Az „ősbűnből” nem enged a hatalom

Publikálás dátuma
2016.03.31. 07:03
Egy órára biztosan egymásra találtak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Rendhagyó formát választott a kormány oktatáspolitikája elleni tiltakozásként a Tanítanék Mozgalom, az oktatáspolitikai elemző szerint a polgári engedetlenségi akció sikeres lehet, kérdés azonban, hogy a kormányzat hogyan reagál. Palkovics László államtitkár az egyórás "sztrájk" után is a tiltakozók által elutasított köznevelési kerekasztalhoz várja az érintetteket, sőt még a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének sztrájkbizottságát is - utóbbi végképp nem érti, hogy miért.

Saját iskolájához hasonlította a közoktatás jelenlegi állapotát Pukli István, a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója: a szebb napokat is látott épületről omladozik a vakolat, a lehulló daraboktól a főbejárat fölé épített "ideiglenes" védőtető-szerűség hivatott megóvni az iskola diákjait, tanárait. Az első repedések megjelenése után hiába keletkeznek már egyre nagyobb lyukak a falon, az épület teljes renoválására ilyen-olyan okok miatt még nem kerülhetett sor, s szinte biztos, hogy néhány évet még várni is kell rá. Pontosan úgy, ahogy a közoktatási rendszer teljes újragondolására, erre ugyanis még az egyre nagyobb társadalmi nyomás hatására sem hajlandó a döntéshozó hatalom.

Éppen ezért kerülhetett sor szerdán a kormány politikájával szembeni véleménynyilvánítás ritkán használt formájára, a polgári engedetlenségre; reggel nyolc és kilenc óra között az ország több száz iskolájában leállt az oktatás, tanárok ezrei üzenték meg újból a kormánynak: a 2010-ben megkezdett irány rossz, változtatni kellene. Miközben az orbáni oktatáspolitika irányával egyetértők gondosan kiválasztott képviselői a köznevelési kerekasztal berkeiben az évek óta ismert problémák feltérképezésével és azok tüneti kezelésének lehetőségeivel vannak elfoglalva, a kormány kerekasztalát illegitimnek tekintő mintegy félszáz civil és szakmai szervezet létrehozta a Civil Közoktatási Platformot (CKP), amely a kormányzat számára elkészítette, majd 12 pontba foglalta a közoktatás legsürgetőbb problémáinak (mint a tankönyvszabadság visszaállítása, vagy az érettségire vonatkozó módosítások visszavonása) megoldását segítő javaslatait. Emellett dolgoznak a hosszútávú átalakításokon is, véleményük szerint ugyanis teljesen új irányvonalra van szükség a közoktatásban, új nemzeti alaptanterv, új közoktatási törvény kidolgozását is szorgalmazzák.

Pukli István: omladozik a rendszer, mint ez az iskola FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Pukli István: omladozik a rendszer, mint ez az iskola FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Pukli István az országos tiltakozást összefogó Tanítanék Mozgalom képviseletében két hete, a március 15-i Kossuth téri tüntetésen felszólította a kormányt, haladéktalanul kezdjék meg az egyeztetéseket az oktatás valódi szereplőivel, s első körben tárgyaljanak a CKP 12 pontjáról. Mivel ez nem történt meg, szerdán polgári engedetlenséggel próbáltak újból nyomást gyakorolni a hatalomra, majd a Teleki igazgatója újból 14 napot adott a kormánynak arra, hogy üljön le tárgyalni a CKP képviselőivel. "Most mi hívjuk egyeztetésre a kormányt, de nem kerek, hanem kétoldalú tárgyalóasztalhoz szeretnénk leülni. Két hetük van arra, hogy döntsenek arról, tárgyalnak-e velünk. Ha nem történik semmi, újabb akciókra lehet majd számítani" - jelentette ki Pukli.

Párbeszéd kezdődik
Szándéknyilatkozatot fogadott el együttműködéséről a Tanítanék Mozgalom és kilenc szakszervezet - írja közleményében a Tanítanék Mozgalom. Az együttműködés célja, hogy a gyermekek és az ország jövője érdekében a közoktatási rendszert megújítsák - közölték, hozzátéve: az együttműködésben részt vevők a közoktatás átalakításáért zajló tiltakozáshoz kapcsolódóan egyeztetni fognak a továbbiakban szerveződő szolidaritási akciókról. A szándéknyilatkozatot a Tanítanék Mozgalom, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), a Vasutasok Szakszervezete (VSZ), a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ), a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), a Távközlési Szakszervezet, valamint a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) tette.

