A gyanúsítottakat őrizetbe vették egy 22 tartományra kiterjedő, átfogó, hét különálló ügyet felölelő rendőrségi razzia keretében. Összességében 120 személyt, köztük üzletembereket, egyetemi tanárokat és más közéleti személyiségeket érint az újabb nagyszabású akció.
Az Egyesült Államokban élő Gülen Gülen kiterjedt iskolahálózatot tart fenn Törökországban és komoly befolyással rendelkezik számos civil szervezet, vállalat és médium felett. Erdogan 2002-es választási győzelme után sokáig támaszkodott erre a Hizmet névre hallgató hálózatra hatalmának megszilárdítása érdekében, majd szembefordult támogatójával. 2013 decemberében már nyíltan hadat üzent Gülennek, miután a rendőrség korrupciós vádakkal nyomozást indított kormánya több minisztere, illetve közvetlen hozzátartozója, közöttük fia, Bilal ellen. Erdogan ekkor példátlan megtorló akcióba kezdett Gülen követőivel, illetve pénzügyi érdekeltségeivel szemben, mintegy 1800 személyt tartóztattak le. Múlt hónapban Ankara azzal vívta ki az Európai Unió és az Egyesült Államok bírálatát, hogy állami felügyelet alá helyezték, a hatóságok megszállták és elnémították a Gülen-közelinek tartott Zaman napilapot.
Idén januárban egy isztambuli bíróság távollétében megkezdte a hitszónok ügyének tárgyalását. A hivatalos vád szerint a 2013-as korrupciós botrány kirobbantásával Gülen meg akarta dönteni az akkor még miniszterelnök Erdogan hatalmát. Több rendőrrel együtt „terrorista szervezet” létrehozásával is vádolják. Az ügyész életfogytiglani börtönbüntetést kért Gülenre és a rendőrség két egykori vezető tisztségviselőjére, a többi 66 vádlottra 7-től 330 évig terjedő fegyház várhat. Gülent azonban Washington nem adja ki.
Erdogan tegnap kilátásba helyezte a Kurd Munkáspárt (PKK) támogatói török állampolgárságának visszavonását is. Ám, hogy ki számít a hatalom számára PKK támogatónak, az nagyon relatív, a kurdbarát parlamenti formációt, a Népi Demokratikus Párt (HDP) képviselőit és szavazóit is már többször ezzel a váddal illették.
Leckék Törökországnak
Vélhetően amerikai hackerek mintegy 50 millió török állampolgár személyes adatait szivárogtatták ki interneten – jelentették a nemzetközi hírügynökségek. Az AFP hírügynökség közölte, részben sikerült ellenőrizniük a kiszivárogtatott információk hitelességét. Ha a világhálóra kihelyezett adatok valódinak bizonyulnak, akkor ez az egyik legnagyobb szabású netes adatkiszivárogtatás. Bár úgy tűnik, hogy Erdogan elnök volt a célpont a világhálóra felkerült több tízmillió magánember személyi azonosítója, lakcíme, születési dátuma és a szülők neve. De nyilvánosságra kerültek Erdogan valamint Davutoglu kormányfő adatai is, mint ahogy Abdullah Gül volt államfőé is.
Hogy pontosan kik követték el a támadást, milyen hacker csoport áll mögötte, egyelőre nem tudni, de üzenetükből arra lehet következtetni, hogy amerikaiak. A netre felkerült adatbázis címe „Leckék Törökországnak” és olyan üzeneteket tartalmaz, mint „Csináljatok valamit Erdogannal, mert tönkreteszi országotokat!”. Az amerikai szálra az utal, hogy az anyag tartalmaz egy „Leckék az Egyesült Államoknak” című bejegyzést is, amely. Donald Trumpot, a Republikánus Párt elnökjelöltségi versenyét vezető milliárdost veszik célba. Azt írják „Nem szabad megválasztanunk Trumpot, azt a fickót, aki még Erdogannál is kevesebbet tud arról, hogy kell vezetni egy országot.”
Az AP amerikai hírügynökség szerint a hackerek egy izlandi site-on keresztül szivárogtattak, romániai szervereket használva. A török hatóságok lapzártánkig nem adtak ki hivatalos közleményt az ügyben.