Szemétdíj - A fővárosiak finanszírozhatják a vidékiek veszteségeit

Publikálás dátuma
2016.04.02. 07:09
Az önkormányzatok többsége tulajdonosként benne van a szemétszállítást végző cégben FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Kezdeményezni fogja a hulladékgazdálkodási szabályozás módosítását Tarlós István. A főpolgármester attól tart, hogy a fővárosiak finanszírozzák majd a vidéki települések veszteségeit. Pénteken megkezdte működését az új, országosan egységes hulladékgazdálkodási rendszer.

A miniszterelnökhöz fordul és törvénymódosítást kezdeményez a hulladékgazdálkodás új szabályozása miatt a főváros - jelentette be a pénteki Budapestinfón Tarlós István. A főpolgármester elmondta, ezen a területen országos szinten 14 milliárd forintos a veszteség. Az új szabályozás legnagyobb baja, hogy azzal a fővárosiak fogják finanszírozni a vidéki települések hulladékgazdálkodási veszteségeit. Hozzátette: a városháza már két hónapja levelekkel bombázza ez ügyben a szaktárcát, miután a rendelettervezet ellentmondásos, több rendelkezése nincs összhangban a hulladékgazdálkodási törvénnyel sem.

Jelenlegi formájában azt nem lehet végrehajtani, arra felkészülni sincs lehetőségük a jogalkalmazóknak. A főpolgármester kimondottan aggályosnak nevezte, hogy az ellátási kötelezettség továbbra is az önkormányzatokat terheli. Komoly zavarokat okozhat, hogy a szükséges forrás nem biztosított, a főváros állami forrásra fog szorulni, ennek összege 1,5-3 milliárd forint közötti lehet. Az új szabályozás pedig veszélyeztetheti a fővárosi uniós támogatásból megvalósult vagy megvalósuló projektjeit - mondta a főpolgármester.

A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Holding (NHKV) péntektől kezdte meg működését annak ellenére, hogy korábbi hírek szerint komoly problémák vannak a céggel (nincs kész a 4 millió háztartást kiszolgálni képes számlázási rendszer, a társaság szerződéseket sem kötött még az önkormányzatokkal). A holding országosan szervezi a hulladékkezelést, de a közszolgáltató cégektől nem veszi át a begyűjtést, feldolgozást, arról továbbra is az önkormányzatoknak kell gondoskodni, valamint továbbra is az önkormányzatok kötik meg a szerződéseket az egyes közszolgáltatókkal.

Az árak még nem változnak
A lakosság állítólag csak annyit fog érzékelni az új rendszerből, hogy más bankszámlára kell majd utalni a pénzt, a számlákat az első három hónapban még a régi számlázási rendszeren keresztül küldik. A kormányrendelet megjelenését követően egy miniszteri rendeletben szabályozzák majd többek között a szolgáltatói díjakat. A lakossági árak egyelőre nem változnak.

A hvg anno azt írta, hogy az azonban homályos, hogy mi lenne az önkormányzatok további szerepe a rendszerben (legtöbbjük ugyanis tulajdonosként a tényleges szemétszállítást végző cégekben is benne van), de az sem tiszta, hogy számlareklamáció esetén kinél milyen eséllyel lehetne majd reklamálnia a lakosnak. A kormányzati tervek szerint négyoldalú jogviszony jönne létre a kukásholding elindulásával (a lakos, az állami szemétholding, az önkormányzat és a helyi közszolgáltató között) úgy, hogy a lakó a kukaholdingnak fizetne, amely leosztaná a pénzeket a vele szerződésben álló szemétszállító szolgáltatók között.

A szemétdíjat a holding szedi be, ő bocsátja ki a számlát, majd különböző mutatók alapján kifizeti a szolgáltatókat. De ez nem jelenti azt, hogy a begyűjtött szemétdíjat mind visszakapják. Lesz olyan, aki kevesebbet kap, ebbe a helyzetbe kerül a főváros is. Egy közelmúltban tartott egyeztetésen az NHKV képviselője arról tájékoztatta a fővárosi önkormányzatot, hogy csak az eddig beszedett szemétdíj 80 százalékára számíthat – írja a vs.hu. A 20-22 milliárd forintból így várhatóan csak 18 milliárdot kap vissza. Ez azért lesz kellemetlen, mert a szemétdíjon eddig keletkezett 15 százalékos hasznot, nagyjából 3 milliárd forintot a főváros a takarításra csoportosította át az FKF költségvetésében. Ez tette ki a 6 milliárdos takarítási költség felét. Most, hogy a holding elvonja ezt a forrást, a fővárosnak máshonnan kell előteremtenie néhány milliárdot vagy a takarítást kell szerényebbre fognia.