Újból (vagy továbbra is) a kormány oldalán pattog a labda, ám mint azt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nyilvánvalóvá tette, nem akarnak újabb tárgyalásokat. Miközben tanárok, diákok, szülők és mások az iskolák előtt tüntettek, az Emmi rövid közleményben jelezte: továbbra is várják a CKP képviselőit a köznevelési kerekasztalhoz. Nem sokkal később Palkovics László oktatási államtitkár is megszólalt, helytelenítette a polgári engedetlenségi akciót, s ő is leszögezte, hogy csak a köznevelési kerekasztalt tartja jó megoldásnak a problémák megvitatására. Azt mondta, nem érti, hogy a CKP miért nem akar azon részt venni. "A magyar oktatás ügye nem privát dolog, nem szeretnénk külön tárgyalást folytatni" - fogalmazott.

A CKP már több közleményben, szóvivőik pedig nyilatkozatukban is kifejtették, miért nem ülnek le a kormány kerekasztalához, az egyik ok éppen az, hogy szerintük az oktatásügy valóban "nem privát dolog", ezért nem zárt ajtók mögött egyeztetnének, nyílt tárgyalásokat szeretnének. A másik ok, hogy a kerekasztal reprezentativitása nem biztosított, olyan fórumon szeretnének egyeztetni, amely "szakmai alapokon nyugszik, szereplői reprezentálják a nevelés-oktatás szakmai, érdekvédelmi és civil közösségeit" (a kormány kerekasztalának munkájában még a két nagy pedagógus szakszervezet sem vesz részt).

"A köznevelési kerekasztallal már szinte senkit nem tudnak becsapni. Ugyanezt eljátszották a felsőoktatásban is, de említhetném az antiszegregációs kerekasztalt is, ahonnan már szinte minden valamirevaló szakértő felállt. A kormányzati kerekasztalon biodíszletnek használnak különböző szervezeteket, miközben az érdemi szereplők szavazata keveset számít. Ez alibifoci, és ezt a kormány is tudja. Szerintem ez az egész történet már rég túlmutat a köznevelési kerekasztalon" - véli Radó Péter. Az oktatáspolitikai elemző rámutatott: már az is kiderült, hogy a valódi döntések nem a köznevelési kerekasztal körül születnek - utalt például arra, hogy Rétvári Bence államtitkár már azelőtt bejelentette a diákok terheinek csökkentéséről szóló javaslatcsomagot vagy a sokat szidott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) állítólagos megszüntetését, hogy ezekről a kerekasztalon addig érdemi döntések nem születtek.

Egy órára biztosan egymásra találtak FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Egy órára biztosan egymásra találtak FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Törvényt módosítana az MSZP
Az MSZP - a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel egyetértésben - törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné, hogy a szakszervezetek szolidárisak lehessenek a polgári engedetlenséggel tüntetőkkel is. A javaslat garantálja, hogy a munkavállalókat ne érhesse retorzió, ha bármikor a jövőben részt vesznek egy, a Tanítanék mozgalom által szervezett szerdai állampolgári engedetlenséghez hasonló demonstráción. A párt szerint abszurd, hogy jelenleg Magyarországon bárkinek félnie kelljen, ha kinyilvánítja véleményét. Mint írták, "a Fidesz elnyomó törvényei szinte lehetetlenné teszik a jogszerű sztrájkot".

Radó szerint a rendhagyó szerdai akció sikeresnek mondható, tudomása szerint jóval több iskola vett részt benne, mint ahányan előzetesen jelezték. "Mint minden tiltakozó akció, ennek a jövője is a kormány reakciójától függ. A tiltakozó mozgalom folytatódni fog, ha továbbra sem lesz szándék valódi változtatásokra" - mondta, hozzátéve: a szerda reggeli akció azt mutatja, hogy továbbra is van erő a mozgalomban. Úgy véli, a három "ősbűn" az iskolai autonómia felszámolása, a központosítás és a rendszer alulfinanszírozottsága. "Ebből fakad minden más, ám pont ezekkel kapcsolatban nem hajlandó engedni a kormány".

