Békétlenebb lett a világ

Publikálás dátuma
2016.04.06. 07:37
Az amerikai költségvetés 2,4 százalékát fordították katonai célokra 2015-ben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Nem vált békésebbé a világ az elmúlt esztendőben. Ez derült ki a stockholmi békekutató intézet, a SIPRI legfrissebb adataiból, amely szerint a katonai kiadások az elmúlt esztendőben ismét emelkedésnek indultak. Különösen a konfliktusok által érintett államokban emelkedtek ezen kiadások.

A SIPRI kedden hajnalban közzétett jelentéséből kiderül, hogy összességében 1,7 billió dollárt (1,49 billió euró) adtak ki katonai célokra. Ez egy százalékos emelkedésnek felel meg 2014-hez képest. A SIPRI a növekedést az ázsiai és óceániai fegyverkezési verseny felgyorsulására vezeti vissza, valamint arra, hogy néhány közép-, kelet-európai, valamint közel-keleti állam is emelte ezen kiadásait. Tény ugyanakkor, állapítja meg a stockholmi intézet, hogy a nyugati, észak-amerikai és közép-európai államokban csökkentették a katonai költségvetést. Ez a folyamat 2009 óta figyelhető meg. Az intézet szerint ez egyértelműen a gazdasági- és pénzügyi válság következménye.

A SIPRI kimutatásából egyértelműen kitűnik, hogy elsősorban az orosz és az ukrán határszakasznál fekvő országok költöttek többet fegyverekre. A balti államokról, Észtországról, Lettországról, Litvániáról, Lengyelországról, Romániáról, illetve Szlovákiáról van szó. Ezek az országok átlagban 13 százalékkal több pénzt adtak ki fegyverekre, mint 2014-ben. Ez nyilvánvalóan a megnövekedettnek vélt orosz fenyegetésre vezethető vissza. A nyugat-európai országokban viszont 1,3 százalékkal estek vissza a katonai kiadások.

Sam Perlo-Freeman, a SIPRI szakértője szerint ellentmondásos trend figyelhető meg. Egyrészről a kiadások emelkedése azt mutatja, hogy a konfliktuszónákban, illetve az ahhoz közel eső területeken emelkednek a kiadások, másfelől azonban a feszültség által kevésbé érintett régiókban vagy nem emelkedtek, vagy csak alig. Állítja: nyilvánvaló összefüggés figyelhető meg a 2014-ben visszaesett olajár és a katonai költségvetés között.

Nem éppen meglepő módon 2015-ben is az Egyesült Államok költötte a legtöbbet katonai célokra. Igaz, valamivel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Washington GDP-jének 2,4 százalékát fordította erre. Kína továbbra is a GDP-növekedéséhez képest nagyobb ütemben emelte katonai büdzséjét, méghozzá 7,4 százalékkal. Szaúd-Arábiában 5,7, Oroszországban 7,5 az emelkedés. Ez utóbbi különösen érdekes annak fényében, hogy az elmúlt évben az alacsony olajár, valamint az ország ellen bevezetett nemzetközi büntetőintézkedések miatt 3,7 százalékkal esett vissza a GDP, ami azt jelzi, hogy az orosz büdzsében egyre nagyobb hányadot foglalnak el a katonai kiadások.

A katonai költségvetés tekintetében jelentősebb emelkedés figyelhető meg Ázsiában is, Kínán kívül Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, valamint Vietnamban. Ennek oka a térség szigeteivel kapcsolatos vita.

Afrikában a gazdaság motorjainak számító államok – köztük Angola – nagyon megsínylették az olajár csökkenést, így ez lehet az oka annak, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,3 százalékkal csökkentek a katonai kiadások. Ennél kisebb mértékű, 2,9 százalékos visszaesést regisztráltak Latin-Amerikában, illetve a karibi térségben is. A legnagyobb csökkenés a súlyos gazdasági válságba sodródott Venezuelában volt, 64 százalékos. A közel-keleti kiadások elemzése nehézségekbe ütközik, mutat rá a SIPRI, mert ezen államokból megbízhatatlan adatok érkeznek.

Összességében 2011-2015 között világszerte 14 százalékkal több fegyvert exportáltak, mint 2006-2010 között. A legnagyobb fegyverexportőr államok: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Németország. Az összes export 33 százaléka esik az Egyesült Államokra. A legnagyobb importőrök közé Szaúd-Arábia, az Arab Emírségek, illetve Törökország tartozott, de jelentősen emelte fegyverimportját Vietnam és Mexikó is.

Szerző

Visszaszámolhat az Iszlám Állam

Közelednek az iraki kurd pesmerga harcosok az Iszlám Állam (IS) által felügyelt legnagyobb iraki városhoz, Moszulhoz.