Budapestinfó
Létszámleépítés a BKK-nál
Jövő év elejére a jelenleg 1639 főt foglalkoztató Budapesti Közlekedési Központ (BKK) létszáma - a 600 jegyellenőrön kívül - 250-re fog csökkenni – jelentette be Tarlós István. (Ez 7890 dolgozót érint.) A BKK túlduzzasztott, kezelhetetlen nagy szervezet lett. Feladata a jövőben stratégiai és projektmenedzseri munka lesz, tevékenysége még a közlekedésszervezésre és a kereskedelmi értékesítésre fog korlátozódni, az útfelújításokat a Budapest Közút fogja végezni.
Közlekedés
A tervezett újpalotai villamos 25 milliárd forintos költségkeretének felét a 3-as metró felújítására csoportosítanák át, amelynek összege így 137,5 milliárdra emelkedne. A 3-as metró felújítása idejére tervezett buszpótlásokkal kapcsolatban a főpolgármester elmondta: számításokat szeretne látni arról, hogy a kiszervezés vagy a beszerzés volna-e a drágább.


Szerző

Osztódik vagy marad a Klik? - Zűrzavaros a kommunikáció

Publikálás dátuma
2016.04.02. 07:04
Balog Zoltán tegnap háromszáz iskolaigazgatóval egyeztetett FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek a kormány képviselői a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) jövőjével kapcsolatban, ám egyre biztosabbnak látszik, hogy a megszűnésről szóló bejelentések a tüntető tanárok átverésére szolgáltak. Egy lapunk birtokába került március 18-i előterjesztésben továbbra is az olvasható, hogy a Klik változatlan formában megmarad, holott már februárban is az állítólagos átszervezésről beszéltek.

Úgy tűnik, kormányzati körökben sincs teljes egyetértés az iskolák állami irányítását és felügyeletét lehetővé tévő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) jövőbeni sorsát illetően. A jelenlegi, köznevelésinek nevezett rendszer három legnagyobb problémáját - az iskolák önállóságának felszámolása, a túlzott centralizáció és a súlyos pénzhiány - megtestesítő gigaszervezetet az elmúlt hónapokban kirobbant, és azóta sem csituló tiltakozó megmozdulások résztvevői (tanárok, diákok, szülők tízezrei) egy az egyben felszámolnák. A problémák tavaly ősszel csúcsosodtak ki igazán, amikor a Kliknek már arra sem volt pénze, hogy a tanárok béreit vagy a közüzemi számlákat kifizesse.

A február elején kezdődő tiltakozóhullám nyomására a kormány is belátta a helyzet tarthatatlanságát, s miután menesztették a köznevelés látszólagos irányítására is tökéletesen alkalmatlan Czunyiné Bertalan Judit államtitkárt, az "összoktatási" államtitkárrá kinevezett Palkovics László belekezdett a helyzet rendezésébe. Nem okozott meglepetést, hogy elsőként a Klikhez nyúlt hozzá: a február végi vezetőcsere és a pénzügyi gondok átmeneti rendezése után bejelentette, hogy a működésképtelen szervezetet nyár végéig teljesen átalakítják. Rétvári Bence március 22-én már arról beszélt, hogy a Klik jelenlegi formájában teljesen megszűnik. Ezt ugyanazon a napon Palkovics is megerősítette.

"Én nagy tisztelője vagyok Rétvári Bence hősies munkájának, de nem tudok a Klik megszüntetéséről" - erről már Lázár János beszélt a csütörtöki Kormányinfón. A kancelláriaminiszter szerint a kormány még semmiben nem döntött, a kormányülésen nem is volt még téma a Klik. Egyvalamit lehet biztosan tudni: az iskolák állami fenntartásáról és a központi irányításról nem mond le a kormány, a fenntartást viszont decentralizálnák. Balog Zoltán humánminiszter tegnap egy iskolaigazgatóknak rendezett fórumon bejelentette: július 1-től átalakul az intézményfenntartó rendszere, egy nagy központ helyett mintegy hatvan kisebb szervezetet hoznának létre, így a döntések közelebb kerülhetnek az iskolákhoz. Egy-egy ilyen "kicsi Klikhez" 50-60 iskola tartozhat majd.

