Bosch hosszú Odüsszeiája

Publikálás dátuma
2016.04.02. 07:47
Az erény és a bujaság közötti válaszút
Rendkívül gazdag tárlat keretében rendezték össze Hieronymus Bosch középkori németalföldi festőművész alkotásait abban a hollandiai városkában, ahol a korát évszázadokkal megelőző, markáns, különös világú művész született. Az alkotó halálának 500. évfordulója alkalmából megnyílt tárlatra tíz ország adta kölcsön műveit, ennyi Bosch-kép együtt talán még soha nem szerepelt egy kiállításon.

Zavarba ejtő Hieronymus Bosch vízióktól hangos, különösségében is szép világa, amely az Amszterdamtól csupán egyórányi autótúra lévő 's-Hertogenbosch városában látható nagyszabású életmű-kiállításon elevenedik újra. A város szülöttjének munkái a mesebeli csatornák szegélyezte, aranyozott sárkányos emlékművel ékesített, tekintélyt parancsoló katedrálissal büszkélkedő hollandiai kisváros Noordbrabants Museumában kaptak helyet. A május 8-ig megtekinthető időszaki tárlat az alkotó halálának ötszázadik évfordulója kapcsán igyekszik reprezentálni a középkori festőművész életét és munkásságát.

Miután a látogató belép a tágas kiállítótérbe, de még mielőtt megközelíthetné a gyönyörű triptichonokat, némi felvilágosításban részesül Bosch életét illetően. Hibátlanul elkészített animációs rövidfilmből tudhatjuk meg, a „megállt az idő” érzést sugalló, jellegzetes németalföldi kisváros nem pusztán Bosch-nak, hanem festményeinek is szülőhelyeként szolgált. Az 1450 körül, többgenerációs festődinasztiába született alkotó a történelmi Brabanti Hercegség megbecsült művésze volt. Ha valaki nem tudná, a tehénbőrrel szegélyezett falú teremben vetített film szól arról is, hogy nem Bosch városa vette fel a művész nevét, hanem a festő még életében változtatta nevét Bosch-ra, szülővárosa után – feltehetőleg azzal a szándékkal, hogy szintén festőművész testvérétől megkülönböztesse magát. Az előkelőnek számító Bosch tagja volt egy erősen vallásos társaságnak, amelynek olyan elit pártolói is voltak, mint amilyennek a Habsburg-házból származó Miksa német-római császár vagy fia, Szép Fülöp számított. Így már érthető, miért a Johanna hóráskönyve című, legkésőbb a XVI. század legelejéről származó könyvecske nyitja a sort a tárlaton kiállított művek közül. Az egyéni imakönyv illusztrációján romantikus pár látható, de az ábrázolás számtalan kétértelmű elemet rejt magában. Többek között egy bolondot a hajó orrában. Mindenesetre, a gyönyörű kötet, amely Őrült Johanna kasztíliai királynő számára készült, páratlan kincs. Az meg csak további érdekesség, hogy az uralkodónő férje, Fülöp volt az, aki megrendelte az egyik leghíresebb Bosch-képet, az Utolsó ítéletet.

A Szénásszekér-triptichonon bolondok és vétkesek állnak a középpontban FORRÁS: NOORDBRABANTS MUSEUM

A Szénásszekér-triptichonon bolondok és vétkesek állnak a középpontban FORRÁS: NOORDBRABANTS MUSEUM

