Magyar szálak az offshore-botrányban

Publikálás dátuma
2016.04.06. 07:20
A játékkaszinó-tulajdonosok kedvtelve mentik ki vagyonukat az adóparadicsomokba FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Több offshore-ozó magyar szereplő neve is előkerülhet még abból a 11,5 millió fáljból, amelyet a napokban szellőztettet meg a német Süddeutsche Zeitung. Egy panamai offshore ügyeket intéző ügyvédi iroda nyilvánosságra került adatbázisa állam- és kormányfőknek, politikusoknak, neves közéleti személyeknek, és ismert üzletembereknek okozhat kellemetlen perceket. A német napilaphoz került adathalmazt az International Consortium of Investigative Journalists koordinálásával 76 ország több mint 370 újságírója dolgozta fel, közöttük volt a magyar szálakat is vizsgáló Direkt36.hu.

Mondhatni megrengette a világot az elmúlt hétvégén kirobbant offshore-bomba. Már korábban is szivárogtak ki adatok politikusok, üzletemberek pénzeinek eltitkolásáról, oly módon is, hogy a rejtegetni kívánt pénzt adóparadicsomokba utalták, utaltatták. Ilyen mennyiségű adat azonban sokakat tölthet el aggodalommal, akkor, ha Panamán keresztül is üzleteltek. Ismeretlen „jóakarók" ugyanis még tavaly a Mossack Fonseca nevű panamai ügyvédi iroda belső iratanyagát juttatták el a német Süddeutsche Zeitung újsághoz, amely az oknyomozó újságírók nemzetközi konzorciumához fordult, és velük együtt egy éven át bogozták ki a szálakat. A 11,5 millió fáljból eddig 215 ezer céget, illetve személyt sikerült azonosítani, de még nincs vége.

Az iratok között vannak e-mailek, pénzügyi kimutatások, útlevelek és egyéb céges dokumentumok. Az iratokból jelenlegi és korábbi állami vezetők – köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök – offshore-érintettségére is fény derült. Ezen kívül még több mint száz más politikus eltitkolt üzleteiről is kerültek elő információk. Figyelembe véve, hogy ha ez az ügyvédi iroda az egyik jelentős offshore-közvetítő is a térségben, látható, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. A több tucatnyi offshore pénzügyi szolgáltatást nyújtó, kedvező adózású térségben rajta kívül számosan segédkeznek az előnyöket kihasználni akaró vállalkozóknak, vagy éppen a bűnözőknek pénzük elrejtésében.

Offshore-ozni pedig szabad, védekeznek a rajtakapott vállalkozók, hiszen az adózási előnyök kihasználása nem bűn, amivel akár egyet is lehet érteni. Csak éppen vékony vonal választja el azokat, akik törvényesen adóparadicsomban céget alapítanak, és ezen keresztül üzleteket kötnek, azoktól, akik ilyen cégeket felhasználva menekítik ki vagyonukat a tevékenységük tényleges helyszínéről, és „elfelejtik” jövedelmüket bevallani, valamint adózni utána. Ezek a személyek abban bíznak, hogy a csalásra nem derülhet fény. Tévednek, mert mint a panamai eset is mutatja, lehetnek rosszakaróik, vagy nekik, vagy a közvetítő ügyvédi irodának.

Megszólalt az ügyvédi iroda
A Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda szerint minden törvényesen zajlott, ők nem tudtak semmiről, és a média pontatlanul festi le tevékenységüket. Az iroda olyan szolgáltatásokat nyújt, amely nemcsak világszerte elérhetőek, de népszerűek is, ráadásul tevékenységüket igen szigorú előírások szabályozzák.
Állításuk szerint ők mindig is együttműködtek a hatóságokkal, legutóbb például az amerikai adóhivatallal is, hogy amennyire lehet, biztosítani tudják, hogy az általuk bejegyzett társaságok ne foglalkozzanak pénzmosással, a terrorizmus támogatásával, adóelkerüléssel, vagy bármely más illegális tevékenységgel. Az ügyvédi irodának azonban korlátozottak a lehetőségei, hogy ellenőrizze a velük partnerségben lévő cégeket - írják levelükben.
„Nem vagyunk bevonva a cégek irányításába, így azok pénzügyeibe sem” - szögezi le a Mossack Fonseca. Amennyiben pedig valamilyen törvénytelenséget vettek észre, úgy egyből a hatóságokhoz fordultak, vagy ha ők keresték meg őket, akkor együttműködtek velük - magyarázzák.

