Már működik, és mindent lát az új traffipaxrendszer

Publikálás dátuma
2016.04.05. 07:15
Országszerte 365 fix telepítésű traffipax lesi a szabálytalankodó autóvezetőket FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ma reggel 8 órától üzemszerűen működnek a hivatalosan Véda közúti intelligens kamerának nevezett új fix traffipaxok. A szabálytalankodók ettől kezdve már büntetésre számíthatnak. Az új kamerák a sebességmérés mellett többféle szabályszegés felismerésére, dokumentálására is alkalmasak.

Mától véget ér a türelmi idő, élesbe kapcsolt a 160 mobil, és a 365 fixtelepítésű komplex sebességmérő, 134 útszakaszon. Az Európai uniós pénzből felállított rendszert 2015 decemberében mutatta be az Országos Rendőr-főkapitányság, és bár az azóta eltelt több mint 3 hónapban már működtek a kamerák, a tesztidőszaknak köszönhetően büntetést még egyetlen esetben sem róttak ki. 

Ki fizet majd bírságot és ki nem? 
A Blikk még 2011-ben írta meg, hogy Lázár János egy 15 millió forint körüli értékű S8-as Audit használ szolgálati autóként, amelyet havi 600 ezer forintért bérelnek számára. Az interneten elterjedt fotó alapján a kocsira a sebességmérők kijátszására alkalmas, úgynevezett lézerblokkolót is szereltek. A Fidesz akkori frakcióvezetője, Lázár János egy tévéinterjúban közölte, hogy a szolgálati autóján található lokkolót a tudtával szerelték fel az általa használt Audi S8-asra. Lázár ugyanakkor azt állította, hogy nem tudja, műszakilag mire jó. Pedig az interneten a mai napig számtalan ilyen szerkezetet kínáló hirdetés olvasható. 

A VÉDA segítségével a jövőben legalább fél tucat közlekedési és közigazgatási jogszabálysértést szűrhetnek ki, egyetlen felvétellel pedig akár három-négyféle bírságot is kiszabhatnak. Az ORFK szerint a rendszer elsődleges célja, hogy az eddigieknél jóval kevesebb baleset történjen az utakon. 

A statisztikai adatok szerint 2015-ben 16 241 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt Magyarország közútjain, ami csaknem 2,5 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest.

A legtöbb baleset (30 százalék) még mindig a gyorshajtás miatt következik be. Az okok között a második helyen 25 százalékkal az elsőbbségi jog meg nem adása áll, a harmadik pedig 17 százalékkal, a kanyarodási szabályok áthágása.

Az oszlopokra szerelt kamerák az első és a hátsó rendszámot is képesek leolvasni, a lézerszkenner 3D-s modellt készít az autóról, a radar pedig a jármű sebességét is méri. A VÉDA felismeri, ha nem tartjuk be a KRESZ-t: nem csak azt veszi észre, ha túl gyorsan hajtunk, de büntetés járhat akkor is, ha átlépjük a záróvonalat, ha áthajtunk a piros jelzésen, ha mobilozunk vezetés közben (kézben tartva a készüléket), ha nem kapcsoltuk be a biztonsági övet, vagy ha behajtunk olyan utcákba, amelyekbe azt egyébként tábla tiltja. A rendszer elvileg ki tudja szűrni a lopott autókat is – ha a járművön lopott rendszám található. Utólag pedig – kép alapján – azt is meg lehet állapítani, érvényes-e a kötelező biztosításunk.

Mennyi a bírság?
Gyorshajtás 30 000-300 000 Ft
Kihangosító nélküli telefonálás 30 000 Ft
Biztonsági öv nélküli autózás 10 000 (lakott terület), 15 000 (vidék), 20 000 Ft (autópálya)
Jelzőlámpa tilosán áthajtás 50 000 Ft
Vasúti átjárón tiltott áthajtás 60 000 Ft
Záróvonal átlépés 30 000 Ft
Kötelező haladási irány megszegése 50 000 Ft
Tiltott behajtás 30 000 Ft
Autópálya leállósávjában jogtalan megállás 40 000 Ft
Autópálya leállósávjában haladás 100 000 Ft
Buszsáv jogosulatlan használat 20 000 Ft
Buszsávban haladás 30 000 Ft
Lejárt műszaki 40 000, 50 000 vagy 60 000 Ft (attól függően, hogy 3, 6 vagy 12 hónapja járt le).
Az új traffipaxok pontos helyét a rendőrség honlapján térképes és táblázatos bontásban is közzétették.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

 

Megtorpant a halálos balesetek számának csökkenése

Az Európai Bizottság által a napokban közzétett, a közúti közlekedés biztonságáról szóló 2015. évi statisztikák tanúsága szerint továbbra is igaz, hogy Európa közútjai a legbiztonságosabbak a világon, ám megtorpant a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak számában eddig tapasztalt csökkenés.

