A tanártüntetés Orbán-rendszer elleni mozgalommá válik - Külföldi sajtó

Egy tanártüntetés egyre inkább az Orbán-rendszer ellen szerveződő mozgalommá válik, a belpolitika elhanyagolása pedig elkezdett ártani a kormánynak - olvasható a Neue Zürcher Zeitung című lap online kiadásában. A Veszélyben a demokrácia című írásában a  Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője pedig azt emelte ki: a magyar kormány kétszer demokratikus választásokkal került hatalomra, ám a demokrácia több szabad választásoknál.

A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap online kiadásában a lap budapesti tudósítója azt írja: terrorizmusellenes intézkedéseivel az Orbán-kormány szándékosan kelt félelmet a lakosságban, azért hogy a belpolitikai problémákról elterelje a figyelmet, hiszen ősszel a közvélemény-kutatások szerint a határozott menekültpolitika kedvezett a Fidesz megítélésének. A szerző, Meret Baumann szerint az Orbán (Viktor miniszterelnök) környezetéhez tartozó emberek meggazdagodásának ügye miatt a párt veszített népszerűségéből, egyúttal feltűnőnek nevezte az oktatási rendszer miatti tüntetések során kialakult széleskörű egyetértést. A tudósító úgy véli, hogy a tiltakozás sokkal inkább az Orbán-rendszer ellen zajlik, vagyis a "kevesek kezében összpontosuló hatalom, a konfrontatív külpolitika, a klientúragazdaság és az illiberális demokrácia" létrejötte miatt tüntetnek. Baumann meglátása szerint a tanártüntetés alakulása hasonló az internetadó elleni tiltakozások dinamikájához. A tudósító megjegyzi: a tüntetés egyelőre nem jelent nagy veszélyt, hiszen a következő fontos választás csak két év múlva lesz.

A Veszélyben a demokrácia című írásában a FAZ szerzője, Reinhard Veser azt írja: a demokrácia több szabad választásoknál, és az is hozzátartozik, hogy a kormányok tevékenységét törvények szabályozzák és más intézmények ellenőrzik. A magyar kormány terveiből viszont kitűnik, hogy mindezt kevéssé becsüli, ezt mutatja az államháztartási törvény módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a kormány önhatalmúan megváltoztassa a költségvetést, és csak utólag szerezze meg a parlamenti képviselők hozzájárulását. A cikkíró szerint  ez már önmagában is elég súlyos, de a kormány szeretne még sokkal tovább menni, egy alkotmánymódosítással igyekszik elérni, hogy a nem pontosan meghatározott terrorveszély esetén a parlament bevonása és minden további ellenőrzés nélkül hatvan napra hatályon kívül helyezhessen elemi szabadságjogokat. Amennyiben a kormánynak sikerül megszereznie a parlamentben a (módosításhoz) szükséges kétharmados többséghez hiányzó szavazatokat, Magyarország demokráciája valóban veszélybe kerül - írja a FAZ kommentátora.

Szerző

Seselj: csakis felmentő ítélet születhetett

Vojislav Seselj szerb ultranacionalista politikus szerint a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) jogilag az egyetlen lehetséges döntést hozta meg azzal, hogy ügyében felmentő ítéletet hozott.

Szerdai belgrádi sajtótájékoztatóján a politikus kijelentette, hogy nem követte az ítélethirdetést, a felmentő ítélet után viszont a Twitteren azt írta: "úgy hallottam, vége a harcnak". A megfogalmazás nem meglepő, ugyanis annak ellenére, hogy az NT engedményeket tett, és Vojislav Seseljnek - a korábbi gyakorlattól eltérően - nem kellett megjelennie az ítélethirdetésen, és követhette azt élő kapcsoláson keresztül, ő kijelentette: erre sem hajlandó.

Az NT elnöklő bírája, Jean-Claude Antonetti által csütörtökön ismertetett ítélet szerint a hágai székhelyű törvényszék minden vádpont alól felmentette és szabad embernek nyilvánította a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökét.

Sajtótájékoztatóján (a jogász végzettségű) Seselj elmondta: az eljárás kezdete óta tudta, hogy egyetlen bűncselekményt sem tudnak rábizonyítani, és miután minden hamis tanúvallomást megcáfolt, minden hamisított dokumentumra rámutatott, és győzött, már nem is érdekelte maga az ítélet. Megjegyezte viszont, hogy "talán egy rövid büntetést" kaphatott volna, hogy a szerbség ellenségei ne legyenek ennyire dühösek az ítélet miatt.

Hozzátette, az NT bírói tanácsának két tagja, Jean-Claude Antonetti és Mandiaye Niang bebizonyította, hogy a szakmaiság és a tisztesség minden politikai nyomás felett áll. Ugyanakkor kiemelte, hogy a felmentő ítélet ellenére sem változott meg a véleménye a hágai Nemzetközi Törvényszékről, továbbra is szerbellenesnek, és az új világrend eszközének tartja.

Seselj ellen kilenc rendbeli háborús és emberiesség elleni bűntény miatt emelt korábban vádat a törvényszék ügyészsége. Egyebek mellett a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban 1991 és 1994 között elkövetett háborús bűncselekményekkel vádolták, 2007-ben indult meg ellene az eljárás.

A politikus 2003 elején önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken, és majdnem 12 évet töltött annak börtönében, majd 2014 végén, súlyos egészségi állapotára tekintettel ideiglenesen szabadlábra helyezték. Seselj már akkor közölte, semmiképp sem tér vissza Hágába, és kártérítést követel a törvényszéktől.

Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök - aki korábban Seselj pártjában politizált - szerdán arról beszélt, hogy nem tudja előre, mire számíthat Seselj Hágában, de annak nem lesz akkora jelentősége, mint a Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök elleni ítéletnek.

A bosnyákokat és a horvátokat viszont sokkolta a felmentő ítélet. Denis Zvizdic boszniai miniszterelnök kijelentette: nem érti, hogyan menthette fel az NT a radikális politikust, hiszen szerinte egyértelműen bizonyítást nyert, hogy részt vett a Bosznia-Hercegovina elleni katonai agresszióban.

Vojislav Seselj ügye teljes bizonytalanságban tartotta még a jogi szakértőket is. Nem lehetett előre tudni még azt sem, hogy ha esetleg bűnösnek találják, akkor egyáltalán vissza kell-e térnie Hágába, hiszen majdnem 12 évig volt előzetes fogságban, ami feltehetőleg lefedte volna a kiszabható büntetés hosszát.

Az viszont már biztos, hogy a Seselj-ügy mindig is a hosszúságáról, illetve "szerencsétlen" kezeléséről lesz ismert, és a felmentett radikális politikus bizonyítottnak érezheti korábbi kijelentését, miszerint ez az ügy szégyen a Nemzetközi Törvényszékre nézve, s ezzel "Hága megbukott".

Szerző

Holttestet találtak a Szinva-patakban

Holttestet találtak csütörtökön Miskolc patakjában, a Szinvában - közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Dobi Tamás tájékoztatása szerint az idős asszony holttestét járókelők vették észre, ők riasztották a rendőröket, akik az elsődleges vizsgálat során bűncselekményre utaló nyomot nem találtak. A rendőrség közigazgatási eljárás keretében vizsgálja a haláleset körülményeit.

Szerző