Pedig néha úgy tűnhet, hogy a kormány valóban enged. A Klik megszüntetésének terve jól hangzik, ahogyan az is - mint arról a Népszabadság kormányzati forrásokra hivatkozva beszámolt -, hogy a kormány önálló oktatási minisztérium létrehozását is tervezi, élén Palkovics Lászlóval. Radó szerint a Klik átalakítása vagy megszüntetése csak porhintés, az oktatási minisztérium pedig "nem érdekes". "Ha a Klik helyébe másik szörnyeteg lép, a rendszer lényegén semmit sem fog változtatni. Ahogy egy önálló oktatási minisztérium sem eredményezné azt, hogy lecserélik a jelenlegi, elhibázott politikai modellt" - véli Radó. Szerinte ha a kormány valóban engedményeket szeretne tenni, az első lépés az lenne, hogy leül tárgyalni a CKP képviselőivel.

Továbbra is kérdés, hogy ennek mekkora az esélye, az ugyanakkor beszédes, hogy a nagyobbik kormányzópárt és annak politikusai szinte nap mint nap kijelentik: a Tanítanék Mozgalom akcióinak csak és kizárólag politikai céljai vannak, a pedagógusokat az ellenzéki, főként baloldali pártok "tolják maguk előtt". Pukli István viszont már többször leszögezte: az ő céljai maximum szakmapolitikaiak. "Nem csak a parlamentben ücsörgők munkáját lehet politikának nevezni. A CKP és a Tanítanék Mozgalom közpolitikai tevékenységet folytat, a politikai pártok azonban nem szereplői ennek az egész történetnek. Valódi befolyása a történésekre itt csak a CKP mintegy félszáz szervezetének és a kormánypártoknak van" - mondta Radó.

Ugyanakkor ne felejtsük el azt sem, hogy három oktatási szakszervezet a Pedagógusok Sztrájkbizottsága keretében már hónapok óta tárgyal a kormánnyal 25 pontos követeléslistájukról, amelyből 18 esetében már megállapodás közeli helyzet alakult ki. Radó azonban úgy véli, a szakszervezetek nem tudnak majd olyan megállapodást aláírni, amely valóban elfogadható lenne. "Ezt nehéz elképzelni. De ha így is lenne, nem az volna a kérdés, milyen hatása lesz a mozgalmakra, hanem hogy milyen hatása lesz a szakszervezetekre" - mondta.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is megpróbálta folytatni tavaly abbamaradt sztrájkbizottsági tárgyalásait, eddig kevés sikerrel. Történt azonban egy érdekes dolog: Mendrey László PDSZ-elnök lapunknak elmondta, levelükre Palkovics államtitkártól kapott választ, aki a május 5-i köznevelési kerekasztal ülésére hívta a szakszervezetet, hogy ott vitassák meg a részleteket. "Még mi sem értjük teljesen, hogyan gondolta ezt az államtitkár. Az igaz, hogy a sztrájkbizottságnak a kormány képviselőivel kell tárgyalnia. Ezek szerint beismerik, hogy a kerekasztal maga a kormány".

A magyar tanárok akciójáról ír a New York Times
"Több száz tanár nem tartott órát szerda reggel Magyarországon, hogy így tiltakozzon a hivatalos oktatáspolitika ellen. A tanárok követelik a szabad tankönyvválasztást, több oktatási célú forrást, valamint hogy kevesebb bürokratikus teher háruljon rájuk, és kevesebb időt kelljen a tanulóknak az iskolában tölteniük" - írta szerdán a New York Times. A beszámoló kiemeli, hogy a Teleki Blanka Gimnázium körül a diákok élőláncot alkottak. Élükön Pukli Istvánnal, aki elmondta, nem engedik, hogy az oktatási rendszer szétszakítsa az iskolákat. A cikk végén kitérnek arra, hogy a magyarországi korlátozott sztrájkjogok miatt ez igazából nem sztrájk, hanem polgári engedetlenség.



Szerző

Pintér-csomag - Meglesz az ötpárti?

