Ma már biztosan bánja a Fidesz, hogy húsvéti alkotmányába a közpénzekről egy nagyon is nyilvánosságpárti, megszorítást nem tartalmazó mondat került. Erre és az úgynevezett infotörvényre hivatkozva a bíróságok többnyire a nyilvánosság mellett döntenek, ha közérdekű adatok kiadásának kérdésében kell dönteniük.
Nem tehetett másként az Alkotmánybíróság sem, amely tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, illetve a jegybank által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényről döntött. Persze voltak törvényhozói próbálkozások, amelyek arra irányultak, hogy csorbítsák a közérdekű adatok nyilvánosságát, emlékezhetünk például a "visszaélésszerű adatigénylés" gyönyörűséges fogalmára, ami még Áder Jánosnál is megért egy parlamenti vétót. A közérdekű adatokat kezelő szervezetek pedig egyszerűen nem adták ki a kért információkat, szinte automatikusan kijelölve a bírósági utat.
Ugyanezzel próbálkozott az MNB is, amikor gazdasági társaságai, és különösen alapítványai adatait kérték, majd - nyilván megelégelve a nyilvánosság kíváncsiságát - egyéni képviselői indítványként beadott törvényben igyekezett titkait leplezni. Most úgy tűnik, kevés sikerrel, hiszen az Ab, ahogyan két napja a Kúria, kimondta: az MNB-alapítványok közpénzzel gazdálkodnak, így adataikat nem titkolhatják.
Még ez a mai összetételű Ab is úgy látta, nem segíthet Matolcsy Györgynek a közpénz közpénz-jellegének elveszejtésében. Indoklásuk szerint "Egy speciális adatkört tehát - függetlenül az adatkezelő személyétől, attól, hogy adott esetben milyen szervtípusba tartozik, milyen jogi formában működik vagy milyen tevékenységet folytat - maga az Alaptörvény minősít közérdekű adatnak". Nyilván kínos magyarázkodásra kényszerülnek majd az őket alkotmánybíróvá felkenő hatalomnak, de tettek ők már elég szolgálatot Orbánéknak (tisztelet a kivételeknek).
Ez a mai helyzet, várjuk a hatalom következő lépését.