Nemzetközi botrányról lévén szó, az egyes országok zsurnalisztái a nagy „nevek” mellett főleg azok után kutakodnak, hogy a szűkebb pátriájukban kik lehetnek érintettek? Az iratokban több tucat magyarországi kötődésű céget, személyt azonosítottak már, azonban eddig két ismertebb nevet hoztak nyilvánosságra. Horváth Zsoltét, aki 16 évet (1998-tól 2014-ig) töltött a Parlamentben Kecskemét fideszes képviselőjeként, de nem vált igazán ismert politikussá, és két éve már kiszállt a politikából.

Horváth Zsolt vagyonbevallásai szerint a politikai pályája során sem megtakarításokkal, sem komolyabb üzleti háttérrel nem rendelkezett, de 2013 októberében - tehát még parlamenti képviselőként - az egyik igazgatója lett egy seychelles-szigeteki cégnek (Excelle Media International). Ezt ugyan fel kellett volna tüntetnie a parlamenti vagyonnyilatkozatában, de nem tette. Néhány hónappal Horváth Zsoltnak a Parlamentből való távozása után tulajdonrészt szerzett egy másik, szintén seychelles-i cégben (Mayer & Collins Trading Company). Horváth Zsolt nem árult el semmit ezeknek a cégeknek a tevékenységéről, de a kiszivárgott iratokból és egyéb körülményekből úgy tűnik, hogy köze lehet egy játékfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásához - számolt be a Direkt36.

Horváth Zsolt szereplése a kiszivárgott iratokban kínos lehet a Fidesznek, hiszen a párt korábban élesen kritizált olyan közéleti szereplőket, akiknek offshore-céges kötődéseik voltak. A 2010-es választás előtti kampányban, majd azt követően Simor András volt jegybankelnök elleni támadás megindításakor "offshore-lovagoztak" Orbán Viktor kormányfő és a frissen kormányra került pártvezetők úgy vélték a választókat érdeklik ezek a kérdések, mert "mindenki érzi, hogy valami nincs rendben" az offshore cégek használatával. Orbán Viktor ígéretet tett arra is, hogy az ő kormányzása alatt vége lesz az “offshore-lovagok világának". Azóta viszont több olyan szabályt is alkotott a Fidesz-kormány, amelyek éppen gyengítették az offshore cégekkel szembeni fellépések hatékonyságát.

Minősíti az offshore pénzügyi központokat az IMF
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői értékelést adtak közre a fellelhető offshore pénzügyi központokról (OFC), kitérve arra is, hogy ezek mennyire felelnek meg a nemzetközi szabályoknak és rendelkezéseknek, vagy hogy milyen hajlandóságot mutatnak az együttműködésre más országok pénzügyi hatóságaival. Az esetenként több tízoldalas tanulmányok részletesen bemutatják az adott térség gazdaságát, pénzügyi környezetét, befektetési, cégalapítási szabályait.
Az IMF szándéka az, hogy ezek az adóparadicsomok „besimuljanak” a globális pénzügyi rendszerbe és ne veszélyeztessék egyes országok pénzügyi stabilitását. A 2000-től vezetett listát és adatokat legutóbb tavalyelőtt frissítették az IMF szakértői a https://www.imf.org/external/NP/ofca/OFCA.aspx webhelyen.
Az IMF szerint offsore székhelyek: Andorra, Anguilla (GB), Aruba (NL), Bahamák, Belize, Bermuda, Virgin-szigetek (GB), Kajmán-szigetek, Cook-szigetek, Ciprus, Gibraltár, Guernsey, (GB), Man-sziget (GB), Jersey (GB), Liechtenstein, Makaó (Kína), Malajzia, Monaco, Montserrat (GB), Holland-Antillák, Palua, Panama, Szamoa, Seychelle-szigetek, Turks- és Caicos-szigetek, Vanuatu.

Az ellenzéki pártok sem lehetnek nyugodtak, hiszen mindegyik holdudvarában található tehetős üzletember, volt vezető, netán híresség, akikről kiderülhet, hogy érintettek a offshore ügyletekben. A panamai iratok alapján szintén a Direkt36 számolt be arról, hogy Boldvai László, az MSZP nógrádi szervezetét vezető politikus feleségének, Konti Csillának 2012 novemberében került a tulajdonába egy Szamoa szigetére bejegyzett offshore cég, amivel a gimnáziumi tanárnő egy bankszámlához is hozzájutott az egyik svájci banknál. A cégvásárlás napján ugyanakkor más is történt: az új cég számlájára egyből egy 80 millió forintos összeget akartak utalni.

