Obama idén januárban, utolsó elnöki üzenetében is megerősítette, hogy tovább dolgozik a guantánamói börtöntábor bezárásán, mivel az túlságosan költséges, szükségtelen és kiváló propagandaeszköz az Egyesült Államok ellenségeinek. A 44. amerikai elnök 2009. január 22-én, beiktatása után két nappal egyik első intézkedéseként rendeletet írt alá, amely egy éves határidőt tűzött ki a hírhedt létesítmény felszámolására. Aligha számított rá, hogy hét esztendő elteltével, 2016-ban is kétséges, teljesíteni tudja-e egykori választási ígéretét.
Guantánamóra 2002. január 11-én szállították át az első húsz vasra vert, csuklyát és narancssárga kezeslábast viselő foglyot Afganisztánból. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat kitervelő és végrehajtó al-Kaida bázisainak megsemmisítésére, a terrorszervezetnek menedéket nyújtó tálib rezsim megdöntésére indította Obama elődje, George W. Bush az afgán offenzívát. Az ott elfogott, terroristagyanús személyeket helyezték el a guantánamói katonai bázison kialakított ideiglenes börtöntáborban, eleinte ketrecekben.
Mivel a tábort nem az Egyesült Államok területén hozták létre, Bush jogászai úgy értelmezték, hogy az ott fogvatartottakra nem vonatkoznak az amerikai jogrend, s terroristák lévén a hadifoglyok jogállásáról rendelkező genfi konvenció előírásai sem. Az amerikai legfelsőbb bíróság 2004-ben vizsgálta felül ezt a döntést, s 2006-tól már a nemzetközi előírásokat betartva, minimális jogosítványokat biztosítottak a terrorizmus elleni háború gyanúsítottjainak, s a kínzás határát súroló kihallgatási módszereknek is véget vetettek. Az elhelyezési körülményeken is jelentősen javítottak. A külföldi országokban fenntartott, titkos CIA-börtönök botrányának kirobbanása után a kétes jogállású létesítményeket bezárták, s 2006-ban a guantánamói bázisra szállították át a „nehézsúlyú” foglyokat. A leghírhedtebb közülük Hálid Sejk Mohammed, a 2001. szeptember 11-i öngyilkos gépeltérítések és más al-Kaida terrorakciók fő értelmi szerzője, akit 2003-ban, Pakisztánban fogtak el.
Az Obama-kormányzat 2009-ben átfogó felülvizsgálatot indított a guantánamói táborban, s átmenetileg leállíttatta a foglyok ügyében eljáró katonai törvényszékek működését. Összesen 779 terroristagyanús személyt szállítottak a bázisra, a Bush-kormányzat idejében több mint 500 rab számára találtak befogadó országot, 2009-re már csak mintegy 240 embert tartottak fogva a táborban. A felülvizsgálatról kiadott jelentés megállapította, hogy közülük 126 hazatérését engedélyezhetik, félszáz fogoly, köztük a 9/11-es főbűnösök esetében viszont kimondták: túl veszélyesek ahhoz, hogy valaha is szabadlábra kerülhessenek.
Míg Bush elnöksége végén nagyjából kétpárti konszenzus alakult ki arról, hogy Guantánamót be kellene zárni, időközben a kérdés jelentősen átpolitizálódott. A republikánusok hét éve Obama minden ezzel kapcsolatos indítványát leszavazták. A demokrata elnök 2009-ben azt javasolta, hogy az Illinois államban lévő Thomson szuperbörtönbe szállítsák át a terrorista „nehézfiúkat”. Ám ezt Illinois megvétózta, s egyetlen szövetségi állam sem vállalta, hogy valamely büntetés-végrehajtási intézményt felajánl e célra. Mind attól tartottak, hogy célponttá válhat az a börtön, ahol 9/11-es terroristákat elhelyeznek. E félelem miatt hiúsult meg az is, hogy a foglyok elleni eljárásokat amerikai területen folytassák le. Így Guantánamón épült fel egy lehallgatásbiztos tárgyalóterem, ahol a katonai perek zajlanak.