A kurdok amerikai segítséggel nyomulnak előre és szabadítják fel a terrorral irányított településeket. Moszul, Irak második legnagyobb városa stratégiai jelentőségű település, mert itt található a moszuli gát is. A gát 3,4 kilométer hosszú, 113 méter magas és 12 milliárd köbméter víznek állja útját. Ha átszakad vagy felrobbantják, akkor amerikai becslések szerint ötszázezer ember halhat meg, és egymillió veszítheti el otthonát alig néhány óra leforgása alatt. Ez nehezíti a támadást is, nem kockáztathatják, hogy a terroristák felrobbantsák a gátat. Az egyre szorultabb helyzetbe kerülő IS azonban bármire képes, ezt bizonyította tegnap Szíriában is, ahol mustárgázt vetett be a szíriai hadsereg ellen egy légi támaszpont elleni támadás során. Szíriában az utóbbi időben az orosz légierő által támogatott szír hadsereg rendkívül meggyengítette az IS pozícióit.

Szerző

Lecsapott a rendőrség Erdogan ellenfeleire

Hatvannyolc személyt hallgatott ki tegnap a török rendőrség, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő egykori szövetségeséből legnagyobb ellenfelévé előlépett Fethullah Gülen iszlám hitszónok hálózatához tartoznak, közölte az AFP hírügynökség.

A gyanúsítottakat őrizetbe vették egy 22 tartományra kiterjedő, átfogó, hét különálló ügyet felölelő rendőrségi razzia keretében. Összességében 120 személyt, köztük üzletembereket, egyetemi tanárokat és más közéleti személyiségeket érint az újabb nagyszabású akció.

Az Egyesült Államokban élő Gülen Gülen kiterjedt iskolahálózatot tart fenn Törökországban és komoly befolyással rendelkezik számos civil szervezet, vállalat és médium felett. Erdogan 2002-es választási győzelme után sokáig támaszkodott erre a Hizmet névre hallgató hálózatra hatalmának megszilárdítása érdekében, majd szembefordult támogatójával. 2013 decemberében már nyíltan hadat üzent Gülennek, miután a rendőrség korrupciós vádakkal nyomozást indított kormánya több minisztere, illetve közvetlen hozzátartozója, közöttük fia, Bilal ellen. Erdogan ekkor példátlan megtorló akcióba kezdett Gülen követőivel, illetve pénzügyi érdekeltségeivel szemben, mintegy 1800 személyt tartóztattak le. Múlt hónapban Ankara azzal vívta ki az Európai Unió és az Egyesült Államok bírálatát, hogy állami felügyelet alá helyezték, a hatóságok megszállták és elnémították a Gülen-közelinek tartott Zaman napilapot.

Idén januárban egy isztambuli bíróság távollétében megkezdte a hitszónok ügyének tárgyalását. A hivatalos vád szerint a 2013-as korrupciós botrány kirobbantásával Gülen meg akarta dönteni az akkor még miniszterelnök Erdogan hatalmát. Több rendőrrel együtt „terrorista szervezet” létrehozásával is vádolják. Az ügyész életfogytiglani börtönbüntetést kért Gülenre és a rendőrség két egykori vezető tisztségviselőjére, a többi 66 vádlottra 7-től 330 évig terjedő fegyház várhat. Gülent azonban Washington nem adja ki.

Erdogan tegnap kilátásba helyezte a Kurd Munkáspárt (PKK) támogatói török állampolgárságának visszavonását is. Ám, hogy ki számít a hatalom számára PKK támogatónak, az nagyon relatív, a kurdbarát parlamenti formációt, a Népi Demokratikus Párt (HDP) képviselőit és szavazóit is már többször ezzel a váddal illették.

 Leckék Törökországnak

Vélhetően amerikai hackerek mintegy 50 millió török állampolgár személyes adatait szivárogtatták ki interneten – jelentették a nemzetközi hírügynökségek. Az AFP hírügynökség közölte, részben sikerült ellenőrizniük a kiszivárogtatott információk hitelességét. Ha a világhálóra kihelyezett adatok valódinak bizonyulnak, akkor ez az egyik legnagyobb szabású netes adatkiszivárogtatás. Bár úgy tűnik, hogy Erdogan elnök volt a célpont a világhálóra felkerült több tízmillió magánember személyi azonosítója, lakcíme, születési dátuma és a szülők neve. De nyilvánosságra kerültek Erdogan valamint Davutoglu kormányfő adatai is, mint ahogy Abdullah Gül volt államfőé is.

Hogy pontosan kik követték el a támadást, milyen hacker csoport áll mögötte, egyelőre nem tudni, de üzenetükből arra lehet következtetni, hogy amerikaiak. A netre felkerült adatbázis címe „Leckék Törökországnak” és olyan üzeneteket tartalmaz, mint „Csináljatok valamit Erdogannal, mert tönkreteszi országotokat!”. Az amerikai szálra az utal, hogy az anyag tartalmaz egy „Leckék az Egyesült Államoknak” című bejegyzést is, amely. Donald Trumpot, a Republikánus Párt elnökjelöltségi versenyét vezető milliárdost veszik célba. Azt írják „Nem szabad megválasztanunk Trumpot, azt a fickót, aki még Erdogannál is kevesebbet tud arról, hogy kell vezetni egy országot.”

Az AP amerikai hírügynökség szerint a hackerek egy izlandi site-on keresztül szivárogtattak, romániai szervereket használva. A török hatóságok lapzártánkig nem adtak ki hivatalos közleményt az ügyben.

Szerző

Kapcsolódó

Erdogan elégedett