Tavaly 26 ezren haltak meg Európa útjain, 5500-zal kevesebben, mint 2010-ben. A 2014-es helyzethez képest azonban semminemű javulást nem lehetett tapasztalni ezen a téren uniós szinten. A bizottság becslései szerint 135 ezren szenvedtek a múlt évben súlyos sérülést közúti balesetekben az EU területén. A súlyos sérüléssel járó, illetve a halálos közúti balesetek miatt a társadalomra háruló költségek (rehabilitáció, gyógyítás, anyagi károk) legalább 100 milliárd euróra rúgnak.

- Egyetlen elveszített emberélet vagy súlyos sérülés is sok. Az elmúlt évtizedekben figyelemre méltó mértékben sikerült csökkenteni a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számát, de mostanra megtorpant ez a folyamat, ami aggodalomra ad okot – nyilatkozta a közlekedéspolitikáért felelős uniós biztos, Violeta Bulc. Hozzátette: Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma - 2010-hez képest - 2020-ig csökkenjen a felére, 2050-ig pedig a nullához közelítsen. Természetesen ennek is megvan a költségvonzata, de ezek a költségek korántsem jelentenek akkora terhet, mint a személyi sérüléssel vagy halállal végződő közúti balesetek miatt a társadalomra nehezedő, 100 milliárd eurónyi kiadás. Az új technológiák és a technológiai újítások egyre meghatározóbbak abból a szempontból, hogyan alakul majd a jövőben a közúti közlekedés biztonsága. Közép- és hosszú távon például rendkívül ígéretes megoldást jelenthet az ütközések elkerülésére az úgynevezett „összekapcsolt” és az automatizált gépjárművezetés.

2015-ben az EU-ban egymillió lakosra vetítve átlagosan 51,5-en haltak meg közúti balesetben. Nagyjából ugyanannyian, mint az ezt megelőző két évben. A stagnálás azt követően állt be, hogy 2012-ben és 2013-ban is számottevő, 8 százalékos csökkenést sikerült elérni. Az adatok tagországok szerinti bontásából (lásd a táblázatot) kiderül, hogy a közúti közlekedési balesetekben elhunytak számát tekintve igen nagy az eltérés az egyes tagállamok között, bár ennek mértéke évről évre csökken.

Ugyanakkor a 135 ezer súlyos sérült jelentős hányada a bizottság becslései szerint az úthasználók veszélyeztetett csoportjából (gyalogosok, kerékpárosok) került ki. A közúti közlekedés biztonságának javítása az EU-ban.

A mi autópályánk nem versenypálya!

A közutak legfőbb gyilkosa a gyorshajtás, így a közlekedésbiztonsági kampányok célkeresztjében is első sorban a legtöbb halálos baleset létrejöttéért felelős sebességtúllépés áll. Németországban azonban egy újszerű kampánnyal állt elő a rendőrség, melynek szlogenje: a mi autópályánk nem versenypálya! – olvasható az OBB honlapján.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A berlini rendőrök abból indultak ki, hogy noha a sebességtúllépés egyike a leggyakoribb közúti szabályszegéseknek, mégis – nagy szerencsére – a gyorshajtásoknak csak igen elenyésző aránya végződik közúti balesettel, sérüléssel, esetleg halállal. A gyorshajtás visszaszorítására irányuló kampánynak nem feltétlen a szabályszegés lehetséges következményeire kell rámutatnia, hanem megfelelő hatás érhető el azáltal is, amennyiben a gyorshajtás szankcióit tudatosítják nap mint nap a közlekedők felé. A plakát a 100 km/h megengedett sebességhatárt túllépők részére mutatja be a várható szankciókat, a pénzbírságok összegét (480-680 euró), valamint az automatikusan kiszabásra kerülő büntető pontok számát. A büntetőpontok szabályszegéshez rendelése a vezetői engedély elvételének fenyegetettségét, annak reális esélyét jelenti a notórius gyorshajtók részére.