Bár Boldvaiék nem válaszoltak a bankszámlával és a céggel kapcsolatos kérdésekre, a cégiratokból kiderül, hogy az offshore cégen több százmillió forint ment keresztül a fennállása során. Tegnap Tóbiás József, az MSZP elnöke bejelentette, hogy a nap folyamán beszélt Boldvai Lászlóval, aki azt mondta, "teljes mértékben fedi a valóságot", ami a médiában megjelent, és mivel nem kíván teher lenni a pártja számára, ezért felfüggeszti tagságát. Tóbiás József hozzátette, hogy a párt elnöksége szerint az elit nem tüntetheti el jövedelmét, és szükség van egy olyan szabályra, miszerint Magyarországon offshore hátterű cégek, vállalkozások nem juthatnak uniós vagy állami támogatáshoz.

A nemzetközi offshore-botrányban a Direkt36 jelzése szerint több tucat magyarországi vagy magyar kötődésű cég és magánszemély is érintett, akik között vannak befolyásos üzletemberek és politikához áttételesen kötődő figurák is.

A Fidesz vizet prédikált...
Meglehetősen sajátos a Fidesz hozzáállása az offshore-ügyekhez és az ebben részt vevő személyekhez. Miközben 2010-ben még "offshore-lovagoztak", még ugyanebben az évben eltörölték például azt a Bajnai-kormány idején hozott szabályt, hogy a külföldre utalt szolgáltatási díj, kamat vagy jogdíj után a hazai kiutalónak 30 százalékos, úgynevezett forrásadót kellett fizetnie addig, amíg nem igazolta, hogy a célországgal a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van Magyarországnak.
2011-ben pedig - Rogán Antal javaslatára - azt az ugyancsak a Bajnai-kormány idején hozott előírást törölte el a kormány, mely szerint a magánszemélyeknek szerepeltetniük kellett az itthoni adóbevallásukban azt a ki nem osztott nyereséget is, amelyet adóparadicsomokban lévő cégekben tartottak, és ugyanúgy adózniuk kellett utána, mintha nem menekítették volna azt ki.
A visszafelé mutogatás azért sem áll jól a Fidesznek, mert jelenlegi holdudvara is tele van offshore-ügyletekkel, illetve ilyen cégeket birtokló személyekkel. Andy Vajna filmügyi kormánybiztos a mai napig luxemburgi cégébe "tolja ki" a kaszinókból szerzett milliárdos nyereségét. A letelepedési kötvényeket árusító, milliárdos nyereségre szert tevő cégek közül, egy kivételével mind adóparadicsomban van bejegyezve.

Az izlandi miniszterelnök már belebukott

A vasárnap kirobbant offshore botrány nyomán számos államban nyomozás indult az érintett vezetők, hírességek esetleges adóeltitkolásának felderítésére. Vannak országok - mint például Kína -, ahol viszont tudomást sem vesznek a történtekről, egyelőre. Jelentősége alapján az első számú érintett Vlagyimir Putyin orosz elnök és környezete, akiket menteni igyekszik az elnök kommunikációs csapata. A Kreml azonnal Putyin-fóbiával és orosz-ellenességgel magyarázta a kiszivárogtatást. Ha igazak a számok, az újságírók összesen kétmilliárd dollárnyi (554 milliárd forint) olyan tranzakciót találtak, ami az orosz elnökhöz köthető.

Petro Porosenko ukrán elnök offshore cégeire is rábukkantak az oknyomozók, úgy hírlik, az elnök ellen bizalmatlansági indítvány indult. Porosenko 2014-ben nyitott számláján mindössze 3000 dollár volt, de ez az ügy azért kínos, mert hivatalba lépésekor az elnök is meghirdette a korrupció ellene s harcot.

A Panama Papers másik nagy áldozata Sigmundur Davíð Gunnlaugsson izlandi miniszterelnök, akinek a feleségéről kiderült, hogy egy olyan offshore cégnek a tulajdonosa, mely az ország összeomlott, majd IMF-pénzből kimentett bankjaiban részesedéssel bír. Az izlandiak máris a miniszterelnök lemondását követelik, a háromszázezres lakosságból mintegy 20 ezren vonultak utcára, hogy nyomatékosítsák tiltakozásukat.

De érintett az offshore botrányban Mauricio Macri újdonsült argentin elnök, David Cameron brit kormányfő is, akinek az azóta megboldogult apjáról derült ki, hogy egy offshore cég, a Blairmore Holdings Inc. révén 30 éven keresztül „optimizálta” a Nagy-Britanniában befizetendő adót. Emellett Cameron pártjának, a Konzervatív Pártnak több honatyája és adományozója is fennakadt a rostán.

A listán található még Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök két lánya, Bidzina Ivanishvili volt grúz miniszterelnök, olyan hírességek, mint Michel Platini vagy Lionel Messi a labdarúgás világából.

Lemondott kedden a Transparency International (TI) nevű nemzetközi civil szervezet chilei csoportjának vezetője, miután a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából kiszivárgott listán legalább öt hozzá kapcsolódó offshore-céget találtak.