Publikálás dátuma
2016.03.31. 07:00
„Háború” a határon FOTÓ: MTI/UJVÁRI SÁNDOR
Az ellenzék várhatóan elfogadja Pintér Sándor meghívását és ott lesznek a terrorizmus elleni küzdelem jegyében összehívott pénteki ötpárti egyeztetésen. Úgy tudjuk, a szocialisták akkor mennek el a tanácskozásra, ha azon nem az állampolgári jogok tovább rombolásához akar felhatalmazást kapni a kormány. A belügyminiszter múlt héten bejelentett csomagjának pontos szövegét lapzártakor még nem ismerték a pártok. Eközben az Iszlám Állam Magyarországot is megfenyegette. Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó erre hivatkozva felszólította az ellenzéket, hogy "a napi politikától eltávolodva" támogassák a Pintér-csomagot.

Minden, a magyar emberek biztonságának és jogainak védelmét szolgáló kezdeményezést támogatnak, de ellenzik azokat az intézkedéseket, amelyek a terrorizmust csak ürügyként használják az állampolgári jogok, valamint a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének tovább rombolásához. Ezt az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja üzente tegnap a belügyminiszternek, aki péntekre egyeztetésre hívta az öt parlamenti párt vezetőit.

Tarlós is Orbán mellett
A Fővárosi Közgyűlés is elutasította kötelező uniós betelepítési kvótát. A testület kormánypárti tagjai tegnap határozatban mondták ki, hogy támogatják a kormány "illegális bevándorlással szembeni, Magyarország védelme érdekében tett" intézkedéseit. A javaslatot Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere, önkormányzati és rendészeti tanácsnok jegyezte.

A szocialisták elkötelezettek a magyarok biztonságának szavatolása, a terrorizmus elleni küzdelem fokozása és az Európai Unió határainak védelme mellett. Jelezték, készek tárgyalni azokról a javaslatokról, amelyek a jogállami és az alkotmányos garanciák biztosítása mellett alkalmas ezen célok elérésére. Ám arra figyelmeztettek, a mindenkori kormánytöbbségnek ugyan hatékony eszközöket kell biztosítania a hatóságok számára, ez viszont nem járhat az emberek jogainak szükségtelen és aránytalan korlátozásával. A törvényeknek nemcsak a nemzetközi terrorizmus ellen kell védeniük az embereket, hanem az állami szervek esetleges túlkapásaival, önkényes intézkedéseivel szemben is.

A múlt héten bejelentett Pintér csomag pontos szövegét a pártok szerda estig nem kapták meg, így az MSZP nem tudta megítélni, hogy a belügyminiszter levelében megjelölt öt pont eleget tesz-e ezeknek a követelményeknek. Forrásaink szerint a szocialisták a szöveg megismerése után döntenek arról, ott lesznek-e a pénteki egyeztetésen. Az intézkedéscsomag elemei között vannak racionális ötletek, de látni kell a szövegtervezetet - fogalmazott lapunknak Schiffer András. Az LMP társelnöke szerint pártja nyitott az egyeztetésre, el is mennek az ötpártira és várják a fejleményeket.

„Háború” a határon FOTÓ: MTI/UJVÁRI SÁNDOR

„Háború” a határon FOTÓ: MTI/UJVÁRI SÁNDOR

A politikus reméli, a Fidesz ezúttal nem áll fel olyan gyorsan az asztaltól, mint azt érthetetlenül a tervezett újabb alkotmánymódosítás tárgyalásakor tették. Az LMP januárban is elmondta, nem járul hozzá, hogy a kormány terrorveszély esetén parlamenti felhatalmazás nélkül vezethessen be különleges jogrendet, korlátozva ezzel az emberek alapvető jogait. Semmi olyat nem támogatnak, ami az emberek félelemére alapozva túlhatalmat adna a kormánynak. Erről Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője beszélt tegnap, aki pártját képviseli majd a pénteki egyeztetésen. A párt támogatja, hogy a rendvédelmi szervek, a katonaság és a titkosszolgálatok több korszerű eszközt kapjanak, a munkájukat hatékonyabbá tevő jogi lépéseket sem utasítják el, bizonyos korlátok betartásához ugyanakkor ragaszkodnak.