Száznál kevesebb szabályszegés a működés első két órájában
Az ORFK közlekedésrendészeti főosztályának vezetője kedd délelőtt egy solymári fix telepítésű komplex közlekedési ellenőrzési pont közelében tartott sajtótájékoztatót, ahol elmondta: az első két órában kevesebb mint száz jogsértést dokumentált a 134 útszakaszon található 365 eszköz, az új fixtelepítésű traffipaxok "beváltották a hozzájuk fűzött reményeket". A napi áthaladások száma egyébként átlagosan egymillió - jegyezte meg.
A korábbi kétkedő hangokra utalva szólt arról is, hogy a jogsértések feldolgozását el tudja látni a rendőrség, mert az eszközök helye jól lett megtervezve és jól sikerült az ahhoz kapcsolódó kommunikáció, így alacsony a jogsértések száma. Hozzátette: már a tesztüzem tapasztalatai is azt mutatták, hogy kevés jogsértés történt, az eszközök környezetében jellemzően mindenki betartja a közlekedési szabályokat. Óberling József ugyanakkor kiemelte, fontos, hogy ne csak a Véda-rendszer elemeinél, hanem mindenütt tartsák be a szabályokat a közlekedők.

Szerző
Témák
ORFK trafipax Véda

Pártkatona kerül a Tények élére

Miki Tímeát, az Echo TV korábbi vezérigazgatóját nevezték ki a Tények felelős szerkesztőjének - írta a Comment:com, amelynek az érintett telefonon is megerősítette a hírt.

 A jobboldali vállalkozó Széles Gábor tévéjétől érkező, ezotéria-hívő vezető pártpreferenciáit Facebook-posztjai alapján könnyen be lehet határolni. Gyakorta osztja meg Kovács Zoltán kormányszóvivő gondolatait és a Puskás Akadémiával kapcsolatos legújabb fejleményeket. A frissen kinevezett szerkesztő 1985-1997 között a Magyar Televízió Híradójának rendezőjeként dolgozott, majd 1997 és 2006 között már volt a TV2-nél, ahol hasonló feladatot látott el, 1999-2004 között pedig a vezető rendezői pozíciót töltötte be, 2007-től főrendezőként dolgozott. Az Echo TV élére 2010-ben nevezték ki.

Újabb távozókról nem érkezett tegnap hír, ám a Blikk szerint a múlt pénteken kirúgott Zöldhegyi Katalin munkaügyi perre viszi elbocsátását, mert nem akarta elfogadni a közös megegyezéssel történő szerződésbontást. A korábbi vezető külpolitikai szerkesztő egyelőre nem nyilatkozott, ügyvédjével egyeztet a kérdésben. Zöldhegyivel együtt menesztették Kárász Róbertet, a Mokka egyik műsorvezetőjét, Dudás Ádámot, a Tények egyik műsorvezetőjét, illetve Horváth Csabát, a Tények aznap esti adásának szerkesztőjét is. A lap úgy tudja, az elbocsátások annak tudhatók be, hogy a fideszes-körökben otthonosan mozgó hírigazgató, Kökény-Szalai Vivien maga mellé vette tanácsadóként Gábor Lászlót, a Tények korábbi főszerkesztőjét, Andor Éva műsorvezető élettársát. Gábor egy éve távozott a Tények főszerkesztői posztjáról, őt Azurák Csaba váltotta. Állítólag a tanácsadónak Kárász kirúgásához nincs köze, azonban Dudás, Zöldhegyi és a Mokka és FEM3 Café főszerkesztője, valamint az aktuális műsorok operatív felelőse, Amin-Váczi Virág menesztése éppen hozzá köthető.

Megírtuk azt is, Andy Vajna hatalomátvétele, és Kökény-Szalai kinevezése óta a riporterek és háttéremberek mellett több népszerű műsorvezető is otthagyta a csatornát, köztük Vujity Tvrtko és Friderikusz Sándor is. Úgy tudni, most az RTL Klub készségesen átvenné a TV2 reggeli műsorának egész stábját, a Bors szerint a Mokka munkatársai örömmel mennének is.

