ORFK;trafipax;Véda;
2016-04-05 07:15:00
Mától véget ér a türelmi idő, élesbe kapcsolt a 160 mobil, és a 365 fixtelepítésű komplex sebességmérő, 134 útszakaszon. Az Európai uniós pénzből felállított rendszert 2015 decemberében mutatta be az Országos Rendőr-főkapitányság, és bár az azóta eltelt több mint 3 hónapban már működtek a kamerák, a tesztidőszaknak köszönhetően büntetést még egyetlen esetben sem róttak ki.
A VÉDA segítségével a jövőben legalább fél tucat közlekedési és közigazgatási jogszabálysértést szűrhetnek ki, egyetlen felvétellel pedig akár három-négyféle bírságot is kiszabhatnak. Az ORFK szerint a rendszer elsődleges célja, hogy az eddigieknél jóval kevesebb baleset történjen az utakon.
A statisztikai adatok szerint 2015-ben 16 241 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt Magyarország közútjain, ami csaknem 2,5 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest.
A legtöbb baleset (30 százalék) még mindig a gyorshajtás miatt következik be. Az okok között a második helyen 25 százalékkal az elsőbbségi jog meg nem adása áll, a harmadik pedig 17 százalékkal, a kanyarodási szabályok áthágása.
Az oszlopokra szerelt kamerák az első és a hátsó rendszámot is képesek leolvasni, a lézerszkenner 3D-s modellt készít az autóról, a radar pedig a jármű sebességét is méri. A VÉDA felismeri, ha nem tartjuk be a KRESZ-t: nem csak azt veszi észre, ha túl gyorsan hajtunk, de büntetés járhat akkor is, ha átlépjük a záróvonalat, ha áthajtunk a piros jelzésen, ha mobilozunk vezetés közben (kézben tartva a készüléket), ha nem kapcsoltuk be a biztonsági övet, vagy ha behajtunk olyan utcákba, amelyekbe azt egyébként tábla tiltja. A rendszer elvileg ki tudja szűrni a lopott autókat is – ha a járművön lopott rendszám található. Utólag pedig – kép alapján – azt is meg lehet állapítani, érvényes-e a kötelező biztosításunk.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Megtorpant a halálos balesetek számának csökkenése
Az Európai Bizottság által a napokban közzétett, a közúti közlekedés biztonságáról szóló 2015. évi statisztikák tanúsága szerint továbbra is igaz, hogy Európa közútjai a legbiztonságosabbak a világon, ám megtorpant a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak számában eddig tapasztalt csökkenés.
Tavaly 26 ezren haltak meg Európa útjain, 5500-zal kevesebben, mint 2010-ben. A 2014-es helyzethez képest azonban semminemű javulást nem lehetett tapasztalni ezen a téren uniós szinten. A bizottság becslései szerint 135 ezren szenvedtek a múlt évben súlyos sérülést közúti balesetekben az EU területén. A súlyos sérüléssel járó, illetve a halálos közúti balesetek miatt a társadalomra háruló költségek (rehabilitáció, gyógyítás, anyagi károk) legalább 100 milliárd euróra rúgnak.
- Egyetlen elveszített emberélet vagy súlyos sérülés is sok. Az elmúlt évtizedekben figyelemre méltó mértékben sikerült csökkenteni a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számát, de mostanra megtorpant ez a folyamat, ami aggodalomra ad okot – nyilatkozta a közlekedéspolitikáért felelős uniós biztos, Violeta Bulc. Hozzátette: Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma - 2010-hez képest - 2020-ig csökkenjen a felére, 2050-ig pedig a nullához közelítsen. Természetesen ennek is megvan a költségvonzata, de ezek a költségek korántsem jelentenek akkora terhet, mint a személyi sérüléssel vagy halállal végződő közúti balesetek miatt a társadalomra nehezedő, 100 milliárd eurónyi kiadás. Az új technológiák és a technológiai újítások egyre meghatározóbbak abból a szempontból, hogyan alakul majd a jövőben a közúti közlekedés biztonsága. Közép- és hosszú távon például rendkívül ígéretes megoldást jelenthet az ütközések elkerülésére az úgynevezett „összekapcsolt” és az automatizált gépjárművezetés.
2015-ben az EU-ban egymillió lakosra vetítve átlagosan 51,5-en haltak meg közúti balesetben. Nagyjából ugyanannyian, mint az ezt megelőző két évben. A stagnálás azt követően állt be, hogy 2012-ben és 2013-ban is számottevő, 8 százalékos csökkenést sikerült elérni. Az adatok tagországok szerinti bontásából (lásd a táblázatot) kiderül, hogy a közúti közlekedési balesetekben elhunytak számát tekintve igen nagy az eltérés az egyes tagállamok között, bár ennek mértéke évről évre csökken.
Ugyanakkor a 135 ezer súlyos sérült jelentős hányada a bizottság becslései szerint az úthasználók veszélyeztetett csoportjából (gyalogosok, kerékpárosok) került ki. A közúti közlekedés biztonságának javítása az EU-ban.
A mi autópályánk nem versenypálya!
A közutak legfőbb gyilkosa a gyorshajtás, így a közlekedésbiztonsági kampányok célkeresztjében is első sorban a legtöbb halálos baleset létrejöttéért felelős sebességtúllépés áll. Németországban azonban egy újszerű kampánnyal állt elő a rendőrség, melynek szlogenje: a mi autópályánk nem versenypálya! – olvasható az OBB honlapján.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A berlini rendőrök abból indultak ki, hogy noha a sebességtúllépés egyike a leggyakoribb közúti szabályszegéseknek, mégis – nagy szerencsére – a gyorshajtásoknak csak igen elenyésző aránya végződik közúti balesettel, sérüléssel, esetleg halállal. A gyorshajtás visszaszorítására irányuló kampánynak nem feltétlen a szabályszegés lehetséges következményeire kell rámutatnia, hanem megfelelő hatás érhető el azáltal is, amennyiben a gyorshajtás szankcióit tudatosítják nap mint nap a közlekedők felé. A plakát a 100 km/h megengedett sebességhatárt túllépők részére mutatja be a várható szankciókat, a pénzbírságok összegét (480-680 euró), valamint az automatikusan kiszabásra kerülő büntető pontok számát. A büntetőpontok szabályszegéshez rendelése a vezetői engedély elvételének fenyegetettségét, annak reális esélyét jelenti a notórius gyorshajtók részére.