A különc festő Bolondok hajója című alkotása, amely egy szatirikus versre reflektál, a párizsi Louvre-ból érkezett. A minden elemében Bosch világát tükröző alkotáson egy lélekvesztőben dáridózik néhány tipikus középkori figura, köztük egy csuhás és egy mandolint pengető apáca, miközben mások éppen az árbocra másznak fel, vagy egy fa tetején görnyedve vedelnek. Néhányan már a vízben vannak, csak idő kérdése, hogy a többi flepnis szereplő, mikor landol mellettük. Nehéz nagy jövőt jósolni egy olyan társaságnak, amely – ha jól érzékelem – faághoz rögzíti a hajót, evezőül pedig valami óriási kanálféleséget használ. Ehhez a műalkotáshoz tartozik a falánkságnak és a kapzsiságnak az allegóriája. A kisméretű alkotás, amelyen magukból kifordult falánkok és bujálkodók láthatóak, egy szárnyas triptichonnak lehetett a része. Csak bámulni lehet azt a festményt is, amelyet a mester egy kóborlóról festett. Komor hangulat uralkodik a kör alakú képen. Szakadt ruhát viselő, gémberedett alak vándorol keresztül egy falun, hátán cipelve feltehetőleg minden vagyonát. A háttérben koszosnak ható, jellegtelen táj sejlik fel, hiányos tetejű házzal, kidőlt ablakokkal és az átutazót megugató kutyával. Fáradt tekintete a nem túl bizalomgerjesztő ház felé fordul, ahol egy férfi enyeleg egy asszonnyal, de lépteit mégis az ellenkező irányba szedi. Éppen ezért a művet az erény és a bujaság közötti válaszút metaforájaként szokás értelmezni.

Az erény és a bujaság közötti válaszút

Az erény és a bujaság közötti válaszút

A kiállított hozzávetőlegesen ötven festmény és grafika közül több tucatnyi bizonyítottan eredeti Bosch-mű. A tíz ország rangos múzeumaiban őrzött alkotásokat egy helyre koncentráltan, egy időben bemutatni kivételes bravúr, a holland múzeum munkálkodása kilenc évet ölelt fel a tervezéstől Vilmos Sándor holland király februári ünnepélyes megnyitójáig. A közszemlére tett alkotások között van a Szent Antal megkísértése is, amelyről csak a közelmúltban bizonyosodott be, hogy a mester alkotása. A korábban Hieronymus Bosch műhelyének műveként ismert festményt egy kansasi múzeumban őrizték, többnyire raktárban. Ez, a frissen megerősített eredetiséggel bíró mű kárpótolja az olyan világszenzációkat, mint amilyen például a Gyönyörök kertje, amely kétségkívül a világ egyik legkülönlegesebb, legtöbb értelmezési lehetőséget felkínáló alkotása. Ez a mű Madridban maradt, csakúgy, mint a legutóbbi Bosch-kiállítás alkalmával, amelyet csaknem húsz éve Rotterdamban rendeztek. (Egyébként a spanyol uralkodók mindig is nagyra értékelték Bosch művészetét, aki azon a területen született, amelyet később a Habsburg-dinasztia spanyol ágához tartozó V. Károly német-római császár egyesített. A spanyol-németalföldi kapcsolódás másik sarkalatos pontja, hogy a cikk elején említett uralkodópár férfi tagja, Szép Fülöp a németalföldi tartományok felett uralkodott, mielőtt feleségül vette a kasztíliai királynőt.) Mindenesetre, azok, akik kíváncsiak a Gyönyörök kertjére, akár otthonról is megtekintheti. Az alkotó halálának kerek évfordulójára létrejött interaktív honlapon kedvünkre barangolhatunk a középkori festészet egyedi művében. Utunk során - csakúgy, mint egy átfogó, angol nyelvű művészettörténeti áttekintéssel -, a paradicsom és a pokol hangjaival is megismerkedhetünk.

Hasonló tematikájú alkotás – és ezt kölcsönadta a madridi Prado – a Szénásszekér-triptichon. Lehetetlen nem elveszni ebben a képben. Minél hosszabb ideig állunk az 1516 körül festett alkotás előtt, annál több apró részlet kerül más és más fénytörésben a szemeink elé. A három részre tagolt, bibliai utalásoktól és a középkor társadalmát ostorozó - bolondokat és vétkeseket felvonultató, de koronás főket sem megkerülő - jelenetektől túlburjánzó mestermű több annál, amit könnyen megérthetünk. A befogadást nagyban segítik a termekben kihelyezett vetítők, amelyek virtuális sétára hívnak minket Bosch páratlan világába. Így, a technika ajándékául megelevenednek a nehezen meghatározható, különös – talán nem is evilági – lények, életre kel a hajóként használt papucs, még közelebb kerülnek hozzánk a szenvedő vagy tivornyázó figurák. Bosch világának szereplőit erőszak, szenvedély, halál veszi körül. Az említett nagyszabású mű hátoldalán szereplő vándor ábrázolása még kidolgozottabb, mint az első művek között bemutatott korai változat. Utazónk itt még szegényesebb, haja őszbe fordul, a háttér pedig drasztikusabb. A kutya fenyegetőbben vicsorog, előtte egy tetem csontjai, a képen szereplő szikár fák közül az egyikhez lemeztelenített katonát kötöznek. Ez a középkor világa. Egyúttal szinte irritálóan realista, másrészről költőien szép.