Megszűnt a Stop.hu
Megszűnt a 2002-ben indult, baloldali kötődésű Stop.hu, a tulajdonos "a Fidesz által teremtet médiapiaci helyzettel" magyarázta a döntést. "Hiába a látogatottság és az újságírók elhivatottsága, a reklámpiacon ma egy ellenzéki újság nem tud labdába rúgni" - mondta Wirth Zoltán a szintén hozzá tartozó Sztárklikk.hu-nak. Hozzátette, évek óta pénzügyi gondokkal küzdöttek, több kört futottak az állami hirdetésekért is, "hasztalanul, hiszen egy kormánykritikus weblap nem kaphatta meg azt a lehetőséget, hogy hirdesse a magyar reformok működését, vagy éppen a nemzeti konzultációk valamelyikét". A Stop.hu-val szemben a kormányközeli Pesti Srácoknak nincsenek anyagi gondjaik: kiderült, hogy a kiskunfélegyházi önkormányzat 1,3 millió forintért rendelt PR-cikkeket a weboldalon - írta a hvg.hu. A város polgármestere, a Fideszből kizárt Csányi József, aki a Lezsák Sándorhoz köthető Nemzeti Fórum színeiben indult.



Szerző

Menekültcsere és újabb kerítés

Publikálás dátuma
2016.04.05. 07:08
Leszbosz szigetéről hajókkal szállítják vissza Törökországba a menekülteket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Ismét nagy lendülettel építkezik a magyar határokon az Orbán-kormány, noha a kerítés már a déli határszakaszon is elbukni látszik. Miközben életbe lépett az Európai Unió és Törökország között köttetett, sokak szerint kegyetlen emberkereskedelmet jelentő paktum, Európa peremén és a törökök területén is egyre elkeseredettebb a háborúk és vérrontások elől menekülők tömege.

Megkezdődött a műszaki határzár építésének előkészülete a magyar-román határ Hajdú-Bihar megyei szakaszán. A térségben 13 önkormányzatot keresett meg a Honvédelmi Minisztérium, hogy jelöljenek ki egy épületet, ahol katonákat szállásolhatnak majd el, a zöldhatáron pedig már a tereprendezés is elkezdődött. A magyar-román zöldhatáron tavaly összesen 42 menekültet fogtak el, de a bevándorlók útvonal változtatása miatt várható, hogy tömegesen jelennek meg ebben a térségben. Eközben megkezdődött a déli határzár megerősítése is a szerb határszakaszon. A térségben ugyanis az elmúlt napokban megugrott a határsértők száma - a hétvégén több mint 300 menekülőt fogtak el -, sokan új pontoknál, például a Bács-kiskun megyei Kelebiánál próbáltak bejutni az országba. Ezért gőzerővel építik a kerítést azon a szakaszon, ahol eddig csak gyorstelepítésű drótakadállyal védték a határt. A térségbe vezényelt mintegy 150 katona 10 kilométer hosszan építi a három méter magas drótkerítést.

Kohl pozitívan hathat Orbánra
Feltehetően Ludwigshafen-Oggersheim-i otthonában fogadná Helmut Kohl a magyar kormányfőt - derült ki, miután a Bildnek adott interjút a 86 éves exkancellár. Ebben beszélt egy találkozóról Orbán Viktorral, amire a közeljövőben kerülhet sor, illetve arról, hogy - a magyar kormányfőt érő sokféle bírálat ellenére - ő mindig védte, becsülte, szívvel-lélekkel elkötelezett európainak tartotta. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nyilatkozatban reagált a bejelentésre; bizakodva tekintenek az egykori kereszténydemokrata kancellár tervezett találkozójára a magyar miniszterelnökkel. "Helmut Kohl meggyőződéses európai, aki talán pozitívan hat majd Orbánra" - jelentette ki Katarina Barley SPD-főtitkár a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva. Barley egyúttal hangsúlyozta: a volt kancellárnak "arra is fel kellene használnia ezt az alkalmat, hogy nyíltan beszéljen Orbánnal a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságáról Magyarországon, valamint a menekültválságban tanúsított magatartásáról". Steffen Seibert német kormányszóvivő hangsúlyozta: a kabinet semmilyen bírálatot nem fogalmaz meg Kohl és Orbán tervezett találkozójával kapcsolatban, a volt kancellár "teljesen szabadon dönt arról, hogy ki látogathatja meg őt, vagy kivel találkozik".