Idén februárban az Obama-kormányzat újabb tervet terjesztett a republikánus többségű kongresszus elé Guantánamo bezárásáról, ám az lényegében nem tartalmazott új megoldásokat. Továbbra is 30-60 közé teszik azok számát, akik soha nem helyezhetők szabadlábra. A guantánamói börtöntáborból az Obama-kormányzat két hivatali idejében 147 foglyot sikerült más országban elhelyezni vagy hazaküldeni, így februárra már csak 91-en maradtak. Közülük 35 rab ügyét már megvizsgálta a katonai törvényszék, s engedélyezte áthelyezésüket. A közeljövőben szabaduló foglyok közt lesz a régóta éhségsztrájkoló jemeni Tarik Ba Odah, akit kényszertáplálással tartottak életben, s már 2002 óta raboskodik Guantánamón, ítélet nélkül.
A főbűnösök esetében az amerikai elnöknek nincs más opciója, mint arra kérni a törvényhozást, engedélyezze, hogy a guantánamói főbűnösöket az Egyesült Államok területén őrizzék. Csakhogy a kongresszus nemcsak erre nem adott eddig engedélyt, hanem az utóbbi időben már a katonai törvényszék által felmentett, szabadon bocsátható foglyok áthelyezését is blokkolták, s az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet is megvonták. A republikánus honatyák arra hivatkoznak, hogy több Guantánamóról elbocsátott rab újra beállt valamilyen dzsihadista szervezetbe. (A Reuters nemrégiben azt jelentette, a Bush elnöksége idején elengedett 532 rabból 111 csatlakozott a dzsihadistákhoz.) Idén januárban az amerikai elnök így a kongresszus engedélye nélkül hagyta jóvá tíz jemeni átvitelét Katarba.
Obamát élesen bírálták amiatt, hogy 2014-ben egy amerikai hadifogoly, Bowe Bergdahl elengedéséért cserébe öt magasrangú tálib vezetőt engedett el Guantánamóról. Idén március elején Észak-Afrikában őrizetbe vették a „spanyol tálibot”, Hamed Abderrahman Ahmedet, aki az Iszlám Állam számára toborzott. A ceutai születésű férfit 2004-ben az Egyesült Államok kiadta Madridnak, s ott hat évre ítélték, mivel egy al-Kaida-sejt tagja volt. 2006-ban azonban ügyét felülvizsgálták, mivel kiderült, hogy vallomását kínzással csikarhatták ki Guantánamón. A Pentagon Guantánamo ügyében illetékes megbízottja, Paul Lewis egy márciusi meghallgatáson elismerte, hogy szabadon engedett egykori raboknak közük lehetett több amerikai megöléséhez.
A FoxNews konzervatív hírcsatorna több esetet is csokorba szedett. Egy 2005-ben elengedett tálib, Abdullah Salih al Ajmi Moszulban tűnt fel, iraki katonák ellen hajtott végre robbantásos merényleteket. A jemeni Szaid Ali al Sihri 2007-ben szabadult, egy évre rá ő irányította a szanaa-i amerikai nagykövetség elleni robbantásos merényletet. Ehhez hasonló esetekre hivatkozva kardoskodik a kongresszusi republikánus többség amellett, hogy meg kell tartani a börtönt, s elnökválasztási év lévén, csekély az esély, hogy e téren engedményt tennének.
A kongresszus attól is tarthat, hogy a kubai nyitás kapcsán Obama esetleg magáról Guantánamóról is lemondana, ezért törvénytervezetet nyújtottak be, amely ezt egyértelműen lehetetlenné tenné. Obama múlt heti havannai látogatása során Raúl Castro kubai elnök fel is hozta Guantánamo kérdését. Kuba 1960 óta nem veszi fel a bázis bérleti díját, noha a 4085 dollárt Washington évente rendre átutalja. Ám Havanna az 1903-ban eredetileg 99 évre kötött, 1934-ben pedig határozatlan időre megújított bérleti szerződést törvénytelennek tekinti. A két kubai származású republikánus elnökaspiráns, Ted Cruz és a már visszalépett Marco Rubio azzal vádolta Obamát, hogy egyoldalúan le akar mondani a guantánamói bázisról. A demokrata elnök azonban csak a börtöntábor bezárását ígérte meg, a haditengerészeti bázis felszámolása nincs napirenden.