Propagandaháború másfél perceben
Ellenségek nélkül folytatott háború másfél perceben. Akár ez lehetne a címe annak az új propagandavideónak, amit tegnap posztolt saját Facebook-oldalán a kormány. Mindenkinél legyen töltött tár - adja ki a parancsot a maszkos, terepruhás, golyóálló mellényes katona. "Több bejelentés érkezett a biztonsági határzár átvágásával történő illegális határátlépésről" - hangzik a magyarázat, amit a fekete maszk miatt kicsit nehéz érteni. "Magyarország továbbra is minden eszközzel megvédi a határokat", ez a film címe, amelyben szerepelnek helikopter, páncélozott harci járművek, ám egyetlen menekültet sem látni. A videó alá valaki azt írta: "És akkor jön a francia szerelmespár és csak simán besétál a legjobban őrzött Parlamentünkbe!!!"

Miközben a pártok a Pintér-csomag szövegszerű javaslatait várták kiderült, az Iszlám Állam a közösségi médián keresztül Magyarországot is megfenyegette. Az ISIS médiaszervezete, az al-Wafa a Washington Times szerint azt üzente: "Ma Brüsszel és a reptér, holnap Portugália vagy Magyarország jöhet". Ahogy fogalmaznak, "egyetlen európai nemzet vagy főváros sincs biztonságban az Iszlám Állam támadásai elől". A kormány ezt az információt is komolyan veszi, elemzi, figyelemmel kíséri - reagált a fenyegetésre Bakondi György. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója emlékeztetett, nem ez az első eset, hogy Magyarország "nyomokban megjelent" az ISIS egyik közleményében. A főtanácsadó a fenyegetés kapcsán arra szólította fel az ellenzéket, menjen el a pénteki ötpártira és "a napi politikától eltávolodva" támogassa a magyar emberek biztonságát szolgáló lépéseket. Bakondi szerint a belga elemzések azt mutatják: az a terrorista sejt, amelyik Párizsban és Brüsszelben is súlyos terrorcselekményt követett el, döntően "a tömeges illegális migráció által kinyitott ellenőrzés nélküli áthaladást kihasználva jutott vissza" többnyire Nyugat-Európába. Ezért jogos, hogy érvényben van az országos válsághelyzet Magyarországon, a terrorkészültségi szintet azonban nem emelik.

A Nézőpont Intézet szerint másfélszeresére nőtt a terrorfenyegetettség érzése tavaly január óta. a cég legfrissebb, a Heti Válasz megbízásából készített kutatása szerint, a múlt heti brüsszeli merényletek után a magyarok csaknem kétharmada elképzelhetőnek tartja, hogy országa is terrorcselekmény célpontja lehet, míg a tavaly januári párizsi terrortámadás után 43 százalék gondolta így.

Bell toleranciára intett
A terrorizmus feléleszti lelkünk ősi félelmeit, és ösztönösen arra sarkall, hogy démonizáljunk egyes társadalmi csoportokat, ezek pedig tovább szíthatják a kedvezőtlen nyilatkozatokat az óceán mindkét partján - mondta Colleen Bell az iszlám vallás magyarországi elismerését kimondó törvény hatályba lépésének századik évfordulója alkalmából tartott tegnapi rendezvényen. Az amerikai nagykövet hangsúlyozta, ha engedünk ezeknek a félelmeknek, akkor a terroristák győznek: "ezek a szélsőségesek pontosan annyira képviselik a muszlimokat, mint egy rohadt alma a többi almát. Ők egy torz iszlámban hisznek, amely daganat a békés közösségeken" - vélekedett. Bell, aki emlékeztetett, a mai társadalmi és gazdasági változások között - amelyeket nem csak a migráció okozott - a vallási tolerancia túlélésünk egyik elengedhetetlen feltétele. "Családok milliói menekülnek a jobb élet reményében. Nem állítom, hogy tudom a megoldást az elhelyezésük módjára, de azt tudom, hogy a megfelelő válasz a biztonság, könyörület, az emberi méltóság talaján kell, hogy legyen, és ezeket az alapelveket osztja a Magyar Iszlám Közösség is" - tette hozzá.
Felszólalt Hegyi László is, aki arra emlékeztetett, Magyarországon 32 vallási közösséget tartanak nyilván bevett vallásként. Az Emmi helyettes államtitkára szerint ebből következőleg "ahogy a szódavíz receptjéért sem megyünk a szomszédba, a vallásszabadság kérdésében sem szorulunk rá külső tanácsra". Hangsúlyozta, a terrortámadások után is különbséget kell tennünk a radikálisok és a hitüket gyakorlók között: "nehéz most elmagyarázni a szenvedőknek, hogy az iszlám nem ilyen, de meg kell tennünk, mert a szöges bombának nincs vallása".
Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke beszédében több kritikát is megfogalmazott a kormány felé a nem engedélyezett mecsetépítések, az óvoda hiánya miatt, valamit azért is, hogy van olyan levelük, amire már másfél éve nem válaszolt a kabinet. Azt is megemlítette, hogy bár a meghívókat már januárban elküldték, sem Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, sem Soltész Miklós államtitkár nem ment el a mostani rendezvényre.
Balog Zoltán egy másik - az ELTE és az MTA által ugyanebből az alkalomból szervezett kétnapos - konferencia megnyitóján vett részt a Parlamentben. Azt mondta: "Háborúban állunk, de nem az iszlámmal mint istenélménnyel, nem az iszlámmal mint kultúrával vagy mint közösséggel; háborúban állunk" azokkal, akik az iszlámra hivatkozva, az iszlám közösségből erőt szervezve és erőt lopva, félelemben akarják tartani, mindörökre meg akarják változtatni, el akarják foglalni Európát. Ugyanitt Kövér László házelnök azt mondta: nem akarunk Európában iszlamista, vagy bármilyen más totalitárius rendszert, mert Magyarország már kétszer is átélte a totalitárius rendszerek kísérletét, előbb a náci, majd a kommunista ideológia jegyében.