Vagyis Lázár cáfolja Rétvárit, Balog nyilatkozata némileg ellentmond Lázárnak, Palkovics pedig már februárban biztosra vette, hogy a Klik majd úgy átalakul, hogy azt akár megszűnésnek is lehetne nevezni. Ennek ellenére Lázár János lapunk birtokába került, március 18-i keltezésű, a minisztériumi háttérintézmények átalakításáról szóló előterjesztésében az szerepel: az intézményfenntartó feladatokat ellátó központi hivatalok - amelyek között feltüntetik a Kliket is - "változatlan formában megmaradnak". A dokumentumból az is kiderül, hogy az Oktatási Hivatal, amelyet a korábbi tervek szerint az illetékes minisztériumba integráltak volna, szintén önálló működéssel megmarad.

Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a Klik megszűnéséről szóló hírek csupán a pedagógustüntetések csillapítására, a tüntető tanárok megtévesztésére szolgáltak. Tovább él majd a nagy központ, ami irányítani fogja a kisebb szervezeteket. "Igazából semmi lényegi dolog nem történik, a fenntartó átalakításával azt szeretnék elérni, hogy egy hatékonyabban működő állami koncentráció jöjjön létre" - mondta Szüdi János. Az oktatási szakértő szerint ugyanakkor abszurd, hogy a Kliket néhány hónap alatt akarják átalakítani. "Nem lenne szabad széleskörű egyeztetések, hatástanulmányok, a sikeres működésre vonatkozó garanciák nélkül ilyen döntéseket hozni" - figyelmeztetett. Az oktatási államtitkárság pénteken jelezte: a kormány már áprilisban dönthet a Klik átalakításáról.

Újabb akciót hirdetett a Tanítanék
Újabb polgári engedetlenségi akciót hirdetett a közoktatásban a Tanítanék mozgalom és a Civil Közoktatási Platform április 15-re, arra az esetre, ha a kormány április 12-én nem ül le velük tárgyalni. Ezt Törley Katalin, a mozgalom képviselője jelentette be pénteken. Kiemelte, a március 30-i, egyórás polgári engedetlenségi akció - "bárki bármit mond" - sikeres volt, abban mintegy 15 ezren vettek részt: tanárok, diákok, szülők és szimpatizánsok. A kezdeményezést számos szakszervezet is támogatja. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közölte: támogatják a mozgalmat, a tiltakozások hatékonyságának fokozása érdekében április 15-re két órás figyelmeztető sztrájkot hirdetnek. Így a szakszervezet és a Tanítanék akciói összeérhetnek.



Szerző

Osztódik vagy marad a Klik? - Zűrzavaros a kommunikáció

Publikálás dátuma
2016.04.02. 07:04
Balog Zoltán tegnap háromszáz iskolaigazgatóval egyeztetett FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek a kormány képviselői a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) jövőjével kapcsolatban, ám egyre biztosabbnak látszik, hogy a megszűnésről szóló bejelentések a tüntető tanárok átverésére szolgáltak. Egy lapunk birtokába került március 18-i előterjesztésben továbbra is az olvasható, hogy a Klik változatlan formában megmarad, holott már februárban is az állítólagos átszervezésről beszéltek.

Úgy tűnik, kormányzati körökben sincs teljes egyetértés az iskolák állami irányítását és felügyeletét lehetővé tévő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) jövőbeni sorsát illetően. A jelenlegi, köznevelésinek nevezett rendszer három legnagyobb problémáját - az iskolák önállóságának felszámolása, a túlzott centralizáció és a súlyos pénzhiány - megtestesítő gigaszervezetet az elmúlt hónapokban kirobbant, és azóta sem csituló tiltakozó megmozdulások résztvevői (tanárok, diákok, szülők tízezrei) egy az egyben felszámolnák. A problémák tavaly ősszel csúcsosodtak ki igazán, amikor a Kliknek már arra sem volt pénze, hogy a tanárok béreit vagy a közüzemi számlákat kifizesse.