Mintegy ezer olasz állampolgár nevét is tartalmazza az adatbázis, és mások mellett Luca Cordero di Montezemolo, az Alitalia olasz légitársaság vezetője is a listára került - írja a L'Espresso olasz lap.

Egy szlovén miniszter, öt köztisztviselő, továbbá két tiszteletbeli konzul és két sportoló is érintett a panamai offshore cégekkel kapcsolatos botrányban - írta a Delo című szlovén napilap. A közép-amerikai adóparadicsomban legalább 78 szlovén állampolgár jegyzett be céget.

Horvátországban sajtóértesülések szerint legalább három cég és több ember is érintett a botrányban. Tihomir Oreskovic horvát miniszterelnök vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A panamai cégnek közvetítő mintegy 14 000 szolgáltató között kiemelten fontos szerep jut a nagy európai bankoknak is (Deutsche Bank, UBS, Crédit Suisse, HSBC, BIL, Société Générale), elsősorban luxemburgi leányvállalataik révén. A cégalapítási kérelmek főként ebből, az oly közeli és centrális európai országból indulnak - írja az Átlátszó. Az offshore-ügyletek miatt lebukott politikusok és hírességek is a bankokra mutogatnak, mondván ezek ajánlották adóoptimalizálásra az adóparadicsomokat.

Szerző

Ideiglenes rendkívüli támogatást kaphatnak a tejtermelők

A tejtermelők ideiglenes rendkívüli támogatást kaphatnak a földművelésügyi miniszter rendelete alapján.

A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent jogszabály szerint azon tejtermelő, aki a 96/2015. (XII. 23.) FM rendelet szerinti támogatási kérelem benyújtására jogosult volt, vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű támogatást kaphat a 2015. március 31-én rendelkezésére álló beszállítási tejkvóta, illetve közvetlen értékesítési tejkvóta után.

A jövedelempótló támogatás mértéke 15 forint kilogrammonként.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal küldi el a támogatási kérelmek formanyomtatványát 2016. április 11-ig a tejtermelőknek, akiknek azt a kézhezvételtől számított nyolc napon belül kell kitöltve, postai úton benyújtaniuk a hivatalnak. A támogatási kérelem benyújtására vonatkozó határidő jogvesztő.

Szerző

OTP Faktoring - Gyenge panaszkezelésért többmilliós bírság

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi célvizsgálat keretében megvizsgálta az OTP Faktoring Zrt. tevékenységét abból a szempontból, hogy annak panaszkezelési szabályzata és gyakorlata megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

A közlemény szerint a jegybank eljárása során megállapította többek között, hogy a pénzügyi vállalkozás a vizsgált időszakban közel egy hónapig nem, vagy hiányosan rögzítette a telefonos panaszkezelés során történt beszélgetéseket, elmulasztotta közölni az ügyféllel a panasz azonosítására szolgáló adatokat, s több esetben nem vagy csak hiányosan vette fel a jegyzőkönyveket.

További jogszabálysértést követett el az OTP Faktoring Zrt. azzal, hogy a panaszkezelési nyilvántartást hiányosan vezette. Egyes esetekben ugyanis az nem, vagy nem megfelelően tartalmazta a panasz rendezésének határidejét, a felelős személy megnevezését, valamint a panasz érkeztetésének időpontját. A nyilvántartási hiányosságok mellett a korábbi panaszkezelési szabályzatai sem feleltek meg maradéktalanul az előírásoknak, mivel nem szerepeltetett benne több, jogorvoslati lehetőséggel kapcsolatos törvényi előírást, illetve az 5 percen belüli élőhangos bejelentkezésre vonatkozó szabályt sem.

A feltárt hiányosságok nyomán az MNB ma közzétett fogyasztóvédelmi határozatában a vonatkozó panaszkezelési jogszabályok betartására kötelezte a vállalkozást, s a jogsértések miatt 7,8 millió forint bírságot is kiszabott. A bírság összegének meghatározása során a jegybank kiemelten vette figyelembe, hogy a panaszkezeléssel összefüggő előírások elsődleges fogyasztói jogokat fogalmaznak meg, s kizárólag ezek maradéktalan betartásával oldhatók meg hatékonyan és gyorsan az ügyfélproblémák.

Súlyosító körülményként értékelte az MNB, hogy a feltárt hiányosságok nagyszámú ügyfelet érintettek, a telefonos panaszok rögzítésében jelentkező hiba különösen hosszú időn keresztül állt fenn, s a vizsgált panaszok közel egytizedénél történt késedelmes válaszadás. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor az OTP Faktoring Zrt. együttműködő magatartása, valamint a hiányosságok azonnali kiküszöbölésére tett intézkedése.

Szerző