Szerző

Kicsengetnek a kormánynak - Újabb akciók?

Publikálás dátuma
2016.03.30. 22:40
A zuglói Teleki Blanka Gimnázium előtt az úttestre is „kilógtak” FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Több száz iskolában tüntettek szerda reggel egyórás munkabeszüntetéssel a jelenlegi oktatáspolitika ellen, az akciót a Tanítanék Mozgalom szervezte, és azt szeretnék elérni, hogy a kormány ne csak saját holdudvarával egyeztessen, hanem kezdjen érdemi párbeszédet a közoktatás valódi szereplőivel a jelenlegi rendszer újragondolásáról. Ha ez továbbra sem történik meg, újabb akciók lesznek.

Változtass, vagy kicsengetünk! - üzenték molinójukon a kormánynak az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának tanárai és diákjai a Nemzeti Múzeum lépcsőin, ők részt vettek a Tanítanék Mozgalom szerda reggel nyolc és kilenc óra közé meghirdetett polgári engedetlenségi akciójában. A trefortosok közül mintegy százan gyűltek össze iskolájuk előtt, ahol élőláncot álltak az épület körül, ezt követően vonultak át a Múzeumkertbe. Az orbáni oktatáspolitika elleni újabb, békés megmozdulás az ország több száz másik iskolájában is hasonlóképpen zajlott (a Tanítanék adatai szerint mintegy 250 iskola vehetett részt az akcióban), a tanárok egy órára felfüggesztették a tanítást, s míg a tantestület egy része szülőkkel és más szimpatizánsokkal együtt az iskolák előtt demonstrált, más kollégáik a diákokra felügyeltek. Volt, ahol "rendhagyó osztályfőnöki óra" keretében a közoktatás ügyes-bajos dolgait beszélték meg, máshol az iskola udvarát rakták rendbe.

Mint ismert, Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója és a Tanítanék Mozgalom egyik vezéralakja március 15-én, a több tízezres Kossuth téri tüntetésen jelentette be, hogy ha az állam nevében Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János kormányfő március 23-ig nem kérnek bocsánatot az elmúlt hat évben megalázott és megfélemlített emberektől, valamint a kormány nem kezd el érdemben tárgyalni első körben a köznevelési kerekasztalból kiszorult, mintegy félszáz civil és szakmai szervezetből álló Civil Közoktatási Platform (CKP) a közoktatás javítását szolgáló legsürgetőbb intézkedéseket összefoglaló tizenkét pontjáról, 30-án egyórás munkabeszüntetéssel járó polgári engedetlenségi akcióra hívják fel a mozgalmat támogató iskolákat, szervezeteket, és mindenkit, akinek fontos a közoktatás ügye. Ahogyan várható volt, a bocsánatkérés nem történt meg, az egyeztetések sem kezdődtek el.