A kurátorok egész kiállítóteret szenteltek azoknak az alkotásoknak, amelyek Krisztus életéből vett mozzanatokat jelenítenek meg. Nagy hatású az a dinamikus és kreatív alkotás, amelyen a három királyok teszik tiszteletüket a gyermek Jézusnál, az Ecce Homo pedig felkavaró a megalázott, töviskoszorút viselő és rabláncon vezetett megváltójával. A dühödt tömeg szinte életre kel, ezek az emberek velejéig romlottak, gyűlölködők, pillanatnyi erejüket gonoszságuk táplálja. Amikor nagy nehezen közelebb tudunk férkőzni a festményhez, alaposabb szemlélődés után feltűnhet, bizony anakronisztikus elemeket is tartalmaz. A megfeszítésre váró Krisztus és a városi nép mögött középkori jellegű település látszik, az egyik ház falán pedig félholdas zászlót lebegtet a szél. Elmélázva az időtlen remekművek előtt, nem tudok nem arra gondolni, hogy Bosch, akit természetesen saját korában is megbecsültek, olyasféle lángelme volt, mint kortársa, Leonardo da Vinci. Habár kutatói úgy tartják, Bosch nem volt tagja eretnek mozgalmaknak, művei - rendkívüli tehetsége mellett - szabadgondolkodásáról is árulkodnak. A művészet szimbolikáját, az egyéni képzelőerőt használni olyan kivételes erény, amelyet kevesek voltak képesek felismerni az egyház által vasmarokkal kormányzott világban.

A tárlaton, ahol helyet kaptak vallási kegytárgyak, díszes bibliák és Bosch tanítványainak, követőinek munkái is, témák szerint különülnek el a művek. Az elsősorban festőként számon tartott Bosch művészete tizenegy olyan rajzzal is képviselteti magát, amelyről bizonyosnak tűnik, hogy az ő munkája. A kiállítás remek ötlete egyébként az, hogy tudatosan kevés szöveget helyeztek el a képek köré, ezzel buzdítva a befogadót, hogy a bennük megfogalmazódó impulzusokra, s ne a művészettörténészek elképzeléseire hagyatkozzon. A stílusosan a tárlat utolsó termében, afféle főattrakcióként helyet kapott alkotás, Az utolsó ítélet kiválóan alkalmas a hosszas elmélkedésre. A mérhetetlenül erőteljes alkotás egy zseni műve, akinek vízióit illetően még ma sem lehetünk biztosak abban, hogy mindaz, amit látunk rajtuk, vajon túlmutat-e a valóságon.

Nincsenek elfeledett könyvek

Publikálás dátuma
2016.04.02. 07:45
Esterházy Péter is megemlékezett Kertész Imréről a PIM-ben Fotók: Molnár Ádám
A főváros legeldugottabb pontjain is a világirodalom képviselőinek alkotásait lehetett hallgatni csütörtök este, az Irodalom Éjszakája elnevezésű program keretében. A fantáziadús eseményen a Katona József Színház színészei olvastak fel részleteket huszonkét különböző országból származó szerző műveiből. A Petőfi Irodalmi Múzeumban nagy tömeg várta Kulka János felolvasását, később Kertész Imréről is megemlékezték.