A magyar kormány "készültsége" nemcsak a déli határzár nyilvánvaló kudarca miatt érthető, hanem azért is, amire emberi jogi és szakmai szervezetek hetek óta figyelmeztetik Brüsszelt, valamint a világot: több tízezer elkeseredett menedékkérő bolyong Európában, vagy Európa peremén, és keresi a célországba jutás lehetőségét. Az Európai Unió (EU) és Törökország közötti megállapodással "az illegális migráció" a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint sem zárult le, a probléma nem oldódott meg. Bakondi György a köztelevízióban beszélt arról: valószínűleg az eddigi bevált balkáni útvonal véglegesen lezárul, és "a megállapodás után ki fog alakulni egy új migránsútvonal". Vannak információk arról, hogy az embercsempészek Albánia felé vagy Olaszországba vinnék a menekülteket - közölte Bakondi, éppen ezzel magyarázva a kabinet kerítésépítési kedvét, noha annak sikere erősen kérdéses.

Tegnap egyébként életbe lépett az Ankara és az EU közötti megállapodás, melynek értelmében Leszbosz szigetéről visszaküldték az első menekülteket Törökországba. Az első két hajó, 202 személlyel a fedélzetén reggel, helyi idő szerint 6 óra 30 perckor hagyta el a görög kikötőt, s török Dikili kikötője felé indult. Először olyanokat utasítottak ki az EU területéről, akik nem adtak be menedékkérelmet, vagy biztonságosnak minősített harmadik országból származnak. A kitoloncolások megkezdése után ugyanakkor a korábbinál jóval többen, mintegy kétszázan nyújtottak be menedékkérelmet a görög hatóságoknál, amelyek nehezen küzdenek meg az adminisztrációs teherrel.

Hatott a kampány: csúcson az idegengyűlölet
A 2015-ös menekültválság társadalmi hatásait bemutató tanulmánnyal jelentkezett a Tárki Társadalomkutatási Intézet, amely arra kereste a választ, hogy Magyarországon hogyan változott a többségi társadalom menekültekkel és menedékkérőkkel kapcsolatos attitűdje 2015 októbere és 2016 januárja között, azaz közvetlenül a párizsi terrormerényletek előtt, valamint 2 hónappal utánuk. Magyarország az EU-n belül azok közé az országok közé tartozik, ahol a többség támogatja az EU-n kívüli országokból érkező illegális bevándorlás visszaszorítását - áll a 2015 májusi Eurobarométer felmérését is használó tanulmányban. A kérdésről az EU-s országok lakosságának többsége, a megkérdezettek mintegy 85 százaléka így gondolkodik. Azzal viszont - Észtországgal és Dániával együtt - eltérünk az EU átlagtól, hogy a lakosság kisebb része támogatja a közös uniós szintű fellépést a migrációs helyzet kezelésére, és inkább a nemzeti szintű lépéseket támogatná.
A tanulmány egyik legfontosabb állítása, hogy a magyar lakosság körében 1992 óta folyamatosan mért idegenellenesség (xenofóbia) a 2016 januári felméréskor érte el a mindenkori legmagasabb szintet, az idegenbarátság (xenofília) pedig mostanra szinte teljesen eltűnt a magyar társadalomból. Közelebbről megnézve látható, hogy a kormányzati bevándorló-ellenes kampány kezdete előtti utolsó mérésen mért 39 százalékhoz képest 2015-ben először 45-re, majd 2016 januárjában 53 százalékra emelkedett a megkérdezettek körében a xenofóbok aránya. Számuk az úgynevezett "gondolkodók" táborának rovására nőtt, akik korábban nem tudtak a felmérés kérdéseire határozott igennel vagy nemmel válaszolni. A xenofóbia szintjének emelkedése és a kormány szigorodó bevándorlás-politikájának széleskörű támogatottsága a tanulmány szerint egymást magyarázó jelenségek, és összefüggésben vannak azzal az extrém méreteket öltő fenyegetettség-érzéssel. Az idegenellenes és ebből következően bevándorlóellenes társadalmi rétegek úgynevezett szimbolikus és realisztikus félelmekkel egyaránt rendelkeznek a bevándorlókat, menedékkérőket, menekülteket illetően - a magyar társadalom az utóbbiban "jeleskedik".

