A SIPRI kedden hajnalban közzétett jelentéséből kiderül, hogy összességében 1,7 billió dollárt (1,49 billió euró) adtak ki katonai célokra. Ez egy százalékos emelkedésnek felel meg 2014-hez képest. A SIPRI a növekedést az ázsiai és óceániai fegyverkezési verseny felgyorsulására vezeti vissza, valamint arra, hogy néhány közép-, kelet-európai, valamint közel-keleti állam is emelte ezen kiadásait. Tény ugyanakkor, állapítja meg a stockholmi intézet, hogy a nyugati, észak-amerikai és közép-európai államokban csökkentették a katonai költségvetést. Ez a folyamat 2009 óta figyelhető meg. Az intézet szerint ez egyértelműen a gazdasági- és pénzügyi válság következménye.
A SIPRI kimutatásából egyértelműen kitűnik, hogy elsősorban az orosz és az ukrán határszakasznál fekvő országok költöttek többet fegyverekre. A balti államokról, Észtországról, Lettországról, Litvániáról, Lengyelországról, Romániáról, illetve Szlovákiáról van szó. Ezek az országok átlagban 13 százalékkal több pénzt adtak ki fegyverekre, mint 2014-ben. Ez nyilvánvalóan a megnövekedettnek vélt orosz fenyegetésre vezethető vissza. A nyugat-európai országokban viszont 1,3 százalékkal estek vissza a katonai kiadások.
Sam Perlo-Freeman, a SIPRI szakértője szerint ellentmondásos trend figyelhető meg. Egyrészről a kiadások emelkedése azt mutatja, hogy a konfliktuszónákban, illetve az ahhoz közel eső területeken emelkednek a kiadások, másfelől azonban a feszültség által kevésbé érintett régiókban vagy nem emelkedtek, vagy csak alig. Állítja: nyilvánvaló összefüggés figyelhető meg a 2014-ben visszaesett olajár és a katonai költségvetés között.
Nem éppen meglepő módon 2015-ben is az Egyesült Államok költötte a legtöbbet katonai célokra. Igaz, valamivel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Washington GDP-jének 2,4 százalékát fordította erre. Kína továbbra is a GDP-növekedéséhez képest nagyobb ütemben emelte katonai büdzséjét, méghozzá 7,4 százalékkal. Szaúd-Arábiában 5,7, Oroszországban 7,5 az emelkedés. Ez utóbbi különösen érdekes annak fényében, hogy az elmúlt évben az alacsony olajár, valamint az ország ellen bevezetett nemzetközi büntetőintézkedések miatt 3,7 százalékkal esett vissza a GDP, ami azt jelzi, hogy az orosz büdzsében egyre nagyobb hányadot foglalnak el a katonai kiadások.
A katonai költségvetés tekintetében jelentősebb emelkedés figyelhető meg Ázsiában is, Kínán kívül Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, valamint Vietnamban. Ennek oka a térség szigeteivel kapcsolatos vita.
Afrikában a gazdaság motorjainak számító államok – köztük Angola – nagyon megsínylették az olajár csökkenést, így ez lehet az oka annak, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,3 százalékkal csökkentek a katonai kiadások. Ennél kisebb mértékű, 2,9 százalékos visszaesést regisztráltak Latin-Amerikában, illetve a karibi térségben is. A legnagyobb csökkenés a súlyos gazdasági válságba sodródott Venezuelában volt, 64 százalékos. A közel-keleti kiadások elemzése nehézségekbe ütközik, mutat rá a SIPRI, mert ezen államokból megbízhatatlan adatok érkeznek.
Összességében 2011-2015 között világszerte 14 százalékkal több fegyvert exportáltak, mint 2006-2010 között. A legnagyobb fegyverexportőr államok: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Németország. Az összes export 33 százaléka esik az Egyesült Államokra. A legnagyobb importőrök közé Szaúd-Arábia, az Arab Emírségek, illetve Törökország tartozott, de jelentősen emelte fegyverimportját Vietnam és Mexikó is.