A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium „iskolaőrző élőlánca” FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium „iskolaőrző élőlánca” FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Így az akció keretében több iskolában elmaradt az első, máshol a második óra is, a diákoknak így nem kellett bemenniük az iskolába, ennek ellenére sokan voltak, akik megjelentek az intézmények előtt, szolidaritást vállalva tanáraikkal. A budapesti Toldy Ferenc Gimnázium eredetileg nem szerepelt az akcióhoz csatlakozó iskolák listáján, a tanári kar és a diákok egy része mégis demonstrált az épület előtt, egymás lábát rajzolták körbe krétával. Ugyancsak a fővárosban, a Berzsenyi Dániel Gimnázium előtt mintegy félezren gyűltek össze a 444.hu tudósítója szerint, ami azért is nagy dolog, mert szerdánként nincs első óra az intézményben, ennek ellenére a diákok és a tanárok mégis megjelentek tiltakozni. Élőlánccal tiltakozott a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium közössége is, Kecskeméten a Damjanich utcai Általános Iskolában virágokat ültettek.

Az országos tiltakozóhullámot elindító Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanári kara ugyancsak kertészkedéssel töltötte a polgári engedetlenség óráját, emellett szemetet szedtek, fát ültettek, míg a diákok az iskola udvarát takarították. Az iskola közalkalmazotti tanácsának elnöke és a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója korábban úgy nyilatkozott: azért ültetnek fát közösen a diákokkal, mert annak az oktatásban is nagy a szimbolikája, a rügyek, a gyerekek ugyanis nem fejlődnek úgy ki, ha a fának a legöregebb szerve, a gyökerek nem szívhatják tovább a tápanyagot és nem továbbíthatják azt a rügyek, a gyerekek felé. "A rügyeknek és a gyökereknek ilyen szoros kapcsolatuk van a biológiában éppúgy, mint az oktatásban" - mondta, utalva arra, hogy a Mozgalom és a CKP tagjai nem a mostani rendszer javítgatását, hanem az alapok újragondolását, új közoktatási törvény és új nemzeti alaptanterv kidolgozást is követelik.

Ilyen is volt FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Ilyen is volt FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Mintegy ötszázan gyűltek össze a zuglói Teleki Blanka Gimnáziumnál is, itt a rendőrök a nagy tömeg miatt egy időre a forgalmat is elterelték. A diákoknak nem kellett bemenniük az első két órára, Pukli István igazgató szerint ezzel azt szerették volna elkerülni, hogy azzal vádolják őket, a gyerekeket politikai célokra használják fel (az elmúlt hetekben több kormánypárti politikus is felhozta ezt). Az igazgató azt is elmondta, a Teleki épülete magát az oktatási rendszert szimbolizálja: az egykor gyönyörű épületről most hullik a vakolat. Pukli újabb két hetet adott a kormánynak arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a CKP képviselőivel. Ha ez továbbra sem történik meg, újabb akciókra lehet majd számítani - ígérte.

Bezárták a diákokat a tanterembe
Bezárták a diákokat a fővárosi Márvány utcai gimnázium egyik tantermébe, hogy ne mehessenek az iskola elé tiltakozni március 30-án, a polgári engedetlenség napján - jelentette egy olvasónk, aki szerint a diákok az ablakon keresztül jelezték az utcán tiltakozó társaiknak, a szülőknek és civileknek, hogy nem engedték őket demonstrálni, még a folyosóra is tilos volt kimenniük. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) napokban megjelent, a szerdai akció alkotmányos körülményeiről készült elemzésében leszögezte: a gyerekeknek is joguk van a tiltakozó tanárok iránti szolidaritásukat kifejezni. Ugyanakkor az akcióban való részvételre, sem az attól való tartózkodásra nem szabad felhívni vagy őket erre késztetni. Somody Bernadette, az Ekint igazgatója szerint az említett ügyben kérdéses, hogy a gyerekek felügyeletét hogyan tudták volna megoldani az iskolában. Ám, ha az akcióban részt venni kívánó diákok felügyeletének biztosítása megoldható lett volna, és ennek ellenére nem engedték a diákoknak, hogy csatlakozzanak, az jelentheti jogaik megsértését.



Szerző