Még vasárnap is nagy volt a bizonytalanság annak kapcsán, miként hajtják majd végre az EU és Törökország közötti menekültügyi paktumot. Török részről ugyanis késve kezdték meg a felvevő központok, sátrak felállítását, s nincs hol megfelelően elszállásolni a menekülteket. Dikili polgármestere egyenesen azt állította, hogy Ankara nem is értesítette őt a tervekről. Törökország végül 400 személy felvételét tette lehetővé az első körben, akiket aztán visszatoloncolnak szülőhazájukba. Ám, mint megírtuk: a törökök és az EU között március 18-án megkötött megállapodás alapján a görögök hétfőtől szerdáig 750 migránst küldenek vissza Törökországba. Azokat, akik illegálisan érkeztek Görögországba március 20. után. Viszont minden visszaküldött szíriai menekült után egy másikat törvényes úton betelepítenek az unió területére, legfeljebb 72 ezer főig. Már tegnap 35 szíriai - főleg családok, gyermekek - repülhettek Görögországból Németországba, s Finnországba is megérkeztek az első befogadott szíriai menekültek.

Mivel a paktum több szempontból - így végrehajthatóságát tekintve is - megkérdőjelezhető, a visszatoloncolások megkezdése előtt meglehetősen feszült volt a helyzet. A leszboszi és hioszi menekültek ugyanis tüntettek az intézkedés ellen, szerintük ugyanis "deportálni" akarják őket. Törökországban is komoly ellenszenvvel fogadják a menekültek visszafogadását; Dikiliben szombaton több százan tüntettek ez ellen. A nemzetközi emberi jogi szervezetek nemcsak az általuk "emberkereskedelemnek" nevezett paktum lényegét kritizálták, de az abban teljességgel figyelmen kívül hagyott tényezőkre is figyelmeztettek: időzített bombaként ketyeg ugyanis Görögország több pontja, kezdve Leszbosz szigetétől a görög-macedón határon fekvő Idomeniig, ahol a határ lezárása óta 11 ezren torlódtak fel.

CIA-jelzés és komolytalan kibertámadás
Varsót, Berlint és Budapestet is említette lehetséges terrortámadások helyszíneként az a figyelmeztetés, melyet az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) továbbított a lengyel belbiztonsági szolgálatnak - közölte a Rzeczpospolita című lengyel napilapra hivatkozva az MTI. A lap korábbi nemhivatalos sajtóértesüléseket erősített meg, melyek szerint a CIA március közepén arra figyelmeztette a lengyel Belbiztonsági Hivatalt, hogy egyebek között Berlinben, Budapesten és Varsóban fennáll a szervezett tömegrendezvények idején végrehajtandó párhuzamos támadások veszélye. Bakondi György, a kormányfő belbiztonsági főtanácsadója az MTI kérdésére azt mondta, tájékoztatást kérnek az amerikai féltől a CIA figyelmeztetéséről. Mint mondta, minden fenyegetésre irányuló információt komolyan vesznek, soha nem gondolják, hogy nem történhetnek további terrorakciók. Ugyanakkor hozzátette, ennyi információ alapján még nem indokolt a készültségi fokozat megemelése.
A hét végén egyébként futótűzként terjedt el a hír, miszerint kibertámadás érte a kormányzati informatikát. "Bírnia kellett volna a kormányzati portálnak azt a 62 ezres megkeresést, amely egy időben érte el az oldalt" - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Biztonsági Felügyelet korábbi elnöke. Zala Mihály szerint inkább technikai, adminisztrációs hiba állhat az oldal leállása mögött, nem pedig jól összehangolt kibertámadás, amelyről a kormány beszél. A megbénult portál eddig is kezelt napi 30-40 ezer lekérést, így Zala szerint a leállást okozó forgalommal is könnyedén meg kellett volna birkóznia egy jól működő rendszernek, hiszen más oldalak könnyedén lebonyolítanak több százezres lekérést is. Szerinte az sem biztos, hogy támadásról volt szó, a forgalmat a kormányzat által a hírekben túlhajtott migránsválság okozta érdeklődés is felpörgethette, miután azon egy olyan lista jelent meg, amely 900, látogatásra nem javasolt európai városrészt jelölt meg. Bakondi mindenesetre szervezett támadásról és annak hatékony elhárításáról beszélt, szerdán pedig az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is megtárgyalja a történteket Molnár Zsolt, a testület szocialista elnökének kezdeményezésére.



Szerző