A lap szerint szakértők úgy vélik, számos tény szól amellett, hogy a Kreml áll az olyan hazugságok és lejárató kampányok mögött, mint amilyen a brüsszeli terrortámadások után a Komszomoljszkaja Pravda című orosz lap egy újságírója, Dmitrij Szmirnov által a Twitteren elterjesztett fényképfelvétel, amelyen Angela Merkel német kancellár látható egy fiatalemberrel, alatta pedig az a felirat, hogy "Angela Merkel szelfije egy brüsszeli öngyilkos merénylővel, készült 2015 őszén egy berlini menekülttáborban".
A Kreml az utóbbi időszakban főként a balti államokat, Bulgáriát és Ukrajnát célozta meg ilyen típusú, az adott ország helyzetének megingatását célzó propagandával, újabban viszont egyre inkább Közép-Európa és Németország ellen folytat "információs háborút" - vélekednek szakértők a Welt am Sonntag szerint. A lap közülük név szerint Stefan Meistert, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) Oroszországgal foglalkozó elemzőjét idézte, aki a beszámoló alapján nyomatékosan figyelmeztetett a Németország destabilizálását célzó orosz akciókra, és azt mondta: "Oroszország támogatja Németországban az összes olyan csoportot, amely gyengíteni akarja a demokratikus rendszert".
Hozzátette, hogy az ilyen törekvésekben orosz titkosszolgálatok is részt vesznek, amelyek "már régen előkészítették a talajt", a német biztonsági szervek viszont csak "most nézik meg alaposan, hogy milyen struktúrák alakultak ki". A Welt am Sonntag szerint uniós szinten is felfigyeltek a szakértők által vélelmezett jelenségre és pszichológiai műveletek néven megalakítottak egy uniós munkacsoportot az orosz propaganda-offenzíva elemzésére. A testület rendszeresen készít összeállításokat a szerintük az orosz médiában terjesztett hazugságokról, félrevezető információkról.
A berlini kancellári hivatalban is aggodalommal figyelik a fejleményeket, és februárban megbízták a szövetségi hírszerző szolgálatot (BND) és az alkotmányvédelmi hivatalt (BfV), hogy vizsgálja meg a helyzetet - írta a Welt am Sonntag, amely szerint a hírszerzés és a belső elhárítás májusban mutatja be első jelentését az orosz hírszerzési és dezinformációs tevékenységről. A BND és BfV azt is vizsgálja, hogy Moszkva finanszíroz-e szélsőjobboldali vagy jobboldali populista pártokat, vagy más szervezeteket. A lap szerint készültek koncepciók arról is, hogy a BND ismét törekedjék külföldi szolgálatok ügynökeinek beszervezésére az adott szolgálat szándékainak feltérképezése céljából.
A CDU/CSU és a Zöldek részéről határozottabb lépéseket sürgetnek a kormánytól. "Az orosz befolyásszerzés kiemelt helyen szerepel a politikai napirenden" - emelte ki a CSU egyik vezető belügyi szakpolitika, Hans-Peter Uhl, aki szerint az Európai Unió válsága közepette "Moszkva destabilizációs stratégiája nem veszélytelen" Németországra nézve, ezért a biztonsági szerveknek "sürgősen élesíteni kell a látásukat". A CDU egyik szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter hozzátette, hogy Oroszország "aktívan befolyásolja az EU belső összetartását", és ezeket az erőfeszítéseket alapítványok és egyéb, úgynevezett multiplikátor hatás kifejtésére képes szervezetek révén "stratégiai dezinformációs" tevékenységgel egészíti ki.
A Kreml kihasználja a lakosság elbizonytalanodását, amely a menekültválság hatására állt elő, és "következetesen támogat Amerika- és EU-ellenes, oroszbarát csoportosulásokat" a választók "kormány elleni mozgósítása" céljából - fejtette ki az Angela Merkel vezette CDU politikusa.
Marieluise Beck, a Zöldek egyik Kelet-Európával foglalkozó tekintélyes parlamenti (Bundestag) képviselője úgy véli, hogy "a németek naivitása az orosz befolyásszerzéssel kapcsolatban már-már a gondatlansággal határos", és ebből fakadóan "folyamatosan gyengítjük biztonságunkat". Mindeközben a "német érzékenységeket" jól ismerő orosz elnök, Vlagyimir Putyin célzottan szítja az antikapitalizmust, a nacionalizmust és a nyugatellenes érzelmeket. Vlagyimir Putyin "világképét, benne a dekadens Nyugattal nálunk sokan vallják", és terjesztéséhez igen jó a táptalaj a társadalom bal- és jobbszélén - mondta a politikus.
A német sajtó az utóbbi hetekben több alkalommal tudósított arról, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellária megbízta a BND-t és a BfV-t, derítse fel, hogy az orosz szolgálatok indítottak-e német vonatkozású, az egykori szovjet KGB titkosszolgálat gyakorlatát idéző úgynevezett aktív intézkedésekből álló programot, magyarul törekednek-e a német politikai viták és a közvélemény befolyásolására. A beszámolók szerint a berlini vezetés érdeklődik egyebek mellett az iránt, hogy miért fordulnak elő "groteszk túlzások" az orosz állami médiumokban, például az, hogy a kristályéjszakához - az 1938. november 9-én kezdődött zsidóellenes náci pogromokhoz - hasonlítják a szilveszter éjjel történt szexuális zaklatásokat és rablásokat.
A kormány szóvivői nem kommentálták a beszámolókat, mint mondták, a kormány soha nem fűz megjegyzéseket a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő sajtóhírekhez.