A február elején kezdődő tiltakozóhullám nyomására a kormány is belátta a helyzet tarthatatlanságát, s miután menesztették a köznevelés látszólagos irányítására is tökéletesen alkalmatlan Czunyiné Bertalan Judit államtitkárt, az "összoktatási" államtitkárrá kinevezett Palkovics László belekezdett a helyzet rendezésébe. Nem okozott meglepetést, hogy elsőként a Klikhez nyúlt hozzá: a február végi vezetőcsere és a pénzügyi gondok átmeneti rendezése után bejelentette, hogy a működésképtelen szervezetet nyár végéig teljesen átalakítják. Rétvári Bence március 22-én már arról beszélt, hogy a Klik jelenlegi formájában teljesen megszűnik. Ezt ugyanazon a napon Palkovics is megerősítette.

"Én nagy tisztelője vagyok Rétvári Bence hősies munkájának, de nem tudok a Klik megszüntetéséről" - erről már Lázár János beszélt a csütörtöki Kormányinfón. A kancelláriaminiszter szerint a kormány még semmiben nem döntött, a kormányülésen nem is volt még téma a Klik. Egyvalamit lehet biztosan tudni: az iskolák állami fenntartásáról és a központi irányításról nem mond le a kormány, a fenntartást viszont decentralizálnák. Balog Zoltán humánminiszter tegnap egy iskolaigazgatóknak rendezett fórumon bejelentette: július 1-től átalakul az intézményfenntartó rendszere, egy nagy központ helyett mintegy hatvan kisebb szervezetet hoznának létre, így a döntések közelebb kerülhetnek az iskolákhoz. Egy-egy ilyen "kicsi Klikhez" 50-60 iskola tartozhat majd.

Vagyis Lázár cáfolja Rétvárit, Balog nyilatkozata némileg ellentmond Lázárnak, Palkovics pedig már februárban biztosra vette, hogy a Klik majd úgy átalakul, hogy azt akár megszűnésnek is lehetne nevezni. Ennek ellenére Lázár János lapunk birtokába került, március 18-i keltezésű, a minisztériumi háttérintézmények átalakításáról szóló előterjesztésében az szerepel: az intézményfenntartó feladatokat ellátó központi hivatalok - amelyek között feltüntetik a Kliket is - "változatlan formában megmaradnak". A dokumentumból az is kiderül, hogy az Oktatási Hivatal, amelyet a korábbi tervek szerint az illetékes minisztériumba integráltak volna, szintén önálló működéssel megmarad.

Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a Klik megszűnéséről szóló hírek csupán a pedagógustüntetések csillapítására, a tüntető tanárok megtévesztésére szolgáltak. Tovább él majd a nagy központ, ami irányítani fogja a kisebb szervezeteket. "Igazából semmi lényegi dolog nem történik, a fenntartó átalakításával azt szeretnék elérni, hogy egy hatékonyabban működő állami koncentráció jöjjön létre" - mondta Szüdi János. Az oktatási szakértő szerint ugyanakkor abszurd, hogy a Kliket néhány hónap alatt akarják átalakítani. "Nem lenne szabad széleskörű egyeztetések, hatástanulmányok, a sikeres működésre vonatkozó garanciák nélkül ilyen döntéseket hozni" - figyelmeztetett. Az oktatási államtitkárság pénteken jelezte: a kormány már áprilisban dönthet a Klik átalakításáról.

Újabb akciót hirdetett a Tanítanék
Újabb polgári engedetlenségi akciót hirdetett a közoktatásban a Tanítanék mozgalom és a Civil Közoktatási Platform április 15-re, arra az esetre, ha a kormány április 12-én nem ül le velük tárgyalni. Ezt Törley Katalin, a mozgalom képviselője jelentette be pénteken. Kiemelte, a március 30-i, egyórás polgári engedetlenségi akció - "bárki bármit mond" - sikeres volt, abban mintegy 15 ezren vettek részt: tanárok, diákok, szülők és szimpatizánsok. A kezdeményezést számos szakszervezet is támogatja. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közölte: támogatják a mozgalmat, a tiltakozások hatékonyságának fokozása érdekében április 15-re két órás figyelmeztető sztrájkot hirdetnek. Így a szakszervezet és a Tanítanék akciói összeérhetnek.



Szerző