A csütörtökön megrendezett Irodalom Éjszakáján az olvasásé volt a főszerep. A világszerte életre hívott rendezvény elsősorban fiktív vagy létező városterek köré csoportosult, a program szervezője, az Európai Uniós Kulturális Intézetek Hálózata (EUNIC) azzal magyarázta a döntést, hogy a város mindennapi környezetünk, egyben kultúránk egyik alappillére. Egyúttal, ez a folyton fejlődő táj, amely múltunkról is árulkodik, számtalan irodalmi ábrázolás számára nyújtott teret azóta, amióta egyáltalán beszélhetünk belles-lettres-ről. A fővárosi Katona József Színház társulatának segítségével a legkülönfélébb budapesti helyszíneken nyerhettünk bepillantást műrészletekbe, amelyek idegen vagy éppen nagyon ismerős helyekre csaltak minket, olvasókat.

A főváros támogatását élvező rendezvény valóban igazán ötletes vállalkozás. Huszonkét különböző nemzetiségű szerző művét huszonkét különböző budapesti helyszínen hallgatni az ország egyik legerősebb színházi társulatának tolmácsolásában, nem mindennapi esemény. Az este hat órakor a Katona József Színházban tartott megnyitó alkalmából Máté Gábor, a teátrum Kossuth-díjas igazgatója elmondta, azért is csatlakozott örömmel a kezdeményezéshez, mert fontosnak érzi a különböző népek közötti párbeszédet, az egymás felé nyitást.

A Katona különleges színházi játszóhelye, az Astoria és a Ferenciek tere között található borbélyszalon ad otthont évek óta a színház nagy sikerű produkciójának, A borbély című monodrámának. A Bán János főszereplésével futó előadás helyszíne ezúttal a bolgár irodalom kortárs nagyágyújának, Ivan Kulekov művének szavaival telt meg. Az írás mellett animációs filmkészítéssel, színpadi művek írásával, fotózással és politikával is foglalkozó szerző Harmadik személyben című kötetéből Bán János olvasott fel, a Jászai Mari-díjas színművészt ezúttal is telt ház figyelte, s most is több turista, álmatag bámészkodó állt meg a kirakat előtt, hogy az ablaküvegen át bekukucskáljon a szalonba.

A társulat többi tagjának szintúgy izgalmas vagy éppen a nagy nyilvánosság előtt még ismeretlennek számító helyszínek jutottak. Mészáros Béla a belvárosi Papnövelde utca 2. szám alatt található, Hild József által épített klasszicista lakóház mélyén olvasott fel részleteket Etgar Keret izraeli író szürreális, humort sem nélkülöző oldalaiból. A bérház alján található hazánk egyik legrégebbi, műemlékként védett történelmi pékkemencéje, amely remek helyszínnek bizonyult. Míg Szirtes Ági szűkös képzőművészeti galériában, Kovács Lehel az Apáczai Gimnázium felejthetetlen kilátással kecsegtető tetőteraszán, Nagy Ervin art & design üzletben, Fullajtár Andrea pedig a Földalatti Vasúti Múzeumban, addig Fekete Ernő a Gerlóczy Szálloda első emelet kettes szobájában, századeleji párizsi-budapesti hangulatban, ágyra dőlve olvasott fel a programban részt vevő művek egyikéből.

Talán még a felsoroltaknál is nagyobb kuriózumnak számított az Erzsébet híd kábelkamrájában történt felolvasás. A helyszín az érdeklődő szem elől gondosan elzárt; a hidat összetartó acélhuzalokat ezen a fullasztó ponton rögzítették a vasbeton alapzathoz. Mondani sem kell, nem ez a legfelkapottabb rendezvényhelyszín, irodalmi programnak pedig még soha nem adott otthont. Azok, akik ide látogattak, nem csak a színtér miatt csodálkozhattak, hanem azért is, mert ez volt az egyetlen olyan része a rendezvénynek, amelyen nem a Katona színészei interpretálták az irodalmat. Itt, késő estéig Totth Benedek író Holtverseny című első és azóta egyetlen kötetéből olvasott fel részleteket, kiválóan. (Úgy tartják, ritka, mint a fehér holló az a szerző, aki élvezhetően tudja felolvasni azt, amit írt.)

