat a Mueller-jelentésben foglalt főbb megállapításokról. Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának ugyancsak demokrata párti vezetője már azután, hogy a Mueller-bizottság pénteken átadta a jelentést William Barr miniszternek, közölte: a törvényhozók a kongresszus elé idézhetik meghallgatásra Robert Muellert, a vizsgálóbizottság vezetőjét is.

Frissítve: 2019.03.24 22:05