Szijjártó vállalást tett Washingtonban - Obama záróbeszéde

Publikálás dátuma
2016.04.02 11:17
Barack Obama amerikai elnök záróbeszédet mond - Fotó: Andrew Harrer/Pool/Getty Images
Magyarország a kibernetikai védelem fejlesztését vállalta a pénteken zárult, a nukleáris biztonságról szóló washingtoni csúcsértekezleten, amelynek végén a részt vevő államok vállalásokat fogalmaztak meg és záródokumentumot fogadtak el - tájékoztatta az MTI-t Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Barack Obama amerikai elnök záróbeszédében kiemelte: a világ konkrét lépéseket tett az atomterrorizmus megakadályozására, de még mindig fennáll az esélye, hogy terroristák nukleáris támadást hajtanak végre

A washingtoni atomcsúcs második napján az állam- és kormányfők szekciókban vitatták meg a nukleáris biztonsággal összefüggő kérdéseket. A magyar küldöttség vezetését délután Szijjártó Péter vette át Orbán Viktor miniszterelnöktől. A csúcs munkáját és a magyar részvételt összegezve a miniszter az elmondta: a szekcióüléseken a terrorfenyegetés összefüggéseiről és az ellene folytatott küzdelem részleteiről volt szó, köztük arról is, hogyan előzhető meg, hogy terroristák kezébe kerüljenek nukleáris fegyverek vagy hasadó anyagok, amelyekből úgynevezett "piszkos bombákat" készíthetnének.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy a washingtoni atomcsúcson kontaktcsoport alakult, amely felügyeli és koordinálja a csúcstalálkozón vállaltak végrehajtását. Több atomcsúcs ugyanis nem lesz, ez volt a sorrendben negyedik és egyben az utolsó is.

Barack Obama amerikai elnök záróbeszédében kiemelte: a világ konkrét lépéseket tett az atomterrorizmus megakadályozására, de még mindig fennáll az esélye, hogy terroristák nukleáris támadást hajtanak végre. Az elnök a beszédben kitért az észak-koreai nukleáris törekvések jelentette fenyegetésre, a nukleáris leszerelésnek az orosz fegyverkezési törekvések miatt lelassult folyamatára és az Iránnal kötött nukleáris megállapodással kapcsolatos további teendőkre is.ű

Obama emlékeztetett arra, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet régóta nukleáris anyagok beszerzésére törekszik, és kétségtelen az is, hogy ha az Iszlám Állam "őrültjei" nukleáris fegyverhez jutnának, felhasználnák arra, hogy a lehető legtöbb emberrel végezzenek. Ám az elnök szerint mindennek ellenére Észak-Korea törekvései "jelentik a legközvetlenebb aggodalmakat mindannyiunk számára". Az indiai szubkontinensen és a Koreai-félszigeten még bőven van tennivaló az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására - hívta fel a figyelmet. "Első vagyok annak elismerésében, hogy még mennyi tennivaló van, de legalább belefogtunk" - hangoztatta.

Barack Obama - már újságírók előtt - arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei további lépéseket tesznek, hogy Irán gazdasági előnyökre válthassa az általa tavaly aláírt, nukleáris programjának korlátozását előíró megállapodást. Oroszországot illetően pedig megjegyezte: Vlagyimir Putyin elnöknek az az igyekezete, hogy a hadsereget tovább fejlessze, akár a gazdaság visszaesése árán is, visszavetette a nukleáris leszerelés következő szakaszát. "Én támogatnám, hogy csökkentsük tovább nukleáris arzenálunkat" - mondta.

A nukleáris biztonságról szóló nemzetközi csúcsértekezlet záró délutánján a résztvevők közös nyilatkozatban kötelezték el magukat ismét az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása mellett. A csúcson összegyűlt több mint ötven állam- és kormányfő az elfogadott záródokumentumban ugyanakkor bejelentette, hogy az idei volt az utolsó atomcsúcs.

Szerző

Sargentini szerint az Európai Néppárt nem fogja kizárni a Fideszt

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:06
Judith Sargentini
Fotó: Európai Parlament/ Fred Marvaux
A holland zöldpárti képviselőnő szerint most már "be kell húzni a vészféket", és nem hagyni, hogy a magyar kormány következmények nélkül sértse meg folyamatosan az Európai Unió alapértékeit.
Nem elegendő, hogy az Európai Néppárt (EPP) foglalkozik a Fidesz tagságának kérdésével, meg kell kezdenie végre az etikai nagytakarítást, és kérdőre kell vonnia Orbán Viktort, hogy milyen viszonyt kíván ápolni a pártcsaláddal és hogyan viszonyul az EPP által képviselt politikához - jelentette ki Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő Brüsszelben újságíróknak.
A politikus arra számít, hogy az Európai Néppárt nem zárja ki soraiból a Fideszt szerdai politikai közgyűlésén.
Mint mondta, nem elég, amit Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője a Fidesz jobb útra térítése érdekében csinál. Webernek egyértelmű döntést kell hoznia, hogy merre kormányozza az EPP-t, hagyja-e annak jobbra tolódását.

A képviselő elmondta: noha az Európai Unió Tanácsa nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának, nem teljesíti ígéreteit, ha nem tudja "behúzni a vészféket", hagyva így, hogy egy tagállam kormánya következmények nélkül sértse meg rendszerszinten az Európai Unió alapértékeit.
Orbánnak, noha tett gesztusokat, vissza kell térnie a demokrácia útjára. Ezért a nyilvánosság felhasználásával nyomást kell gyakorolni az uniós tanácsra és a tagállamokra
- tette hozzá.
A politikus emlékeztetett arra, hogy fél évvel az általa jegyzett jelentés elfogadása után nem történt semmilyen lényegi intézkedés az ügyben. A Magyarország ellen folyó hetes cikkes eljárás a tervek szerint csütörtök délután lesz terítéken az Európai Parlamentben.
Frissítve: 2019.03.19 15:20

Polgármester vezette menekülteket lincselni egy görög falu lakóit

Publikálás dátuma
2019.03.19 14:57
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Két órával azután, hogy egy szállást kaptak egy hotelben, már repültek a kövek és a benzines palackok.
Menekültekre támadtak a helyiek egy görög faluban, írja az Euronews. Az Athéntől mintegy 40 kilométerre lévő Vilia egyik szállodájában nagyjából 90 embert - többségében szíriaiakat és irakiakat - szállásoltak el a hatóságok. Két órával érkezésük után a falu lakói közül többen a hotelhez vonultak, köztük volt az egyik közeli település polgármestere is.
"Néhányan kint gyülekeztek, majd megtámadták az épületet. Köveket és benzines palackokat dobáltak, ajtókat, ablakokat törtek be, aztán benyomultak és rátámadtak a menekültekre. Egy idősebb férfit és két gyermekét megverték"
- nyilatkozta egy jemeni fiatalember, aki átélte a támadást. A történtekről a menekültek felvételeket is készítettek a telefonjaikkal.
"Békésen kezdődött a tiltakozás. Nem vagyunk terroristák. Csak meg akartuk tudni, kik ők, honnan jöttek" - szabadkozott az Euronews kérdésére egy helyi, aki részt vett az idegengyűlölő megmozduláson. Szerinte összesen 70-en lehettek, közülük pedig csak 10 ember "vesztette el a fejét". Az érintett polgármester lerázta magáról a sajtó megkeresését.
Négy nappal ezelőtt egy szintén szélsőjobboldali, idegengyűlölő nézetektől vezetett ausztrál férfi 50 embert gyilkolt meg Új-Zélandon.