Kulka János gyermekkorától az irodalom szerelmese

Kulka János gyermekkorától az irodalom szerelmese

Kulka János színművész este héttől fél tizenegyig - nagy érdeklődés mellett - olvasott fel Carlos Ruiz Zafón spanyol író A szél árnyéka című kötetéből a Petőfi Irodalmi Múzeumban, húsz-harminc fős csoportoknak. Kulka a Károlyi-palota csodaszép tükörteremében egy díványon ülve fogadta az érdeklődőket, közönségét barátságosan maga mellé is invitálta. A hangulatos, meghitt esemény természetesen mindenkit elbűvölt, a felolvasást követően senki nem akart távozni. A világirodalom számtalan klasszikus toposzát felvonultató, valóban lebilincselő kötet fénypontja az Elfeledett Könyvek Temetőjének leírása: a tízéves főhős ámulattal lép be a misztikus teremben, amelynek könyveit a szabadkőműves páholyhoz mért titkossággal őrizik a beavatottak. A szóban forgó részlet legalább annyira atmoszférateremtő képet fest Barcelona városáról, mint a Virginia Woolf életművének gyöngyszemét képező Mrs. Dalloway a brit fővárosról.

A Kossuth-díjas színművész, aki talpig feketében vett részt az eseményen, két felolvasás között lapunk érdeklődésére elmondta, az aznap hajnalban elhunyt Kertész Imre Nobel-díjas írót gyászolja. "A 1990-es évek elején ismerkedtünk meg, Zoltán Gábor rendező készített egy rádióváltozatot a Kaddisból, amit Imre és én olvastunk fel. Három-négy éjszakán keresztül - este tíztől hajnali kettőig - egy rádióstúdióban dolgoztunk. Jó volt ennyire közel lenni egy ilyen kivételes szerzőhöz, s egyben a műhöz is" - mondta. Kulka egyébként "avatott" felolvasója volt Kertész könyveinek. "Nagyon sokszor és nagyon nagy örömmel olvastam a műveit, mindig megtiszteltetés volt az ő soraival színpadra állni" - árulta el. Elmondta, szerinte a 87 évesen elhunyt Kertész halála megkönnyebbülés, felszabadulás lehetett a szerző számára, hiszen nehéz élet, sok fájdalom jutott neki. A művészt arról is kérdeztük, mennyi ideje jut olyan művek olvasására, amelyek nem forgató- vagy szövegkönyvek. "A színészi szakmával gyakran ellustul ilyen téren az ember, kifogást talál arra, miért olvas kevesebbet. Nekem is egyre kevesebb időm jut arra, hogy azt olvassam, amit szeretnék. Ugyanakkor szinte gyermeki örömöt élek át minden elolvasott oldalnál. Most éppen Dragomán György Máglya című könyvét olvasom, ez a mű olyan, amelyet nehéz letenni. Egyébként szinte hamarabb tanultam meg olvasni, mint beszélni. Az olvasás máig alapvető élménye az életemnek" - mondta Kulka János.

Az Irodalom Éjszakáját az utolsó pillanatban egészítették ki a Kertész Imrére történő megemlékezéssel. A Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében előbb írótársai - többek között Esterházy Péter, Bartis Attila, Závada Pál, Grecsó Krisztián, Takács Zsuzsa -, valamint (mások mellett) a szintén író Nyáry Krisztián, a Magvető Kiadó igazgatója, illetve György Péter esztéta, majd éjfélig tisztelői olvastak fel részleteket a Kertész-életmű tizenhat kihelyezett kötetéből. A virrasztáson a többi programhoz képest kevesen vettek részt, vélhetőleg azért, mert a Magvető csak kora délután jelentette be, hogy halálának napján tartja a szerzőért szóló vigíliát.

Káosz jöhet a társadalombiztosításban (is)

Publikálás dátuma
2016.04.02. 07:20
Nagy kérdés, hogy a nyugdíjfolyósítással képes lesz-e megbirkózni a Magyar Államkincstár? Fotó: Népszava
A jelenlegi 91 központi hivatalból 50 szűnik meg az év végéig. A kormány a háttérintézmények átszervezését 20 százalékos leépítés mellett képzeli el. Jövő nyárig az összes állami kifizetés a Magyar Államkincstárhoz kerül, de már idén összevonják az egészség- és nyugdíjbiztosítás hivatalait.

Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működhet tovább júliustól a két nagy biztosítási alap: összevonják az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF) – tudta meg a Népszava. Az átszervezés második lépéseként egy évvel később, 2017 nyarán az új hivatalt beolvasztja a kormány a Magyar Államkincstárba (MÁK). A csütörtöki kormányinfón Lázár János bejelentette, hogy két lépcsőben átalakítják a Kincstár működését, és az egészségpénztári és nyugdíjbiztosítási pénzeket is innen utalják majd át, minden más kifizetőhely megszűnik. Az átszervezés egyik célja, hogy az államtól származó valamennyi jövedelmet egyetlen helyről kapják meg az emberek. A kancelláriaminiszter 20 százalékos létszámleépítést, továbbá 270 milliárd forintos állami informatikai fejlesztést is ígért, amiből szavai szerint a MÁK is részesül majd.

Arra a kérdésre, hogy vajon sikerül-e biztosítani a nyugdíjak és a táppénzek pontos kifizetését az összevonások után is, kétkedő válaszokat kaptunk szakértőinktől, ugyanis a Kincstár a tavaly novemberben bevezetett új bérszámfejtési rendszer hibátlan működtetésével sem tudott megbirkózni az utóbbi hónapokban, az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az ezen a héten megjelent vizsgálata pedig egy sor szabálytalanságot mutatott ki a szervezet működésében.

Személyi, szervezési és informatikai hibák vezettek odáig, hogy a mai napig sok ezer közalkalmazott nem kapja meg pontosan azt a bért, ami járna neki – így értékeli a Kincstár jelenlegi működési állapotát Katona Tamás közgazdász, az MSZP pártigazgatója. A MÁK korábbi vezetője azt mondja, a szervezet novemberben bevezetett új bérszámfejtő rendszere, a KIRA sem tökéletes, magán viseli a fideszes közbeszerzések hibáit, de önmagában ez nem indokolná, hogy még ma is sokan azzal szembesüljenek a hó elején, hogy nem jött meg a teljes fizetésük. Információi szerint a munkahelyeken éjszakáig javítják a hibás fizetési listákat, miközben a MÁK bérszámfejtési területéről elmenekülnek a dolgozók.

Az egyetemi tanár arra is emlékeztetett, hogy az ÁSZ vizsgálata pontos képet rajzol arról, arról, hogy hová vezetett a Kincstár szétverése. A második Orbán-kormány hivatalba lépése óta már a hatodik elnököt fogyasztja a szervezet, a régi szakemberek közül sokakat menesztettek – csupán ennyi látszik a kívülállóknak. A szervezetlenségre ennél egyértelműbb példákat is sorolnak a számvevők: van ahol hiányos adatokkal is befogadták a kérelmeket, másutt az ügyintézési határidőket nem tartották be, a központi bérszámfejtőknél pedig sem a belső szabályok, sem a dolgozók munkaköri leírásai nem voltak összhangban a hatályos jogszabályokkal. Az ÁSZ honlapján is olvasható jelentés szerint nincs normális ellenőrzés a családtámogatások, fogyatékossági ellátások vagy a jogorvoslatok területén, nincs belső szabályozás arról, mit csináljon az ügyintéző a beérkező panaszokkal, vagy a közérdekű bejelentésekkel.

Katona Tamás szerint ugyanakkor az egyes területeken tapasztalható káosz ellenére a MÁK még mindig jobb színvonalon működik, mint a magyar államigazgatás egésze, és az ÁSZ jelentésében is az olvasható, hogy az önkormányzatok kifizetései, a lakáscélú támogatások vagy a nagycsaládosok kedvezményei teljesen szabályszerűen működnek. A közgazdász következtetése mégis az: a Kincstár jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy új feladatokat hibátlanul lásson el, de legalábbis komoly kockázata van annak, hogy a 3 millió nyugdíjas ne kapja meg majd időben a pénzét.

