Előfizetés

Washingtoni csúcs a nukleáris biztonságról

Megkezdődött ma Washingtonban az a kétnapos, nukleáris biztonságról szóló csúcsértekezlet, amelyen ötvenhat ország állam- vagy kormányfője vesz részt, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is.

Ez a negyedik csúcstalálkozó ebben a témában, az elsőt 2009-ben Barack Obama amerikai elnök kezdeményezte. Első alkalommal, 2010-ben szintén Washingtonban rendezték meg, 2012-ben Szöulban, majd 2014-ben Hágában. Az első három konferencián - illetve utána - összesen 260 nemzeti hatáskörben született intézkedést rendeltek el szerte a világon, és ezen lépések csaknem háromnegyedét már megvalósították. Az év végén leköszönő Obama adminisztráció utolsó nagy nemzetközi rendezvénye ez az amerikai fővárosban. Az esemény fontosságát növeli, hogy a világ kollektív biztonságának szempontjából pillanatnyilag a nukleáris terrorizmus az egyik legnagyobb fenyegetés.

A csúcstalálkozó azonban nem korlátozódik az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása kérdésére, a kétnapos rendezvény során terítékre kerülnek gazdasági és klímavédelmi kérdések, valamint az atomerőművek biztonságosságának problematikája is. Sor kerül fontos kétoldalú találkozókra is. Obama külön megbeszélést folytat Hszi Csin-ping kínai államfővel és találkozik az Iránnal tavaly megkötött atomegyezményt tető alá hozó Hatok, azaz az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország képviselőivel is. A Fehér Ház tegnap jelezte, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfőt viszont nem Obama, hanem John Biden alelnök fogadja hivatalosan, a két elnök között csupán informális találkozó lesz, ami egyértelműen jelzi a Washington és Ankara közötti feszültséget, amely az utóbbi hónapokban az Iszlám Állam elleni katonai fellépés során egyre érezhetőbben megnyilvánul.

Oroszország nem vesz részt a csúcstalálkozón, a távolmaradásért a Fehér Ház bírálta Moszkvát.

Orbán Viktor washingtoni programját nem hozták nyilvánosságra. Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtótitkár a vs.hu kérdésére azt közölte „a miniszterelnök minden washingtoni hivatalos és nyilvános programjáról tájékoztatást fogunk adni a magyar közszolgálati médián keresztül". A nemzetközi média nem jelzett magas szintű találkozót Orbán részvételével.

Kényszermunka Katarban

Az emberi jogok megsértésére épül a 2020-as katari labdarúgó világbajnokság, állítja az Amnesty International (AI).

A nemzetközi jogvédő szervezet tegnap bemutatott jelentése leszögezi: kényszermunkásokat alkalmaznak Katarban a vb stadionjainak építésekor, akik a szegényebb országokból érkező vendégmunkások közül kerülnek ki. A jogvédő szervezet szerint a külföldi vendégmunkások élete rémálom az arab olajemírségben, nyomorúságos körülmények között laknak és emberhez méltatlanul bánnak velük, gyakran nem fizetik ki a bérüket, az elégedetlenkedőket pedig nem engedik hazautazni. Éppen ezért az AI keményen bírálta a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget (FIFA) is, amely közönyösen szemléli, hogy a 2022-es világbajnokság „az emberi jogok megsértésére épül”. A FIFA-nak tennie kell ez ellen, hiszen ezek a jogtalanságok mind összefüggenek a vb-vel, állítja a jogvédő szervezet.

Abdeslamot kiadják és együttműködne

Mielőbb Franciaországba szeretne kerülni és együttműködni a francia hatóságokkal a novemberi párizsi terrortámadások feltételezett főszervezője jelentette be a Belgiumban őrizetben lévő Salah Abdeslam. Nyilatkozata azért is meglepő, mert korábban épp franciaországi kiadatását fellebbezte meg védelme. 

A gyanúsított egyik ügyvédje, Cedric Moisse, egy brüsszeli bírósági meghallgatás után azt nyilatkozta a sajtónak, hogy védence a francia hatóságokkal együttműködve mielőbb szeretne magyarázatot adni a novemberi merényletsorozatban játszott szerepére. A 26 éves Abdeslam francia állampolgár, Belgiumban, Brugge börtönében tartják fogva. A belga szövetségi ügyészség szóvivője szerint Abdeslam kiadatásáról legkésőbb ma döntenie kell a bíróságnak, a belga főügyészség nem ellenzi a kiadatást, amelyet a francia hatóságok kérelmeztek.

Ugyancsak tegnap több százezer demonstrálót vártak Franciaország-szerte a szakszervezetek, amelyek a munka törvénykönyve tervezett módosítása ellen tiltakoztak. A demonstráció egy folyamat része, március 9-én már a hatóságok szerint 200 ezren, a szakszervezetek szerint több mint 500 ezren vonultak utcára, április 5-re és 9-re pedig újabb megmozdulást jelentettek be a szervezők.

A tegnapi demonstráció során már a délelőtti órákban minden nagyvárosban több tízezren demonstráltak, és akárcsak március elején, tegnap is rendkívül aktívnak bizonyultak a középiskolások, akik több mint kétszáz gimnáziumot és szakközépiskolát vettek blokád alá. Ezen kívül több oktatási intézmény önként csatlakozott a sztrájkhoz, ezekben az oktatók és diákok egyaránt utcára vonultak.

Párizsban egész nap zárva tartott az egyik legnépszerűbb turista célpont, az Eiffel-torony is, amelynek személyzete ugyancsak eleget tett a szakszervezetek munkabeszüntetést kérő felhívásának. A demonstráció a Manuel Valls vezette szocialista kormány és Francois Hollande államfő számára is komoly próbatétel, hiszen 13 hónappal az elnökválasztás előtt a baloldali szavazók is tömegesen csatlakoztak a tiltakozáshoz.

Párizsban a békés tüntetők közé maszkos férfiak is vegyültek, őket őrizetbe vette a rendőrség, Nantes-ban és Rennes-ben a rendfenntartókra kövekkel és üvegekkel támadó fiatalokat vettek őrizetbe.

Kapcsolódó
Hollande pusztító politikai viharban