Káosz jöhet a társadalombiztosításban – ettől tart a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság korábbi vezetője. Barát Gábor ugyanakkor azt mondja, Lázár János átszervezésről szóló bejelentése olyan szűkszavú, hogy nem lehet pontosan látni, mi sül ki belőle, mert abban a tevékenységek és a szervezeti kérdések is keverednek egymással. Nem lehet tudni, melyik miniszter gyakorolja majd az irányítási jogot a tervezett megaszervezet fölött, és milyen kapcsolata lesz ennek az adott ellátásokat megállapító kormányhivatalokkal valamint a járási hivatalokkal. Azt sem lehet tudni hogy milyen feladatok kerülnek át a minisztériumba. Ugyanakkor válasznak is felfogható kérdésként fogalmazta meg a szakember: visszamegyünk 23 évet, abba az időszakba, amikor még az egységes Társadalombiztosítási Alap működött? Barát Gábor szerint a sokféle feladat kizárja, hogy egységes informatikai megoldásokat lehessen létrehozni, és a számítógépes fejlesztések sem lehetnek öncélúak.

Az OEP önállóságának megszüntetését nem tartotta olyan nagy feladatnak Bodrogi József. Az egészségügyi közgazdász a Népszavának úgy fogalmazott, hogy a hivatalon eddig is csak átfolytak a pénzek. Az ellátásra jogosultak - jogszabályokban rögzített - járandóságát a MÁK átutalta ide, az Egészségbiztosító pedig egyszerűen továbbküldte a járadékosnak. A szakember szerint ezeknek a pénzbeli ellátásoknak a leválasztása már régen felvetődött szakmai körökben, így ezen a területen nem tart a rendszer összeomlásától Bodrogi József.

Mégis, mindent összevetve, szakértőink szerint kétséges, hogy a kormány által kijelölt határidőkkel megvalósítható lenne az új Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatal létrehozása.

A háttérintézmények sorsa
Várhatóan jövő hétfőn jelenik meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely rögzíti majd, milyen háttérintézmények szűnnek meg vagy olvadnak be valahová, és melyek azok, amelyeknek megmarad az önállósága. A Népszava birtokába került javaslat szerint az átszervezés a korábban bejelentettnél több intézményt érint, hiszen 50 megszűnik, és csak 36 marad meg, egyet – a Kincstári Jogügyi Igazgatóságot - pedig újra létrehoznak.
Megmarad a 11 rendvédelmi és nemzetbiztonsági központi hivatal, a rendőrség, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem önállósága. A Kommunikációs Hivatal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vagy a Magyar Államkincstár megtartása borítékolható volt, ezekkel együtt az egyes minisztériumok 20 háttérintézménynek lobbizták ki a fennmaradást. Köztük van a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Spotközpontok, az Országos Meteorológiai Szolgálat.
30 szervezet nem hatósági feladatait veszik át a minisztériumok, nagy részük a humántárcához kerül majd, de ott van a minisztériumokhoz kerülők listáján - a többi között - az Igazságügyi Hivatal mellett a Közlekedési- és a Fogyasztóvédelmi Hatóság is. 16 intézménynél nem egy minisztérium, hanem egy másik, megmaradó központi hivatal vagy gazdasági társaság lesz a jogutód. Az intézményfenntartó feladatokat ellátó központi hivatalok megmaradnak, a vérellátót és a mentőszolgálatot magába olvasztó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) mellett a tervezetben még benne szerepelt a KLIK is. Az oktatáskutató a könyvtárellátó cégbe, az örökségvédelmi Forster Központ pedig saját eddigi gazdasági társaságába és a Miniszterelnökségbe olvad be. Jogutód nélkül szűnik meg a Design Terminál és a Balassi Intézet, a külföldi magyar intézetek feladatait nyártól a külképviseletek szervezik.
Az átszervezések természetesen érintik a hivatalok dolgozóit is. Lázár János a Magyar Nemzet információi szerint jövő keddre hívta össze a szakszervezeti vezetőket, hogy elmondja nekik, hogyan képzeli a kormány az átlagosan 20 százalékos leépítést. Egy nappal az átszervezés kormányhatározatának megjelenése után máris tájékoztatják őket.